Az Európai Unió Bizottsága 2018. nyarán adta ki a munkavállalók unión belüli kiküldetésére vonatkozó átdolgozott irányelvét. Ezt alapul véve az egyes tagországoknak 2020. július végéig kellett megalkotniuk a kiküldetésre vonatkozó új nemzeti törvényüket.
A német törvényhozás 2020. július 30-i hatállyal ülteti át nemzeti jogrendjébe az Európai Unió új kiküldetési irányelveit.
A nemzeti munkavállalói kiküldetési törvények, így a német is, mindazokat a foglalkoztatási és javadalmazási feltételeket szabályozzák, amelyeket kötelezően alkalmazni kell egy, a tagállamba kiküldött munkavállaló átmeneti kiküldetéses keretben történő munkavégzése során.
Az új munkavállalói kiküldetési törvény alapelve, hogy a munkavállalót minden olyan, a foglalkoztatásával összefüggő jogok megilletik, amelyek a munkavégzés helyén alkalmazott helyi munkavállalóknak is járnak.
A módosított német kiküldetési törvény ennek alapján előírja, hogy a kiküldött munkavállalóknak a németországi munkavállalókkal egyenlő bérezés jár a kiküldetés első napjától kezdve, amennyiben a bérezésre országosan általánosan kötelező érvényű tarifaszerződés van hatályban.
A kiküldetés 18. hónapja után a bérezési előírások mellett az egyéb helyi munkaügyi jogszabályokat is alkalmazni kell.
Az eddigi kiküldetési törvény a helyi munkaügyi jogszabályok csak töredékének betartását írta elő kötelezően (pl. napi munkaidő mértéke, minimálbérek biztosítása).
A hatályba lépő kiküldetési törvény a minimálbérek garantálása mellett előírja az adott munkakörre vonatkozó egyéb bérezési feltételek betartását is, így a túlórapótlék, az éjszakai pótlék, a munkaköri veszélyességi pótlék biztosítását. Új eleme a törvénynek, hogy a németországi munkavégzés során szerzett szabadságnapokat is az egy szabadságnapra eső német bér szerint kell biztosítani. Ugyancsak német bér jár a munkavállalónak, ha nemzeti vagy egyházi, illetve egyéb törvényben szabályozott ünnepnapon az ünnepnap miatti munkavégzési tilalomra való tekintettel nem végez munkát.
Az új kiküldetési törvény előírja, hogy a munkavállaló béréből nem vonhatók le a kiküldetésével összefüggő költségek, mint például a Németországba történő első kiutazás és a végleges hazautazás költsége, a németországi szállás bérleti díja, az országon belüli kiküldetéssel összefüggő utazási- és szállásköltségek. Étkezési hozzájárulást kell fizetni, ha egy munkavállaló 10 órán túl tartózkodik szálláshelyétől távol.
Az új kiküldetési törvény, mint munkaügyi jogszabály, nem módosítja a kiküldetésre vonatkozó európai uniós szociális előírásokat. Igy változatlanul kiküldhető egy magyar munkavállaló Németországba úgy, hogy a társadalombiztosítási járulék fizetésének kötelezettsége a kiküldetés első 24 hónapja alatt változatlanul Magyarországon áll fenn.
A kiküldetéssel összefüggő németországi szigorítások mellett a magyar társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségek változása is nehezíti a magyar vállalkozások németországi tevékenységét.
2020. július 1-jétől a kiküldött munkavállalók magyarországi és németországi összbére után a korábbi gyakorlattól eltérően a tárgyévet megelőző év júliusában, a KSH által kimutatott nemzetgazdasági bruttó átlagkereset után kell megfizetni a járulékot. Ez az összeg 2019. júliusában 362.600 forint volt. Amennyiben a magyar és a német bér együttesen nem éri el ezt az összeget, akkor a tényleges magyar és német bér összegét kell alapul venni.
A korábbi gyakorlat szerint a járulékot csak a munkavállaló kiküldetése előtti alapbére után kellett megfizetni, ami rendszerint az elvárt minimálbér, illetve a munkavállaló foglalkoztatásának ágazatában szokásosan fizetett bér volt, ami rendszerint nem érte el a havi 362.600 forintot.
Mindkét, időben szinte egybeeső változás komoly kihívást jelent a Németországban vállalkozó magyar cégek számára, mert a felmerülő jelentős többletköltségek fedezetére emelniük kellene ajánlati, illetve szerződéses áraikat. A koronavírus miatti világjárvány következtében az Európai Uniós tagországokba is begyűrűzött recesszió következményeként kialakult piaci helyzetben ma még nehezen becsülhető meg, hogy milyen esélye van erre a magyar vállalkozásoknak.
Forrás: ÉVOSZ
