1953-tól a klímaváltozásig – 3. rész

Cikksorozatunkban azt vizsgáljuk, hogyan változtak az elmúlt évtizedekben a külső térelhatároló épületszerkezetek magyarországi hő- és páratechnikai követelményei, és mi várható a jövőben a Föld légkörének folyamatos változása, a klímaváltozás miatt.

2006

A 2002/91/EU direktívát követően, azt alapul véve, az energetikai szabályozásban jártas szakemberek Prof. Zöld András egyetemi tanár szerkesztésében óriási munkával 2006 januárjára megjelen­tették „Az új energetikai szabályozás” című, 280 oldalas könyvet, amelyet tanfolyamokon ismertettek a téma iránt érdeklődő szak­emberekkel.

A direktíva alapján megjelent könyv az új energetikai szabályo­zás alapját képezi. A majd 4 millió háztartás és a néhány ezer ipari és középület energiafogyasztásának csökkentése a fenn­tartható fejlődés alapja. Az energiahatékony fűtési megoldások alkalmazása a Föld légterének szennyezőanyag-tartalmát, így a légkör felmelegedését csökkenti.

A könyv szerinti szabályozás új fogalmakat vezet be:

• A lényeges felújítás az, amikor az épület burkolatának és/vagy energetikai berendezésének felújításával kapcsolatos összes költség nagyobb az épület értékének 25 százalékánál.
• Az E_p összesített energetikai jellemző az épület rendeltetésszerű használatának feltételeit biztosító épületgépészeti rendszerek egységnyi fűtött térfogatra vonatkozó, primer energiában kife­jezett kWh/m²a mértékegységű éves fogyasztása.
• A primer energia azt fejezi ki, hogy az egyes energiahordozók alkalmazása milyen költséggel és környezeti hatással jár. Ezek meghatározása révén a tervezők, építtetők bizonyos energiahor­dozók használatára ösztönözhetők.
• A fogyasztói magatartást befolyásolja a fűtési és hűtési energia­igény, a szellőzés, a melegvíz-fogyasztás, a világítási igény stb..

A szabályozási szintek

• a felső szint az E_p összesített energetikai jellemző (kWh/m²a),
• a második szint a q fajlagos hőveszteségtényező (W/m³K),
• a harmadik szint az U hőátbocsátási tényezők (W/m²K).

A könyv a tervezési menetrend 13 lépését is meghatározza, továbbá részletesen tartalmazza a szükséges valamennyi tábláza­tot, mellékletet.

A 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellem­zőinek meghatározásáról a könyv alapján született. A rendelet tar­talmazza a határoló- és nyílászáró szerkezetek (18 db) U értékére vonatkozó követelményeket, az E_p lakó- és szállásjellegű épüle­tekre, irodaépületekre, oktatási épületekre vonatkozó követelmé­nyeket, valamint a könyvben szereplő, a számításokhoz szükséges táblázatokat és mellékleteket.

Jelentős újdonság a TNM rendeletben, hogy a 3. Melléklet külön összefoglaló táblázatban (1. táblázat) tartalmazza az e primer átalakítási tényezőket:

Az épület valamennyi energiafogyasztását az e primer energia­igényben kell kifejezni. A rendeletben közölt e számok fizikai adatokon, energiapolitikai stratégiai megfontoláson alapulnak.

A megújuló energiák (e = 0,00): nap-, szél-, hullám-, vízenergia, geotermikus, hidrotermikus, légtermikus energia.

A cél az, hogy e = 0,00, vagy ehhez közeli értékű energiahordo­zók biztosítsák az épület energiaellátását.

A TNM rendeletet a későbbiekben többször módosították.

2007

A TNM rendelet alapján megbízásra kisebb-nagyobb épület ese­tén elvégeztem az energetikai jellemzők vizsgálatát, ezért megle­petéssel fogadtam az épületek energetikai jellemzőinek tanúsítá­sáról szóló kormányrendeletben leírtakat.

2008

Megszületett a 176/2008. (VI. 30.) Kormányrendelet az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról. Akik a Kormányrendeletet írták, nincsenek, nem voltak tisztában azzal, hogy az energetikai tanúsítás mennyire komoly, milyen időigényes, és a C fokozatnál kedvezőbb fokozat elérése milyen épületfizikai, épületgépészeti ismereteket igényel. Csak egy szakmán kívüli írhatja le, hogy 2 óra alatt (5500 Ft/óra) el lehet végezni a tanúsítást, és elfogadható, ha energiafogyasztási alapadatokból készül a számítás.

Szakértői munkám során láttam elég tanúsítást. A tanúsítások nagy része számítógépes program alapján készült, automatikus munkavég­zéssel, így a megállapítások és következtetések is semmitmondóak.

Például szerepelt olyan javaslat több helyen is, hogy „a hom­lokzatot le kell hőszigetelni”. Ez komolytalan javaslat, hiszen nincs meghatározva, hogy mivel, milyen vastagsággal, hogyan. Több olyan hirdetést is láttam, amiben azt írták, hogy 1 nap alatt elkészül a tanúsítvány. Ezek szakmaisága szerintem meg­kérdőjelezhető.

A Kormányrendeletet a következő években többször módosítot­ták. Nem módosítani kellett volna, hanem újat kellett volna írni a szakmai elvárások figyelembevételével.

2013

Az 1246/2013. (IV. 30.) Kormányhatározat szerint középületek esetében 2015. január elsejétől, minden más épület esetében 2018. január elsejétől előírták a különböző külső térelhatároló szerke­zetekre vonatkozó U hőátbocsátási tényező értékét. Figyelem! A 22 db külső térelhatároló szerkezet közül 11 db nyílászáró!

Felvetődik a kérdés, hogy a nyílászárók anyagától, méretétől függően miért van különböző U követelmény? Ebből kiindulva lehetne különböző U érték a tömör falszerkezetekre is attól füg­gően, hogy azok betonból, téglából vagy pórusbetonból készülnek és milyen vastagságban.

A kormányhatározat alkotói – sajnálatos módon – nem vették figyelembe a Saint-Gobain Isover már 2012-ben megfogalmazott javaslatát, hogy a 22 db külső térelhatároló szerkezet U követel­ménye helyett elegendő 5 db külső térelhatároló szerkezetre köve­telményt adni, amelyet ki is dolgozott:

• vízszintes épületszerkezetek,
• függőleges tömör épületszerkezetek,
• talajon fekvő padlók,
• üvegezett nyílászárók, üvegfalak,
• nem üvegezett ajtók, kapuk.

2014

A 20/2014. (III. 7.) BM rendelet szerint amennyiben az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló kormányrendelet sze­rinti költséghatékonysági számítás alapján a beruházás az épület várható élettartama alatt megtérül, közel nulla energiaigényű épü­letként kell kialakítani

• a hatóságok használatára szánt vagy tulajdonukban lévő új épü­leteket, amelyek 2018. december 31-ig kiadott építési engedél­lyel rendelkeznek, de amelyeknél az építőipari kivitelezési tevékenységet ez időpontig nem kezdték meg, vagy amely épü­leteknél az építési engedélyezésre irányuló kérelmet 2018. december 31. után nyújtották be, valamit
• új épületeket, amelyek 2020. december 31-ig kiadott építési engedéllyel rendelkeznek, de amelyeknél az építőipari kivitele­zési tevékenységet ez időpontig nem kezdték meg, vagy amely épületeknél az építési engedélyezésre irányuló kérelmet 2020. december 31. után nyújtottak be.

2021

Már többször meghosszabbították a követelményrendszer telje­sítésének határidejét, de a legújabb időpont 2022. július 1. Ezen dátumtól kezdve a hatóságok által használt vagy tulajdonukban lévő új épületek esetén, továbbá valamennyi új épület esetén közel nulla energiaigényű épületet kell építeni.

Véleményem szerint építészeti szempontból ilyenek a passzívhá­zak, amelyeknél azonban elegendő 2 db U hőátbocsátási tényező követelmény:

• nem üvegezett épületszerkezetekre U < 0,15 W/m²K,
• üvegezett épületszerkezetekre U < 0,80 W/m²K.

Felhívom a figyelmet arra, hogy a 3 réteg üvegezésű U = 0,80 W/m²K nyílászárókon keresztül 5,3-szoros a hőáram télen a külső tér felé, mint egy U = 0,15 W/m²K külső falon keresztül.

A hőáram viszi magával a párát is. A hőáram a páraárammal együtt természetesen a nagy U értékű nyílászárókon keresztül igyekszik kifelé, nem pedig a jobb, alacsonyabb U értékű tömör falszerkezeten keresztül. Amennyiben nincs a beltérben légtech­nika, akkor a nyílászárón lecsapódik a pára, azaz a drága abla­kon folyni fog a víz; akkor vagy 2 db 3 réteg üvegezésű nyílás­záró építendő össze (a kapcsolt gerébtokos ablakok mintájára), így U = 0,40 W/m²K, vagy magasabb kell hogy legyen a külső fal U értéke, így a hőáram-különbség a nyílászáró és a fal között 2-3-szorosra csökkenthető.

Figyelem! Meg kellene barátkozni azzal a gondolattal, hogy a jól hőszigetelt épületekben légtechnika kell, hogy elkerülhető legyen a nyílászáróknál a páralecsapódás, a vízfolyás.

Forrás: Magyar Építéstechnika 2021/8-9. lapszám