Miközben néhány évvel ezelőtt még a nyílászárókon spóroltak a leginkább az építkezők, vagy a lakásfelújítók, a globális, környezetvédelmi elvárásoknak, a klímaváltozásnak és a nemzetközi szabályozásoknak köszönhetően egyre inkább megnézzük, milyen ajtókat és ablakokat tervezünk egy lakóingatlanhoz. Amiben azonban még van hová fejlődnünk, az a megfelelő alkalmazástechnikai szakemberek megbízása: a nyílászárók beépítése ugyanis speciális szaktudást igényel. Ezen is múlhat, sikerül-e kiélvezni az alkalmazott nyílászáró minden előnyét.

Az elmúlt években tovább szigorodtak az Európai Uniós és a hazai követelmények a megfelelő energetikai felépítésű otthonok terén. Azoknak az épületeknek, amelyek 2022. június 30. után szereznek használatbavételi engedélyt, kötelezően teljesíteniük kell a közel nulla energiaigényű épületek energiahatékonysági előírásait. A legalább BB minősítés 2009. óta új építésű, 2012. óta pedig már a felújított lakóépületek esetén is kötelező. Mégis, az Országos Építésügyi Nyilvántartás tavaly év elejei adatai szerint a 2019-ben energetikailag besorolt épületeknek mindössze a 3,59 %-a érte el a legalább BB besorolást[1].

Ablak beépítése

Így mostantól a nyílászáró beszerzése során az olyan megrendelői szempontok figyelembevétele mellett, mint az esztétikum és az ár, arra is fokozottan figyelni kell, hogy mennyire teljesítenek jól lég-, víz- és szélellenállóságban; miként teljesítenek a zajszűrésben; mennyire ellenállóak és felelnek meg például a törvényes tűzvédelmi előírásoknak és milyenek a hőszigetelési értékeik. „Nem elég arra odafigyelni, mit nyújthat a nyílászáró, ugyanolyan körültekintést igényel az is, hogy kire bízzuk a beépítését. Egy jó minőségű nyílászárót is el lehet rontani rossz beépítéssel, ráadásul, ha nem a megfelelő szakemberrel, a márkakereskedő dedikált munkatársával építtetjük be, a garanciát is elveszítjük, kijavítani a hibákat pedig még többe kerül majd. A garancia többnyire a felhasznált anyagra, a színtartósságra és a behelyezésre is kiterjed. Egy-két rejtett hiba a rossz beépítés miatt viszont rövid időn belül újabb nyílászárócserét indokolhat” – mondta Búcsi János, a Deceuninck értékesítési menedzsere.

Milyen tipikus buktatók vannak nyílászáró beépítésénél?

Hova kerüljön az ablak?

Még ma is sok esetben a fal közepére helyezzük el az ablakot, annak ellenére, hogy a ház falát még legalább 20-30 cm-es szigetelőréteggel tervezzük ellátni. Az ablak kialakítása miatt azonban, mert már nincs más lehetőség, eltérünk az eredeti tervektől, és vékonyabb szigetelőanyagot építünk be. A legjobb viszont az, ha az ablakot a fal síkjába helyezzük el, és így bőven elfér a vastagabb külső szigetelés is.

Az ablak rögzítése

Vízszintező, ékek és szerelőpárnák segítségével helyezzük be az ablakot, a keretet pedig rögzítőkkel és csavarokkal stabilizáljuk. Ha nem megfelelő a rögzítés, az negatívan befolyásolja az ablak feszességét és a szárnyak könnyed mozgatását, idővel pedig a nyílászáró élettartamát is. Mindez azért is fontos, mert ha az ablak nem megfelelően kapcsolódik a falazathoz, az párásodással járhat, amely hosszabb távon penészesedéshez vezethet. Emellett a nedvesség megfagyhat az ablakkeret belsejében, ez pedig károsíthatja tömítéseket.

Nem elég a habarcsos tömítés, tömítőszalag is szükséges

Ezek teszik lehetővé a párazárást belülről és vízállóságot kívülről, ugyanakkor nem mindegy, hogyan és milyen méretben helyezzük fel a szalagokat. A szükséges technikai folyamatokat be kell tartani, különös tekintettel például a sarkokra. Ha az ablakok beépítése során purhabbal szigeteljük a keretet, a száradási idő után ne vágjuk le a kérges felületet, mert ezzel épp a valódi védelmet nyújtó réteget távolítjuk el. A purhab használata is gyakorlatot igényel, jól kell ismerni viselkedését és tulajdonságait. Mindenképp ajánlott párazáró és páraáteresztő fóliát alkalmazni az ilyen esetek elkerülésére.

Ne mondjunk le az ablakpárkányokról!

Fordítsunk elég figyelmet az ablakpárkányokra is, hiszen ha nem megfelelő a hőszigetelésük, hőhidak alakulhatnak ki a párkányok alatt, a hideg levegő pedig a téli hónapokban bejut az ingatlanba. Többféle megoldás létezik, alkalmazhatunk extrudált polisztirol habot a párkány teljes szélességén, de jó megoldást jelenthetnek kiváló hőszigetelési tulajdonságokkal bíró speciális alapprofilok is. A keret alapprofiljainak magasságát úgy érdemes kiválasztani, hogy engedje a megfelelő hőszigetelést és vízzárást a párkány alatt és célszerű 3°-nál nagyobb lejtéssel készíteni.

Ellenőrizzük a nyílászárót

Fontos, hogy a kivitelező munkatársak távolítsák el a fóliát az ablakkeretről és a szárnyról, így a beépítési folyamat után azonnal kiderül, ha van esetleg bármilyen sérülés rajtuk. A védőfóliákat egyébként sem szabad három hónapnál tovább fennhagyni, utána nagyon nehéz lesz az eltávolításuk.

 

 

Forrás: morpho

________________________________________________________________________

[1] E-építés portál | Az építésügy portálja (e-epites.hu)