Magasépítés Törökországban a járvány idején

1585

A 2020 márciusában kezdődött világjárvány jelentős zavart okozott a török gazdaságban és a magasépítésben. A 2018 második felében bekövetkezett árfolyamválság miatt az építési költségek megugrottak és jóval kevesebb épület épült 2019-ben. 2020 első félévében a gazdaság és az építőipar épphogy lábadozott, amikor a járvány kitört.

2020 első hat hónapjában a megkezdett építések körülbelül 41%-kal növekedtek 2019 azonos hat hónapjához képest. Az állami támogatás (a három állami bank a piaci árfolyam alatt nyújtott jelzálogkölcsönöket) 2020 június elejétől augusztus végéig tartott és nagymértékben ösztönözte a lakáskeresletet és lakásügyletek iránti keresletet. Úgy tűnik, hogy a megkezdett lakásépítések lendületet kaptak az állami támogatás miatt, és az építési engedélyek (melyeket túlnyomó többségben lakóépületekre adtak ki) 2021 első félévében 45,3%-kal nőttek. Viszont szinte minden épülettípusnál nagy a hátralék az építés alatt álló épületekben.

Az EECFA (Eastern European Construction Forecasting Association) nyolc kelet-európai ország építési piacát kutató nemzetközi szövetség, mely a helyi kutatóintézetek, illetve az alapító valamint kutató és adminisztratív központ Buildecon és a módszertani hátteret biztosító Eltinga együttműködése. A török építési piacra vonatkozó előrejelzés elérhető a legfrissebb EECFA tanulmányban, amelyet az eecfa.com oldalon lehet megvásárolni.

A lakásépítéseknek egyre növekvő részesedése van az összes építési engedélyszámban: 2019-ben 63%, 2020-ban 76,7% és 2021-ben 79,3%. Az összes megkezdett épületből a kereskedelmi és ipari építés részesedése (szállodák, éttermek, nagy- és kiskereskedelmi épületek, raktár- és ipari épületek) csökkenő tendenciát mutat: 2019-ben 15,1%, 2020-ban 14,8% és 2021-ben 12,5%, bár ezen épületek kezdése 2020-ban 42,6%-kal, 2021-ben 23,5%-kal nőtt. A megkezdett kereskedelmi és ipari épületek részesedésének csökkenése a megkezdett lakóépületek nagyobb növekedési ütemének köszönhető. A középületeknek (közlekedési épületek, iskolák, kutatóépületek és kórházak) 21,9%-os részesedése volt 2019-ben, de 2020-ban 8,5%-ra, 2021-ben pedig 8%-ra csökkentek. A 2019-es nagy arányuk azzal magyarázható, hogy a magánszektor beruházásaiban hatalmas visszaesés volt abban az évben.

A használatbavételi engedélyek más tendenciát mutattak mint az építési engedélyek. 2019-ben a befejezett épületek teljes alapterülete 2,8%-kal bővült, míg az építési engedélyeké 60,1%-kal csökkent. Tavaly 32,2%-kal zsugorodtak a használatbavételi engedélyek, viszont idén 3,3%-kal nőttek. Ismert tény, hogy gazdasági válságok idején a kivitelezők nem tudnak gyorsan reagálni a piaci jelekre az építés alatt aló épületek költségeinek zuhanása miatt (főleg a befejezésközeli épületek esetében).

A lakó-, kereskedelmi és középületek kivitelezői hasonlóan reagáltak a járvány okozta válságra: ezen épületek aránya nemigen változott 2019 és 2021 között. Az egyetlen figyelemre méltó különbség a lakóépületek arányának enyhe csökkenése volt (79,5% tavaly és 77,4% idén), illetve a kereskedelmi és ipari épületek részesedésének 2%-os növekedése (2020: 12,6%,2021: 14,6%).

A lakóépületek teljes alapterülete és a 2020 1. félévében és 2021 1. félévében elkészült lakások száma majdnem megegyezett. Viszont az elkészült kereskedelmi és ipari épületek teljes alapterületében 19%-os növekedés volt. Úgy tűnik, a lakásfejlesztők óvatosak az építések befejezésében, mivel a magas jelzálogkamatok mellett csökken a kereslet. A kereslet visszaeséséhez a reáljövedelmek csökkenése is hozzájárul (a járvány hatására a török lírajelentősen meggyengült). A lakásügyleteken belül a jelzáloggal terhelt eladások idén július végéig a teljes értékesítés 18,9%-át tették ki. Az új lakások eladása a járvány alatt csökkent 46%-ról 30%-ra.

A lakásfejlesztőket az építési költségek növekedése (évente 42,48% 2021. június végéig) és a viszonylag alacsonyabb lakásár-emelkedés is szorongatja (33% új lakások esetében és 29,2% minden lakásra) ugyanezen időszak alatt. Az építés alatt álló lakóépületekben lévő hátralék többletköltséget okoz a kivitelezőknek a kivitelezés késleltetése miatt. Így a médiában gyakran előkerül egy újabb államilag támogatott jelzálog-konstrukció bevezetésének lehetősége.

 

Prof. Ali TUREL
EECFA Turkey

 

 

Forrás: EECFA