Szellőzés hiányának eredménye
Lestyán Mária
szakmai kapcsolatokért
felelős igazgató,
ROCKWOOL Hungary Kft.

A beépítésre szánt tetőfóliák minden lényeges teljesítményjellemzőjét (műszaki paraméterét) meg kellene adnia a tervezőnek (a szakma szabályai szerint), a kivitelezőnek pedig csak ez alapján szabadna bármit is beépítenie.

Több mint 5 éve lenne kötelező a tervezőknek betartani a 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet előírásait az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól, miáltal sok tervezési és kivitelezési probléma meg sem születne.

2006-ban megjelent az ÉMSZ alátéthéjazatok tervezési és kivitelezési irányelve, így elmondható, hogy az alátéthéjazatok esetében nem olyan rossz a helyzet, mint a lég- és párazáró fóliák területén, ahol sajnos a gyártói útmutatókon kívül nem sok mindenhez tud nyúlni a tervező, kivitelező.

Ugyanakkor a kialakult közszemlélet is problémákat okoz. Több évtizede már tanulmányok és vizsgálatok is bizonyítják, hogy a légzárási hiányosságok sokkal nagyobb gondot okoznak, mint az anyag páradiffúziós tulajdonságainak helytelen megválasztása, páraellenállásának gyengesége (nem felületfolytonosan kivitelezett vagy nem felületfolytonosítható).

Kétszeresen kiszellőztetett tetőszerkezet

A tervezők, kivitelezők nincsenek tisztában azzal, hogy milyen fóliatípusok vannak, hova melyiket és hogyan kellene alkalmazni. Sok esetben található a terveken, hogy PE fólia, ahelyett, hogy a tervező kiírná a fólia teljesítményjellemzőit.

Mit csinál ilyenkor a kivitelező? Megveszi a legolcsóbb mezőgazdasági fóliát, amelynek klórparafin égésgátló anyaga idővel kivándorol annak felületére és lehetetlenné teszi annak felületfolytonosítását! Ezen kívül, ha a mezőgazdaságban nem menne tönkre a fólia (nem bomlana le), a mezőgazdaság már régen belefulladt volna ezekbe a fóliákba. Különböző degradenseket adnak hozzá, amelynek következtében, mikor csökken a fényáteresztő képesség, az UV sugárzás hatására beindul az anyag szétesése is. Ezeknek a fóliáknak a tönkremenetele a tetőben garantált.

MIT VÁR EL A SZABÁLYOZÁS?

Az építési termékeknek felhasználási területtől függően rendelkezniük kell megfelelő vizsgálatok alapján végzett minősítésekkel és ezek alapján kiállított teljesítménynyilatkozatokkal. A lég- és párazáró fóliákat az MSZ EN 13984 szabvány szerint kell megvizsgálni, az alátéthéjazatokat pedig az MSZ EN 13859. szerint.

Ez azt jelenti, hogy amely termék (fólia) nem rendelkezik a szabványnak megfelelő minősítéssel, nem alkalmazható az adott területen, még akkor sem, ha műszaki paraméterei szerint egyébként erre alkalmas lenne. Ez visszavezethető a már említett, 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet elvárásaira, amely szerint ezen szabványok által elvégzett vizsgálatok eredményei alapján kell tervezőnek megadnia a beépítésre kerülő építési termék, fólia teljesítményjellemzőit.

Kétszeresen kiszellőztetett tetőszerkezet
keresztirányú metszete

Fontos tudni, hogy minden olyan lényeges teljesítményjellemzőt meg kell adnia a tervezőnek, amely az adott beépítési szituációban fontos. Forgalomba lehet hozni olyan terméket, amelynek nem vizsgálták minden szükséges terméktulajdonságát, de betervezni csak olyat lehet, amelynek teljesítménynyilatkozatán minden olyan tulajdonság, amely az építmény nyolc alapvető tulajdonságát befolyásolja, igazolt.

A tervezőnek először az alátéthéjazat típusát, kialakításának módját kell meghatározni, majd megadni annak az elvárt teljesítményjellemzőit.

A tetőfedés anyaga, hajlásszöge, rétegrendje (funkció), szarufa hossza, tagoltsága függvényében tudjuk eldönteni, hogy szabadon fekvő alátétfedést, szélzáró alátétfedést, vízzáró alátétszigetelést vagy vízhatlan alátétszigetelést kell alkalmazni.

Vízzáró és vízhatlan alátétszigetelést csak teljes felületű deszkázatra vagy teherhordó hőszigetelésre lehet készíteni, melyhez a műszaki paramétereken túl ki kell írni a tartozékokat is, pl. szegtömítő szalag… Ha megvan a típus, azután következhet a beépítési szituációtól függő, minimálisan megadandó teljesítményjellemzők értékének a meghatározása.

Tűzvédelmi osztály, min. E. Víz záróság W1 vagy W2 (W3-as lemez tetőben nem alkalmazható). Páradiffúziós egyenértékű légrétegvastagság, Sd érték. Szakítószilárdsági, öregedés utáni szakító szilárdsági, szegszakító szilárdsági és hideghajlíthatósági teljesítményjellemző! Az alátéthéjazat meghatározását követően pedig méretezhető a szerkezet belső oldali párazáró rétege is.

Kihívásoknak van kitéve a tervező és a kivitelező, mivel a magyarországi építőanyagipar igen árérzékeny, ezért engedve a piaci nyomásnak a gyártók-forgalmazók olyan olcsó termékeket is forgalomba hoznak,  amelynek a minimális műszaki paraméterei nem felelnek meg a vonatkozó előírásoknak (pl. F tűzvédelmi osztályúak) vagy az ÉMSZ irányelvének (pl. szakítószilárdságuk kisebb.) Bár ezeket a termékeket forgalomba lehet hozni, de beépíteni, betervezni nem lehet (lásd az ÉMSZ Irányelv 36. oldal. 27. számú táblázatát!).

ÉMSZ Irányelv, 27. táblázat – Alátétszigetelésekre és alátétfóliákra vonatkozó műszaki követelmények

MINDEN MINDENNEL ÖSSZEFÜGG

Még mielőtt valaki azt gondolná, hogy ez egy pár lelkes amatőr vagy piaci szereplő által összeállított kiadvány, szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy Magyarországon ez a legmagasabb szintű szabályozás, ami a jogi gyakorlatban is felhasználásra kerül vitás kérdések rendezésénél, és az építésügyi igazságügyi szakértők elsőszámú eszköze.

Meggyőződésem, hogy egyetlen építési termék sincs, ami a gyárból kikerülve önmagában be tudja tölteni a szerepét.

Minden terméket rendszerben, szerkezetben történő alkalmazás mellett kell megfelelőségi, használati, kivitelezhetőségi és gazdaságossági szempontból vizsgálni.

A tetőfóliáknál kiemelten fontos, hogy a tervező tisztában legyen azzal, hogy milyen kiegészítőkre lesz szükség a kivitelezés során, és megfelelő módon írja ki ezeket, vizsgálva azok esetleges anyagösszeférhetetlenségét is. A tervezők nagyvonalúan eltekintenek ezeknek a megfelelő szintű meghatározásától, ami nemcsak műszaki szempontból lehet káros, hanem gazdasági szempontból is.

A tervezőnek a Ptk. szerint gazdaságosan kell tervezni, a fóliák kiegészítőinek ára sok gyártónál nagyságrendekkel megdrágíthatja a kivitelezési költségeket, amit a tervezőnek a termékválasztásnál figyelembe kellene vennie. Mivel a gyártók az alaptermékek (fólia) árával versenyeznek, ezért ezek ára jelentősen módosíthatja a végösszeget, és egy jogvita esetén ez felvetheti a tervezői felelősséget is. Családi házas munkák esetén ez nem egy nagy feladat lenne, egyszer kellene csak megfelelően végiggondolni, utána már csak a beépítési szituációhoz igazítani a kiírást.

Alapprobléma továbbá, hogy a tervezők többsége nem tud szerkezetben gondolkodni, jó esetben átgondolni képes az egyes szerkezeteket. A fedélszerkezet olyan mértékű komplex gondolkodást kíván meg a beépítésre kerülő anyaghasználati kombinációk hozta elvárások miatt is, amit kevesen látnak át. A szerkezetnek egyszerre kell megfelelni a vonatkozó jogszabályoknak (tűzvédelem, energetika, statika, páratechnika, akusztika…) és a felhasznált építési termékek által generált műszaki követelményeknek. Minden mindennel összefügg!

Végül pár szó a hőtükörről. A hőtükör jó dolog tud lenni, de ehhez ugyancsak ismerni kell a működési mechanizmusát.

A gyártók, forgalmazók előszeretettel hangsúlyozzák termékeik jó tulajdonságait (mélyen hallgatva a kevésbé jókról, vagy a beépítési korlátokról, feltételekről). A hőtükör is egy ilyen termék. A fóliák fém része azért került bele a fóliákba, mert általa lényegesen jobb párazáró tulajdonság érhető el, mint a műanyag termékeknél.

Igaz, hogy ez a felület hőtükörként is tud működni, amivel a hőszigetelő réteg hatékonysága is növelhető, abban az esetben, ha a ráérkező hőmennyiséget valahova vissza tudja sugározni. Ha légréteg nélkül a belső helyiség felől elé építünk közvetlen egy gipszkarton lemezt, nem lesz hova reflektálni, így ezt az előnyét sem lehet kihasználni.

ÖSSZEFOGLALVA

A tervezőnek az épületszerkezettel szemben támasztott követelmények (szabványok, jogszabályok irányelvek, megrendelő igények) és a szerkezeti kialakításhoz igazodóan kell meghatározni a beépítésre kerülő fóliák típusát (teljesítményjellemzőit), helyét a szerkezeten belül és a beépítési módját azok kiegészítőivel együtt (teljes felületű deszkázat, szegtömítő szalag).

A cikk megírásában segítségemre volt tapasztalatai megosztásával Farkas Imre okleveles gépészmérnök a Dörken Kft-től.

 

További, folyamatosan frissülő tűzvédelmi és szigeteléstechnikai vonatkozású cikkek a ROCKWOOL blogján.