Forrás: Pixabay/Kalhh

Az ÉVOSZ az Innovációs és Technológiai Minisztérium Körforgásos Gazdaság Fejlesztéséért, Energia- és Klímapolitikáért Felelős Államtitkárságával történt megállapodása alapján 2021. év kezdetétől szakmai munkát végez az építési beruházásokra vonatkozó költségtervezési módszertan kidolgozása érdekében, elsőként a magasépítési beruházásokra koncentrálva. A munka eredménye egy építésügyi műszaki irányelvtervezet (ÉPMI) kidolgozása lesz.

A módszer kidolgozója, a Spányi Partners Zrt., az ITM, az ÉMI, a MÉK, az MMK, a MABIM, valamint különböző megrendelők, beruházáslebonyolítók és kivitelezők bevonásával szakmai egyeztető fórumok keretén belül áttekintették a beruházási költségtervezés terén nagy hagyományokkal rendelkező országok releváns példáit, és az a döntés született, hogy a napjainkban nemzetközileg legelfogadottabb szisztémát, az International Construction of Measurement Standards [ICMS, nemzetközi építőipari (fel)mérési szabványok] rendszerét tekintik elvi alapnak, messzemenően figyelembe véve a hazai sajátosságokat.

MI IS AZ AZ ÉKTR?

A magasépítési beruházásokra létrehozandó Építési Beruházások Költségtervezési Rendszere (ÉKTR) „olyan rendszer, amely egy képzett költségtervező mérnök által kezelt adatbázisból nyert adatok, információk birtokában az építési beruházások pontosabb költségtervezését segíti”. Az adatbázis létrehozásához azonos struktúrában készített árazott költségvetéseket használtak, amelyek kutatását attribútumok/kulcsadatok szűrése teszi lehetővé.

Az ÉKTR fontos ismérve, hogy a költségtervezési folyamat nem automatizmusokon alapul, hanem az évek során szerződésbe adott beruházások költségvetéseit kiindulásként felhasználva, aktívan alkalmazva ad egyre pontosabb becslési lehetőséget a szereplőknek, legfőképpen az építtetőnek/beruházónak az adott projekt korai tervezési, előkészítési fázisaiban. Ez a munka megfelelően strukturált és korrekt adatbázist igényel, melynek munkaeszközként történő felhasználása szakirányúan képzett szakember, a költségtervező mérnök tudása, ismeretei nélkül nem képzelhető el.

NÉGY PILLÉR

Az Építési Beruházások Költségtervezési Rendszere négy alapvető pilléren áll:

  1. Az ÉKTR alkalmazási leírása/protokollja: ez egyrészt meghatározza a rendszerbe történő adatbevitel és a rendszerből történő adatkinyerés általános menetét, másrészt leírja a költségtervezési munkafolyamatot.
  2. Az ÉKTR adatbázisa: megvalósult, valamint kivitelezés alatt álló magasépítési beruházásokról tartalmaz adatokat.
  3. A költségtervezés tárgyát képező, azaz az építtető / beruházó terveiben létező építési beruházás paramétereinek (attribútumainak) a beruházás előkészítettségétől függő részletezettségű összefoglaló adatai.
  4. A költségtervező mérnök szaktudása és gyakorlata: kezelni tudja az adatbázis releváns adatait és azokat a költségtervezés tárgyát képező építési beruházásra vonatkoztatni, arra kiterjeszteni, azokkal önálló és felelős munkát tud végezni.

ÉKTR ADATBÁZIS

Az ÉKTR adatbázisa két alapvető és egymással összefüggő adatcsomagot tartalmaz az adott beruházásra vonatkozóan:

a) az építési beruházás paramétereinek (attribútumainak) összefoglaló táblái, amelyek három aspektusból írják le a költségtervező mérnök számára az adatbázisban található létesítményt:

    1. az építési projekttel általában, illetve az építési területtel, az építési beruházásra szolgáló építési telekkel kapcsolatos ismérvek,
    2. az épület adatai,
    3. a megkötött vállalkozási (kivitelezési) szerződés adatai.

A hármas tagolású táblában szereplő adatokra lehet rákeresni az adatbáziskezelő program segítéségével, azaz ezen adatok alapján tud „szűrni” a költségtervező mérnök a számára releváns ismérvek szerint.

Példa strukturálásra

b) az építési beruházás beárazott költségvetése, az ÉKTR költségvetési struktúrájának megfelelő bontásban és részletezettséggel. Ennek alapjai az adott szerződésben, illetve dokumentumokban szereplő tényleges költségek. A struktúra többszintű:

  • az első szint meghatározza a projekt fázisaihoz tartozó költségnemeket:

– Land Cost – az építési beruházás helyszínével (telek stb.) összefüggő költségek,
– Soft Cost (Soft Cost & Opening) – az építési beruházás előkészítésével, tervezésével összefüggő költségek (illetve a projekt átadásával kapcsolatos költségek),
– Hard Cost – a kivitelezéssel, megvalósítással összefüggő költségek;

  • a második szint költségfejezeteket határoz meg; szétválasztja a munkatípusokat, és bevezeti az „elemental” (épületelemek) csoportosítást;
  • a harmadik szint a korábbi terminológia szerint munkanem besorolásnak nevezett szint; alábontja a rendszerszintű csoportokat szakmánkénti csoportokra;
  • a negyedik szint szétválasztja a munkanemeket munkanemi alcsoportokra – azoknál az eseteknél, ahol ez szükséges, például: Szigetelési munkák → Vízszigetelés; Hőszigetelés
  • az ötödik szint a konkrét költségvetési tételeket tartalmazza; ide kell a költségtervezőnek a költségvetési kiírást implementálnia. A kiírás bármilyen rendszerű lehet, például a TERC Kft. költségvetést készítő szoftverével generált tételek.

A hazai építőipari sajátosságokkal való minél teljesebb körű összhang biztosítása érdekében – eltérően a jellemző külföldi példáktól – ebben a struktúrában a következő lényeges előkalkulációs komponenseknek nincsenek külön csoportjai, elemei:

    • anyagigazgatási költségek,
    • a központi vállalatirányítás költségei,
    • a vállalkozói kockázatok fedezete, melynek része az átfutási időre számításba vett árkockázati fedezet,
    • előkalkulált vállalkozói nyereség.

Ezeket a jellemzően vállalkozóspecifikus árképzési tényezőket a magyarországi sok évtizedes építőipari gyakorlat szerint az egységárak képzése során veszi számításba az ajánlattevő / vállalkozó, a „klasszikusan értelmezett” bruttó fedezet felszámításával. Ez megfelel az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Kormányrendelet 3. § (5) előírásának, amely az építőipari árképzésről rendelkezik, és összhangban van az építőipari rezsióradíjra vonatkozó szabályokkal.

Fontos kitétel, hogy az ÉKTR-struktúrának megfelelő árazatlan költségvetéseket a kiviteli tervdokumentáció részeként a tervezőnek kell elkészítenie – ahogyan jelenleg is az ő dolga az árazatlan költségvetés elkészítése. Az ÉKTR rendszere az építtető költségtervezési szempontjai szerint készített struktúrában tartalmazza a költségeket, így a kivitelezéssel összefüggő költségeket is. Az egyes munkatételek azonosak a ma Magyarországon használatos tételes költségvetési kiírások tételeivel, de a csoportosításuk más, az építési beruházások költségtervezési szempontjai szerinti.

KÖLTSÉGTERVEZŐ MÉRNÖK

Az építőipari költségtervező/költségszakértő mérnök a tervezői költségvetési kiírás készítésén és az építési beruházások költségtervezése mellett, illetve azokon alapulva a különböző tervváltozatok összegszerű elemzésével, megalapozva a megrendelői/építtetői döntések optimalizálását, fontos szakmai munkát végez az ajánlattevői/kivitelezői árajánlatok elkészítésében, a beérkezett ajánlattevői/kivitelezői ajánlatok megrendelői/beruházói értékelésében, valamint a megvalósítás menetében bekövetkező műszaki tartalmi és egyéb (például ütemezésbeli) változtatások költségkihatásainak elemzésében.

Munkája igen komplex tudást és gyakorlatot kíván, ezért mindenképpen megfelelő felsőfokú műszaki szakképesítéssel kell rendelkeznie. A legjellemzőbb az építészmérnöki vagy építőmérnöki végzettség, de kellő tapasztalattal kell rendelkeznie a szakági területeken is (például épületgépészet, épületvillamosság, közműépítés stb.), kellő ismeretekkel kell rendelkeznie a szakmagyakorlás bevett szabályai, a ma Magyarországon általában alkalmazott építőipari (vállalkozói/kivitelezői) árképzést illetően, valamint az ÉKTR protokollját is el kell sajátítania.

Sajnos az elmúlt évtizedekben az építőipari árképzés, árszakértés, költségszakértés kiszorult mind a felsőoktatásból, mind a felnőttképzésből. Egyöntetű építészszakmai vélemény szerint szükség lenne a költségszakértői képzés „hivatalosan elismert” visszaállítására.

A képzésnek széles körű konszenzuson alapuló tematikán kell alapulnia, amelyhez a kereteket a műszaki egyetemek szakmérnök jellegű posztgraduális képzései és / vagy a szakirányú köztestületi kamarák speciális képzései adhatják. Erre alapozva szakmagyakorlási jogosultsághoz szükséges kötni a költségtervező mérnök tevékenységét, azt be kell illeszteni az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységről szóló 266/2013. (VII.11.) Kormányrendelet keretei közé.