Hogyan hat a koronavírus az építésre a Balkánon, Oroszországban, Ukrajnában?

738

Az EECFA bolgár, horvát, szlovén, orosz és ukrán kutatói a koronavírus építésre gyakorolt hatásait gyűjtötték össze országaikban. Megnézték, leálltak-e az építkezések, milyen gazdaságvédelmi intézkedések kerültek bevezetésre és milyen tényezők akadályozzák az építési piac teljesítményét. Bár nincs építési tilalom sem Oroszországban, sem Ukrajnában, az új koronavírus mindkét építési piacot nehéz helyzet elé állította. 

Bulgária

Az építési engedélyek megszerzése egyre nehezebbé válik az e-szolgáltatás bevezetése ellenére is. A bolgár Építőipari Vállalkozók Szövetsége szerint nincs befagyasztott lakásépítési projekt és a legnagyobb infrastrukturális projektek jelenleg is folynak, de lassabban, mivel nehézségek vannak az építőanyag-szállításban.

Késedelem várható a ’TurkStream’ gázvezeték bolgár szakaszának építésében is, mivel a területen foglalkoztatott külföldi munkavállalókra 14 napos karantén vonatkozik. A kormány legfontosabb gazdasági intézkedései a következők:

  1. Támogatják a járvány által sújtott vállalatokat (turizmus, vendéglátás, termelő iparágak): legfeljebb három hónapig fedezik a munkavállalók béreinek 60%-át. Ezt azonban azok a vállalatok nem tudják igénybe venni akik nem tudják bizonyítani a vírus közvetlen hatásait.
  2. Az éves pénzügyi kimutatások és a társasági adó befizetésének határidejét március végéről június végére halasztják (800 millió BGN becsült hatás az éven belül).
  3. Hitelmoratórium vállalkozások és magánszemélyek számára 6 hónapig.
  4. A Bolgár Fejlesztési Bank kamatmentes kölcsönt nyújt azon személyeknek, akik nehéz helyzetbe kerültek a vírus miatt.
  5. Kamatmentes kölcsönöket terveznek vállalatoknak, de ezek feltételei még nem tisztázottak.

Horvátország

Nincs építőanyag hiány mivel a legtöbb építkezés leállt. Csak a kiemelt építési projektek folytatódnak mint például a zágrábi projektek, a politikailag kapcsolt magánvállalatokéi, valamint a Pelješac-híd építése. Illetve a legtöbb idegenforgalommal kapcsolatos építési munkát már egyébként is befejezték erre a szezonra.

Mivel Horvátország turisztikai függősége rendkívül nagy, valószínű, hogy az idegenforgalom évekig nem fog tudni talpra állni. Így az építőipart, és általában a horvát gazdaságot is, negatív hatások érhetik. A járványügyi helyzetet súlyosbítja, hogy március 22.-én Zágrábot egy 5,5 (Richter skálán) erősségű földrengés sújtotta, melyben 26197 épületet megrongálódott (ebből 1900 használhatatlanná vált). Számos kórház, múzeum, templom, iskola, kormányhivatal, történelmi épület és egyéb kulturális szempontból fontos épület (beleértve a sírokat is) súlyosan megrongálódott. Zágrábban az építkezés várhatóan drámai mértékben növekszik majd az elkövetkező években – legalább 6 milliárd euróra lesz szükség az újjáépítéshez.

Az építőipari vállalkozások profitálhatnak az intézkedésekből, amelyeket a horvát kormány a vírus gazdasági következményeinek enyhítése érdekében hozott:

  1. adómentesség és állami hozzájárulás (a fizetés halasztása 3 hónapig),
  2. bértámogatás (minimál nettó bér 533 euró 3 hónapig),
  3. hitelfizetési moratórium (3-6 hónap) és adósságkezelési moratórium (a rendkívüli intézkedések alatt),
  4. likviditási hitelek, ágazat-orientált hitelek (az idegenforgalom és más exportágazatok számára) és a mikro illetve kis-és középvállaltok hitelkeretei az idegenforgalomban és vendéglátásban (bár a minimális hitelösszeg 100000 euró, és emiatt nem alkalmas mikro- és kisvállalkozásoknak sem).

Szlovénia

Zavarok vannak az építőanyagok szállításában, mivel egyes gyártók leállították a termelést, mások pedig csökkentették a termelést. Az építési munkákat kevésbé intenzíven végzik, elsősorban a munkavállalók védelmét szolgáló intézkedések miatt. Néhány külföldi vállalkozónak a szlovén projekteken munkavállalói logisztikai problémái vannak.
Ennek ellenére az építőipart viszonylag kevésbé érintette a vírus miatt kialakult helyzet, mint más iparágakat (például az idegenforgalmat), mivel a legtöbb nagyprojekt a korlátozó intézkedések alatt is folytatódik.

Az építési szegmensekben okozott gazdasági károkat a válság időtartama és az ahhoz kapcsolódó bizonytalanság határozza majd meg. Egyes becslések szerint a rövid távú válság várhatóan 5%-os GDP csökkenést fog okozni. Viszont jó hír az a bejelentés, miszerint több intézkedésen lazíthatnak április végén. A gazdasági tevékenység tényleges visszaesése az állam fellépésének hatékonyságától függ – a szlovén politikusok megígérték az EU egyik legnagyobb ösztönző csomagját (ezt a GDP több mint 6%-ára becsülik).

Orosz építési piac

Az EECFA orosz kutatóintézete, a Macon Realty Group szerint az építőipart az orosz kormány kiemelt ágazatként kezeli, így jelenleg nincs teljes vagy részleges tilalom az építési munkákra, azonban a helyzet a vírus előfordulási arányától és dinamikájától függ majd.

Az összes orosz régió közül csak Moszkvában és a moszkvai régióban vezettek be ideiglenes korlátozásokat az építési munkákra (itt van a legtöbb a fertőzött). Itt minden építés – kivéve az egészségügyet és közlekedést érintőket – ideiglenesen felfüggesztésre került. Oroszország más régióiban is szó volt az építés leállításáról, de ez nem történt meg.

Ennek ellenére az építőipar azok közé az iparágak közé sorolható, amelyeket a válság leginkább érint. Az építőipar támogatására szolgáló intézkedéscsomag még nem végleges, de már egyértelmű, hogy ezek az intézkedések elsősorban az orosz építőipar legnagyobb szegmensére, a lakásépítésre terjednek majd ki (jelzálogkölcsönök kamattámogatása, hitel- és adómoratórium a fejlesztőknek, a projektfinanszírozás költségeinek csökkentése alacsonyabb kamatozású hitellel).

A támogatás egy másik lehetséges iránya, hogy állami cégek az el nem adott lakásokat felvásárolják a fejlesztőktől, melyek felhasználhatóak szociális bérlakásnak, vagy később a piacon is értékesíthetők. Ezen túlmenően 2021. január 1.-ig a lakásfejlesztőket nem bírságolják meg a lakóépületek késedelmes befejezéséért. A nem-lakásépítés szegmensben és mélyépítésben is terveznek támogatást, az állami szerződések növelését és az ezekre vonatkozó előlegeket 30%-ról 50%-ra emelik.

Az orosz gazdaságot nemcsak az új vírus, hanem a Szaúd-Arábiával fennálló olajpiaci „árháború” következményei is súlytják, illetve az OPEC+ megállapodás melyet március elején felbomlottak, majd jött az olajárak összeomlása és a rubel gyors leértékelődése. Sok szakértő szerint az orosz gazdaság jelenleg egy „tökéletes viharban” van. Mindez közvetlenül befolyásolja a jövedelmeket, mely elkerülhetetlenül befolyásolja az építőipart is, különösen a lakásépítést.

A világjárvány egyik közvetlen következménye a korlátozott munkaerő mely hátrányosan érinti az építőipart is. Hagyományosan az orosz építőiparban a szomszédos országokból nagy számú vendégmunkás dolgozik és a határok lezárása várhatóan munkaerőhiányt eredményez majd.

Ukrán építési piac

Annak ellenére, hogy Ukrajnában nincs építési tilalom, számos korlátozás van. Az Egészségügyi Minisztérium és a WHO ajánlásai, valamint a Minisztertanács rendeletei szerint a fő korlátozások az építkezésen a négyzetméterenkénti ajánlott emberszámra vonatkoznak, valamint arra, hogy a munkavállalóknak biztosítsák a védőeszközöket és fertőtlenítő szereket. Természetesen nem minden építkezést lehet kivitelezni ilyen jelentős korlátozások mellett, de a fejlesztők megpróbálják tartani a projektjeik befejezésének határidejét.

Nehézségekbe ütközik az építőanyag-ellátás és az építőipari munkások szállítása is. Az építőipar támogatására nincsenek közvetlen intézkedések, de a közvetett protekcionista intézkedések közé tartoznak az adóellenőrzések lefolytatásának moratóriuma, a nyilatkozatok benyújtásának elhalasztása és a kereskedelmi bankok számára a hitelszerződések kamatemelésének tilalma a karantén időtartamára.

Az EECFA ukrán kutatóintézete, az Uvecon szerint az ukrán építési piac most két kihívással néz szembe: a gazdasági lassulással és a pandémiával járó instabilitással. Mivel senki nem tudja megjósolni, meddig tart majd a karantén, az ingatlanpiac legtöbb résztvevője készenléti állapotban van. A befektetők az alapvető szükségletek kivételével nem költenek pénzt, amíg a helyzet kikristályosodik.

Mivel az aktív építési szezon általában áprilisban kezdődik, a fejlesztők anyagi erőforrásaikhoz mérten és a rendelkezésre álló anyagokkal megpróbálják folytatni az építkezést a biztonsági intézkedések mellett. Ez vonatkozik mind a lakóépületekre, mind a kereskedelmi ingatlanokra. Ha azonban a járvány hosszú ideig elhúzódik, ez elsősorban a lakásépítést fogja érinteni, mert Ukrajnában ezt nagyrészt a jövőbeni lakások vásárlói finanszírozzák.

Mivel a kereskedelmi ingatlanokat a fejlesztők hosszú távú befektetéseként építik, ezek kevésbé érzékenyek az ideiglenes korlátozó intézkedésekre és inkább függnek a globális gazdaságtól mely befolyásolja a befektetők pénzügyi helyzetét. Sőt, sokkal több import anyagot használnak a kereskedelmi ingatlanokban Ukrajnában, mint a lakásépítésben, tehát Európában és a világban a termelés helyreállása biztosítja majd az iroda- és bevásárlóközpontok folyamatos építését Ukrajnában.

Az amerikai dollár felértékelődése viszont az import anyagok áremelkedéséhez vezetett, így a belföldi anyagok árnövekedésére is lehet számítani. A fémszállítók például már emelik az árakat. Arra is lehet számítani, hogy az európai építőanyag-gyártók a karanténintézkedések befejezése után emelik majd az árakat. Jelenleg az ukrán építőipari vállalkozásoknak elég pénzük van ahhoz, hogy megfizessék kötelezettségeiket mielőtt újból megkezdenék a munkát. De fejlesztő Ukrajnában már keresi a hitelfelvétel lehetőségét 5%–7% -os támogatott kamattal a teljes építési időszakra – 1,5–2 évre.

Az EECFA (Eastern European Construction Forecasting Association) nyolc kelet-európai ország építési piacát kutató nemzetközi szövetség, mely a helyi kutatóintézetek, illetve az alapító valamint kutató és adminisztratív központ Buildecon és a módszertani hátteret biztosító Eltinga együttműködése. A 2020 nyári EECFA előrejelző tanulmányok várhatóan június 29.-én kerülnek kiadásra és megrendelhetőek a www.eecfa.com weboldalon.

 

Forrás: EECFA