Amikor ablakot választunk, sok szempontot kell egyszerre érvényesíteni: fontos az ablak mérete, a nyílászáró hő- és hangszigetelő adottsága, de az is számít, hogy mennyi fény jön át az ablakon és hogy milyen stílust kölcsönöz az épületnek, és hogy biztonságtechnikai szempontból mennyire ellenálló a nyílászáró. No meg az sem mindegy, hogy milyen árnyékolástechnikával látjuk el az ablakunkat.

Most azt nézzük meg, hogy miként válasszunk nyílászárót, hogy döntsünk arról, hogy hány rétegű ablakot érdemes a házunkba szerelni.

1. Mit jelentenek a rétegek egy ablaknál?

Régebben az egyes üvegeket gittel rögzítették az ablakba. Ahhoz, hogy jobb legyen az ablak hőszigetelő képessége, ma már külön egységként gyártják az üvegszerkezetet. Tehát amikor az üveg rétegeit tárgyaljuk (2, 3, 5, 7 rétegű ablakok), akkor valójában az ablakba beépített üvegszerkezetről beszélünk.

Egy ilyen szerkezetben síküvegek vannak egymás mellett, amelyeket távtartó lécek választanak el egymástól, ezeknek a léceknek a belsejébe páraszűrő szemcséket szereltek, az üvegszerkezetet pedig peremtömítő réteggel zárták körbe. És akkor most jön a láthatatlan szigetelés: a síküvegek közti teret nemesgázzal (általában argon, vagy még jobb hatás érdekében kripton) töltik ki. Sőt, a még magasabb fokú energiamegtakarítás érdekében a síküveg belső oldalát lágyfém-bevonattal látják el.

Ebből is láthatjuk, hogy minél több az üvegréteg, és minél több a nemesgáz-réteg, annál jobban fog szigetelni a nyílászárónk. De egyúttal annál nehezebb is lesz és kevésbé szűrődik át rajta a fény.

2. Érezhető a különbség például egy kétrétegű és egy háromrétegű ablak között?

Hogyne! A kétrétegű ablak üvegrétegei között csak egy gázréteg található, a háromrétegű üvegnek kiemelkedően jobb lesz a hőszigetelési tulajdonsága. Mind a sugárzó, mind a hővezetéssel járó hőenergiával kapcsolatban a harmadik réteg üveg többlet gátat képez. Egy átlagos kétrétegű üveg hővezetési tényezője Ug=1,0 W/m2K, a háromrétegű üvegszerkezeté viszont Ug=0,5 W/m2K, vagyis 50 %-kal jobb hőszigetelő felület!

Ez a tulajdonság különösen akkor lehet fontos, ha nagy, földig érő üvegfelületekkel szeretnénk a házunk belső tereit természetes napenergiával ellátni. Minél több az üvegfelület, annál fontosabb lesz az ablak hőszigetelő képessége.

3. És a hangszigetelés?

Természetesen a hangszigetelő tulajdonság is meghatározó egy ablak kiválasztásánál. Itt is érvényes a minél több, annál jobb elve, vagyis egy háromrétegű ablaknak jobban kiszűri a zajt, mint egy hasonló adottságú, kétrétegű üvegszerkezet. Azonban ha komolyabb hangszigetelési hatást szeretnénk elérni, nem elég a rétegvastagságra hagyatkozni. Válasszuk hanggátló kivitelben a több rétegű ablakot! Ilyenkor különböző vastagságú síküvegeket illesztenek egymás mellé, és speciális hanggátló fóliát használnak az üvegrétegek között.

4. Fényáteresztő képesség

Ebben viszont a kevesebb rétegű ablak jön ki győztesként. Egy átlagos, kétrétegű ablak megközelítőleg a fény 86 %-át engedi át, míg egy jó hőszigetelő adottsággal rendelkező ablaküveg (például egy passzívházban) csak a 68%-át. Ez azért elég jelentős különbség.

5. Párásodás

Minél több a réteg, annál jobb a hőszigetelési tulajdonság, vagyis annál kevesebb esélye van a párának kicsapódni az üvegen. Ha mégis párásodik a többszörösen rétegzett ablakunk, akkor valószínűleg a szellőztetési szokásainkon kell változtatni.

6. Biztonság

Vihar, jégeső ellen is jobban véd három (vagy több) réteg, mint kettő. És ha mégis megrepedne a külső réteg egy erősebb fizikai behatás miatt, a többi réteg ellátja a funkcióját, amíg ki nem tudjuk javíttatni a sérülést. Betörésvédelem szempontjából is van szerepe a rétegeknek, egyszerűen nehezebb átjutni 5-7 rétegen, mint kettőn.

7. Súly és statika

Mielőtt vadul megrendeljük a legtöbb réteggel rendelkező ablakot, két dolgot még fontos végig gondolnunk. Az egyik az ablakprofil statikai szilárdsága: hiába választunk egy masszív, hétrétegű ablakot, ha nem bírja ez az ablakprofilunk. A másik az épület szigetelése. Ha nincs rendesen körbeszigetelve a ház (homlokzati, lábazati, födém szigetelés), akkor nincs értelme szuper hőszigetelő képességgel rendelkező, drága ablakot szerelnünk a házba, mert a hőenergia megtalálja magának a kiutat a falakon keresztül. Vegyük figyelembe az épület komplex energetikai állapotát, és annak fényében döntsünk a nyílászáróról.

8. Honnan tudom, hogy mekkora ablakra van szükségem?

A méretezés sokak számára egyértelműnek tűnhet, de sok apróságon múlik, hogy tényleg a megfelelő nyílászárót vásároljuk meg!

Érdemes a gyártó, forgalmazó céggel egyeztetni már a méretezés során! Ha az adott cégnek nincs raktáron megfelelő méretű nyílászárója, gyártassuk le a házunkra optimalizált ablakokat, ajtókat. Ez a gyártási folyamat akár hetekbe is telhet, nem érdemes az idővel spórolni, hiszen nyílászárót évtizedekre vásárolunk.

Nem mindegy, hogy pontosan mit mérünk, tisztázni kell, hogy a cég névleges vagy tényleges méreteket adott meg a honlapján, van-e elég hely a purhabnak, számoltunk-e az esetleges falegyenetlenséggel? Kell-e toktoldó, szeretnénk-e redőnyt is szerelni az ablakhoz? Az a legszerencsésebb, ha a méretezést a gyártó cég szakemberei végzik el a helyszínen, így elkerülhetünk egy csomó buktatót, félreértést, bosszúságot. Egy rosszul felmért falnyílásra legyártott nyílászáró beillesztéséhez további kőműves munkára, anyagköltségre és pénzre lesz szükségünk.

9. Ár

Minél több a réteg, annál drágább lesz az ablakunk. Ám ha jó a nyílászárók hőszigetelő képessége és a ház is gondosan körbe van szigetelve, akkor pár év alatt behozza az árát a nyílászárónk.

Megéri alaposan körüljárni az ablakválasztás kérdését. Ha megfelelően választjuk ki a nyílászárónkat, a fűtéstechnikát és gondoskodunk a szigetelésről, jelentősen komfortosabb körülmények között lakhatunk, spórolunk a rezsin, és csökken a háztartásunk károsanyag-kibocsátása is.

 

 

Forrás: Zetra