Elindult a Budapesti Atlétikai Stadion építése

196

Elindult a Budapesti Atlétikai Stadion építése, a projektben a VITUKI eddig ipari területként ismert telepének és Duna-parti területének rehabilitációja, valamint a főváros számára egy új, nyitott sport- és rekreációs közpark valósul meg – közölte a BMSK Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. beruházási ügynökség.

Az MTI-hez eljuttatott tájékoztatás szerint a 2023. évi atlétikai világbajnokságra megépülő Nemzeti Atlétikai Stadion kivitelezésével összefüggésben robbantásos technológiával bontják el a VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központ toronyházát december 10-én.

A fejlesztési területen a Rákóczi hídtól a Kvassay zsilipig, valamint az új Kábelhídon át egészen Észak-Csepelig új árvízi védmű, part menti gyalogos sétányok, kerékpáros utak, valamint hajóállomások is készülnek. A fejlesztéssel megvalósul továbbá a teljes pesti rakpart északi és déli területeinek gyalogos, kerékpáros és vízi összeköttetése egészen a Csepel-szigetig.

A közleményben kiemelték, hogy a jelenlegi tervezési területet érintő városrendezési tervek módosításával a Duna felőli látványfolyosó városképet meghatározó arculata megtisztul. A volt ipari funkciók és a korábban tervjavaslatként megfogalmazott magas beépítésű lakóparkok, irodaházak látványa helyett alacsony beépítésű, sport és rekreációs funkciók jönnek létre. A projekt egyik fő célja, hogy a terület kiemelkedő természeti értékeihez a fejlesztés méltó módon kapcsolódjon.

Robbantásos technológiával bontják el a VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központ toronyházát Budapest IX. kerületében 2020. december 10-én. Az épület lebontása a 2023. évi World Athletic – Atlétikai Világbajnokságra épülõ Nemzeti Atlétikai Stadion kivitelezésével összefüggésben történt meg. Fotó: MTI/Illyés Tibor

Kitértek arra, hogy a kivitelezési munka előkészítése során felmérték az 1976-ban épült VITUKI toronyházának állapotát is. A megvalósíthatósági tanulmány vizsgálta a Mühlbacher István (Iparterv) tervezte toronyház szerkezetét, állékonyságát, valamint későbbi lehetséges funkcióját, és megállapította, hogy a torony jelenlegi állapotában tovább nem hasznosítható, így műszaki-gazdasági okokból szükségessé vált annak bontása.

A közbeszerzési eljárásban nyertes kivitelező konzorcium (Záév, Magyar Építő) a hierarchikus bontási technológia helyett a jelentős időmegtakarítást eredményező robbantásos technológiát választotta, melynek engedélyeztetése lezajlott. Az elbontás során a toronyépületet a Rákóczi híd felé, a hosszabbik oldalával párhuzamosan döntik el. Az épületegyüttes 1864 négyzetméteres “lepényépületét” hagyományos technológiával bontják el.

 

Forrás: MTI