Rossz trend folytatását mutatják, és az egész magyar gazdaság számára elszomorítóak az idei műszaki felsőoktatási felvételik eredményei. Egyértelműen látszik, hogy 2020-ban drasztikusan kevesen és nagyon hiányos tudással jelentkeztek továbbtanulási szándékkal a műszaki képzésekre. Az intézmények pedig erre válaszul – kevés kivételtől eltekintve – alacsonyabb ponthatárokat meghúzva engedték be a jelentkezőket a szakjaikra. Akadt olyan hely, ahol már 300 pont alatt be lehetett jutni mérnökképzésre. Ez a helyzet nem vet jó fényt a műszaki területek jövőjére.
A most bejutottak közt várható lemorzsolódások után évről – évre kevesebb műszaki, mérnök szakember lép a hazai munkaerőpiacra, ami hosszú távon a gazdaság teljesítményét is visszavetheti. A magas szintű tudásátadás közös érdek, mert a jelenlegi és a jövőbeni beruházások szempontjából az ország egyik legnagyobb vonzerejét a befektetőknek a kvalifikált, elméleti és gyakorlati tudással rendelkező mérnök értelmiség garantálja. Az EJMSZ szerint a fiatalok mérnöki szakokra való „visszaterelésének” érdekében országszerte aktív kapcsolatokra, közös programokra van szükség a nagyvállalatok és a középiskolák közt – áll az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség (EJMSZ) friss helyzetértékelésében.
„A műszaki felvételik negatív eredményei mögött több ok is felsorakoztatható. A demográfiai hatások, a bemeneti nyelvvizsga követelmények mellett az látszik, hogy jelenleg a közoktatás nem készíti fel a diákokat az egyetemi követelményekre, főleg nem az emeltszintű érettségire. Nincsenek jól felszerelt hallgatói laborok, rohamosan öregszenek az oktatók és ma már szinte generációk hiányoznak a tanári gárdából.” – emelte ki a felvételei ponthatárokat érintő elemzésében Dr. Ábrahám László, az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség elnöke.
A szakember hozzátette, hogy a tanárhiány már most komoly veszélyeket tartogat, amelyeket csak hathatós állami közbelépéssel lehetne csillapítani. Jelenleg az oktatók utánpótlását az alacsony bérek, illetve a pedagógus pálya alacsony presztízse gátolja. Ezeket orvosolandó mihamarabb radikális, a versenyszféra javadalmazásait megközelítő bérrendezésre lenne szükség az általános-és középiskolákban tanítók körében.
Ez első lépésben csökkenthetné a pályaelhagyók számát, növelhetné a tanári szakokra jelentkezők számát és a végzősök számára reális karrierlehetőséget kínálna a megszerzett tanári diploma. Erre pedig, azért is lenne nagy szükség, mert sok helyen az országban már most is képesítés nélküli pedagógusok oktatják a matematikát, vagy éppen a fizikát. Mondani sem kell, hogy ilyen környezetben a természettudományos képzés színvonala rendkívüli módon visszazuhanhat, és a tehetséges diákok felkarolása, a műszaki továbbtanulás elősegítése akár áthidalhatatlan akadályokba is ütközhet.
Az EJMSZ elnöke kiemelte, ha a műszaki értelmiség képzése a jövőben sem kap elég figyelmet és anyagi juttatást, akkor a magyar gazdasági fejlődés könnyen lelassulhat, sőt dekonjunktúrába fordulhat, illetve olyan iparágak túlsúlyba kerülésével számolhatunk, amelyek alapvetően szakképzetlen munkaerőt foglalkoztatnak. Ez pedig közép-hosszútávon akár azzal is járhat, hogy a technológiai alapú, tudásigényes beruházások nem nálunk valósulnak meg. Igaz, hogy ez lassú folyamat, de már látszanak ennek kapcsán a kedvezőtlen és nagyon súlyos tendenciák. Az EJMSZ elnöke szerint még nincs veszve minden, és arra sarkallja a középiskolákat, hogy alakítsanak ki szoros kapcsolatokat a környezetükben, megyéjükben működő nagyvállalatokkal, amelyeknél a műszaki szaktudás kiemelt szerephez jut. A velük való őszinte kommunikáció, jobb együttműködés segíthet abban, hogy a fiatalok felismerjék, mi mindent adhat majd nekik a műszaki felsőoktatás, és ennek révén egyre többen válasszanak mérnöki pályákat maguknak.
Az EJMSZ saját tapasztalatból tudja, hogy ma már sokféle módon megismerhetik a középiskolások a cégeket, a piaci elvárásokat, a mérnöki karrierlehetőségeket. A Szövetség tagvállalatai nyílt napok, iskolai pálya orientációs előadások, gyárlátogatások folyamatos szervezésével, valamint mentor programokkal, szakkörök támogatásával, klubtalálkozókkal, nyitott laborok működtetésével, illetve óraadó szakemberek biztosításával támogatják az intézményeket abban, hogy a diákjaik naprakész, hasznos információkhoz, gyakorlati ismeretekhez jussanak hozzá.
