Az Európai Unión belül az építésgazdasági folyamatok szempontjából meghatározó jelleggel bír a legnagyobb teljesítményű német építőipar. A német építőipar helyzete és várakozásai iránymutatók a magyar építésgazdasági folyamatok szempontjából is. Erre való tekintettel adjuk közre az alábbi elemzést.

2019. év végén Berlinben közös sajtótájékoztatót tartott a két német építőipari szövetség (Német Építőipari Főszövetség – HDB és a Német Építőipari Kézműves Központi Szövetség –ZDB) elnöke. A sajtótájékoztató témája a két szövetség 2020. évi konjunktúra várakozásainak bemutatása volt.

2020-ra a nyers építőiparban mindkét szövetség 5,5%-os növekedéssel számol, ami árbevételben mintegy 145 milliárd eurót tesz ki. Az építőipari árak növekedése 2019. év során a korábbi 6%-ról 4,5%-ra mérséklődött. Ezért mindkét elnök azzal számol, hogy 2020-ban az árbevétel növekedése reálértékben csak mintegy 1%-ot fog kitenni.

Továbbra is magas az építőipari vállalkozások szakmunkások iránti kereslete. Éves szinten 2020-ban mintegy 870.000 munkavállaló foglalkoztatásával számolnak, ami 1,5%-os növekedést jelent 2019-hez képest.

A sajtótájékoztató időpontjában értelemszerűen nem jelentek még meg a 2019.évi végleges építőipari statisztikai adatok, a két elnök azonban azzal számol, hogy egész évre vetítve az év során az építőipari árbevételek 8,5%-kal nőttek, és kb. 137,2 milliárd eurót tettek ki. Ez némileg elmarad a 2018. év növekedési ütemétől, ami 11% volt és 126,6 milliárd euró árbevételt jelentett. Az építőipari árnövekedéstől (5,5%) megtisztított reál bevételnövekedés 2019-re várhatóan 3%-ot fog kitenni.

Lakásépítés (2020: 7%-os növekedés)

Fotó: Michael Gaida/Pixabay

A lakásépítésben továbbra is élénk kereslet várható, amelyek

  • a kedvező munkaerőpiaci helyzetre
  • a reálbérek fokozatos növekedésére
  • a változatlanul kedvező hitelfelvételi lehetőségekre
  • és a lakosság országon belüli intenzív lakhelyváltoztatására

vezetők vissza.

Ahhoz, hogy az építőipari vállalkozások hosszútávon is biztosan tervezhessenek, a két szövetség szeretné elérni, hogy az adóból leírható amortizációs százalék 2%-ról tartósan 3%-ra nőjön, mivel a jelenlegi és a lakásépítési kedvet növelő „építési családi pótlék” és a külön amortizációs leírási lehetőség csak rövidtávú kormányzati támogatási szándékkal került jogszabályba.

Fontos, hogy az ipari központokban megfizethető áron lehessen bérlakáshoz jutni. Ezért erőteljesebben kell anyagilag támogatni a szociális bérlakásépítési programot. A jelenleg néhány ipari központban alkalmazott lakbérplafon vagy lakbérfék leginkább a beruházók elriasztását vonja maga után.

Fentiek alapján a két szövetség 2020-ra a lakásépítésben 54,2 milliárd euró árbevételt prognosztizál, ami 7%-kal nagyobb, mint a 2019-re várható 51 milliárd euró. Ez mintegy 310.000 új lakás megépítését jelenti a 2019. év október végéig megépített 290.000 lakással szemben.

Versenyszféra gazdasági hasznú építőipari megrendelései (2020: 5,5%-os növekedés)

E szféra megrendelési állományát mindkét szövetség szerint kettősség jellemzi: amíg a gyár- és csarnoképítések volumene immár 3 éve negatív tendenciát mutat, addig a raktár- és kereskedelmi célú építményekre, valamint az irodaházak és egyéb adminisztratív célokat szolgáló épületekre irányuló megrendelések volumene kedvezően fejlődik. A kereskedelmi és raktárépületek körüli beruházásokat leginkább a magánszféra fogyasztásának növekedése indukálja.

A beruházások egy jelentős részét a Német Vasutak Rt. megrendelései adják. 2019. első negyedévétől kezdve mintegy 10%-kal nőtt a vasúti vágányok, hidak- és alagutak építésére szóló megrendelések volumene. Az állam e területekre vonatkozó beruházásokra 2020-ban 1,1 milliárd euróval több, azaz összesen 6,6 milliárd euró támogatást nyújt a vasútnak.

E szférában 2020-ra összesen 51,3 milliárd euró árbevételre számít mindkét szövetség, a 2019. évi várható 48,6 milliárd után (5%-os növekedés).

Állami megrendelések (2020: 4%-os növekedés)

Mindkét szövetség szorgalmazza, hogy az állami megrendelések tartós és megbízható jövőt nyújtsanak az építőipari vállalkozásoknak. Az erre irányuló kormányzati pénzügyi politikának arra kellene összpontosítania, hogy elsősorban a szárazföldi és vízi közlekedés támogatásával megszűnjenek az országon belül állandósult torlódások, dugók. Csak egy modern infrastruktúra tudja biztosítani azt, hogy Németország ismét attraktív gazdasági helyszín legyen.

A két szövetség elnöke figyelmeztetett arra is, hogy hosszabb távon bizalomvesztéshez vezethet az a gyakorlat, amelyet most egyes tartományok követnek és amely alapján az útépítésből un. Autópálya Kft-k alapításával vonulnak ki, azaz a beruházásokra vonatkozó kiírások már nem állami szinten történnek.

Összességében mindkét szövetség 39,5 milliárd euró árbevétellel számol 2020-ra, ami 4%-kal magasabb a 2019.évi 38 milliárdos forgalomnál.

Foglalkoztatottság

Az építőipar jelentős mértékben bővítette kapacitásait az elmúlt években, 2018. végéig 14.061 új szakképzési szerződést kötött. Az építőipari mérnök egyetemi hallgatók száma a 2019/2020 tanévben elérte a 11.000 főt.

Fotó: Skeeze/Pixabay

Az építőiparban foglalkoztatott munkavállalók számának növekedését indukálta a külföldi munkavállalók alkalmazása. A Szövetségi Munkaügyi Hivatal statisztikai adatai szerint míg 2008-ban az összes építőipari munkavállalónak 8%-a volt külföldi, addig ez az arány 2019-re elérte a 20%-ot, tehát minden 5. német építőipari munkavállalónak külföldi állampolgársága volt.

A külföldiek közel 80%-a közép- és dél-kelet európai országokból érkezett, döntő többségükben a Nyugat-Balkánról, amely országok állampolgárai könnyített eljárásban kaptak munkavállalási engedélyt. Mindkét elnök szorgalmazza, hogy ez az un. „nyugat-balkáni szabályozás” a jövőben is megmaradjon, mert a közelmúltban elfogadott bevándorlási törvény a jó szakmunkások esetében is csak időben korlátozott munkavállalási lehetőséget biztosít.

 

ÉVOSZ
Németországi Vállalkozási Tagozat