Világpiaci nyersanyag-árrobbanás: a tartósan erősebb forintárfolyam segítené a hazai építőanyag gyártókat

842

Az építőanyag gyártásához szükséges nyers- és alapanyagok széles körét érintő, több, mint 30 éve nem látott mértékű és gyorsaságú, világszintű áremelkedések és részbeni hiányjelenségek jelentős gyártási költségnövekedést okoznak a hazai építőanyag gyártók számára: számos területen 20-30, de esetenként akár 100%-kal drágábban jutnak hozzá a termékek legyártásához, csomagolásához szükséges alapanyagokhoz és összetevőkhöz. A világpiaci árrobbanás hatása a hazai építőkémia-, az EPS hőszigetelőanyag, a homlokzati nyílászáró gyártóknál, továbbá az épületgépészeti termékeket gyártó vállalkozásoknál jelentkezik különösen erőteljesen, így e területeken a gyártók idén kétszámjegyű áremelésekre kényszerültek. A MÉASZ elnöksége a jelenlegi piaci helyzet tükrében arra számít, hogy a világpiacon a nyers- és alapanyagok drasztikus árnövekedése az érintett termék szegmensekben megállhat, így az építőanyagok és építési termékek árai is fokozatosan stabilizálódhatnak.

A MÉASZ elnöksége szerint a tavalyihoz képest tartósan erősebb forintárfolyam kedvező és stabilizáló hatású lenne a piacra a Covid-19 utáni újraindulási időszakban.

Az építőkémia termékek, az EPS hőszigetelő anyagok gyártása szenvedte el a legnagyobb mértékű kiinduló alapanyag-áremelkedést azáltal, hogy a termék végső árának mintegy 70%-át teszi ki az EPS alapanyag. Az EPS gyöngy, a hőszigetelés gyártásának kiinduló anyaga mintegy 80%-kal drágább, mint idén januárban. Az építőkémia termékeknél vegyes tendencia mentén elsősorban a termékcsoportok gyártási költségei ugrottak meg a legnagyobb mértékben, amelyeknél műanyagiparból származó, így például diszperziós anyagokat vagy epoxi alapú adalékokat kell felhasználni.

A belföldön bányászott nyersanyagokra támaszkodó, jellemzően szerkezeti építési termékek gyártóinál, így a hazai tégla, cserép és fehér falazatai anyagok gyártóinál a világpiaci nyersanyag-árrobbanás hatásai korlátozottan jelentkeztek, főként a csomagoláshoz kapcsolódó műanyagfólia, és a raklapok árának megduplázódásán keresztül. A széndioxid-kvóták ára azonban megduplázódott egyetlen év alatt. A versenypiaci földgáz ára a vállalatok szerződéses konstrukcióitól függően  szintén kétszámjegyű módon – igen tág tartományban – nőtt, míg a versenypiaci villamosenergia ára 12-17% között emelkedett a tavalyi év azonos időszakához képest.

A forint árfolyamhatása további olyan tényező, amely a hazai gyártásban egyszerre érinti a világpiaci árazású gyártási alapanyagok beszerzési költségét, valamint az euróban elszámolt gépek és karbantartások, szolgáltatások díjait és árait. A drasztikus gyártási alapanyag-drágulásban a forint árfolyamhatása is megjelent: míg 2020 elején 330 forintba került egy euró, idén 360 forint körül és részben a feletti is volt az árfolyam. Az elmúlt hetek árfolyam-erősödése kedvezően érintette az építőkémia termékek gyártóit, így az egyes import összetevők és a világpiaccal együtt mozgó tételek gyártói beszerzési árai stabilizálódhattak. A forint árfolyamának további erősödése azonban szélesebb körben csökkentené a költségoldali nyomást, ezzel segítené a hazai építőanyag gyártókat és ezzel a hazai építőipart egyaránt.

A Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség elnöksége szerint

  • az újranyitással egy időben végbement forinterősödés kedvező és stabilizáló hatású a gyártáshoz szükséges nyers- és alapanyagok piacára, tartós fennállása, illetve a további tartósabb forinterősödés segítené a kiszámíthatóságot a gyártó-kereskedő-kivitelező értékláncban.
  • az építési piac keresleti oldalának simítását segítené az 1,5-2 éven túlmutató lakáspiaci kereslet-ösztönzés. Ennek egyik lehetséges megoldása a lakossági célú lakásberuházásokat támogató keretrendszer időbeli hatályának kitolása.

A MÉASZ elnöksége a jelenlegi piaci helyzet tükrében arra számít, hogy a világpiacon a nyers- és alapanyagok drasztikus árnövekedése az érintett termék szegmensekben megállhat, így az építőanyagok és építési termékek árai is fokozatosan stabilizálódhatnak.

Világpiaci és egyéb költséghatások az egyes építőanyag gyártói szegmensekben

EPS hőszigetelőanyagok

Az EPS hőszigetelő anyagok árképzésében a kiinduló alapanyag 70%-os részaránya miatt meghatározóak a nyers- és alapanyagpiaci folyamatok: a szénhidrogének áralakulása, a belőle gyártott monomerek, majd polimerek elérhetősége és ára, a szállítási költségek, továbbá az ázsiai térség igényei, valamint az EUR/USD és a forint viszonya egyaránt.

Az EPS hőszigetelőanyag gyártása során a gyártáshoz kiinduló anyag a sztirol monomer (SM) alapanyag, amelyből további feldolgozással jön létre az EPS polimer gyöngy. Az EPS gyöngyből készítik a hőszigetelőanyag gyártók az EPS hőszigetelő lapokat, mint építési termékeket.

2021 elején alapanyag gyártói kapacitások szűntek meg, a szénhidrogének ára emelkedett, az amerikai SM import leállt a rossz időjárás okozta monomer gyártói kapacitás kiesése miatt. A hőszigetelő alapanyag gyártókat jelentősen sújtotta a tartályhajó szállítói kapacitás elégtelensége és a szállítási költségek megemelkedése okozta stressz. Ehhez járult a világban és így Európában is tapasztalható építkezési láz, ami minden építési alapanyagnál részben hiányt, másrészt áremelkedést okozott. Ezt fokozta a forint értékvesztése a fő devizákhoz viszonyítva.

Mivel az EPS hőszigetelő termékek gyártóinak nincs lehetőségük az alapanyagok áralakulására befolyást gyakorolni, és az alapanyag mintegy 70%-os részarányt tesz ki a végső árból, e hatások óhatatlanul megjelentek a termékek árában is.

Az EPS-ből készült, leggyakrabban használt 80-as fehér homlokzati hőszigetelő lemezek jellemző net/net árának alakulását vizsgálva a bázishoz képest egészen 2021 elejéig árcsökkenés volt tapasztalható. Az EPS késztermék jellemző hazai ára 2021 januárjában érte csak el a 2019-es szintet. 2021 II. negyedévében a hőszigetelő termék ára átlagosan hazánkban 55%-os emelkedést mutat, ami még mindig alatta van a gyártói oldalon tapasztalt alapanyag áremelés mértékének.

A hazai EPS hőszigetelőanyag gyártók a monomer és ezáltal az EPS alapanyag árának stabilizálódását várják, hogy a hőszigetelő termékek ára hosszabb távon szűkebb sávban mozogjon.

Építőkémia termékek

Az egyes építőkémia termékek, így különösképp: homlokzati hőszigetelés rendszer ragasztók és tapaszok, színezővakolatok és egyes ragasztók gyártásához szükséges speciális, gazdaságosan csak nagy volumenben gyártható vegyipari összetevőit a hazai építőanyag gyártó vállalatok is európai vegyipari- és petrolkémiai konszernektől szerzik be.

A kínai gazdaság Covid-19 járványhelyzetet követő erőteljes újraindulása jelentős elszívó hatást gyakorolt egyes építőkémia összetevőkre is, így szinte egyik napról a másikra tűntek el olyan alapanyagok, amelyek gyakran nem is a végtermékek közvetlen kellékei, hanem az ebbe kerülő alapanyagok nélkülözhetetlen elemei.

A kulcsfontosságú vegyipari alapanyagokat szállító BASF márciusi tűzesete nyomán a MÉASZ a Külügyi és Külgazdasági Minisztériumhoz fordulva kért és kapott támogatást további, lehetséges piaci források feltérképezéséhez és bevonásához. Ezen alternatív beszerzési források felkutatása várhatóan középtávon segíti a hazai gyártókat.

Az építőipari tömítések, ragasztók, habok gyártási alapanyagainak beszerzési árai a következő mértékben alakultak: poliuretán bázison 25-30 %, szilikonbázison 15-20 %,akril bázison pedig minimum 20 % árnövekedés jelentkezett a gyártóknál a 2020 decemberéhez képest.

Továbbá, az általános műanyagipari árrobbanás miatt jelentősen nőttek az építőkémiai termékek kiszerelésére szolgáló műanyag vödrök, kartusok (30%-os drágulás) és kartonok (15%-os drágulás) gyártói beszerzési árai is.

Az építőkémia termékek gyártását tovább nehezíti az alapanyagok szállítási idejének gyakori csúszása, illetve az, hogy a gyártók felé rendelkezésre álló mennyiség egyes gyártási kiinduló anyagoknál a tavalyi felhasználás mindössze 70-80%-a, amely jelentős kihívás elé állítja a beszerzőket, a gyártást szervezőket, ezzel pedig a lánc minden szereplőjét.

Az alapanyag-drágulásban a forint árfolyamhatása is megjelent; míg 2020 elején 330 forintba került egy euró, tavaly 367-ig is felment az árfolyam. Az elmúlt hetek árfolyam-erősödése kedvezően érintette az építőkémia termékek gyártóit, így az árak stabilizálódhattak. A forint árfolyamának további erősödése csökkentené a költségoldali nyomást.

Az alapanyag- és a csomagolási piacot érintő hatások miatt az építési szilikon termékek ára április végéig 10%-kal növekedett idén. Az ipari padló műgyanták árai az epoxi alapanyag árrobbanása miatt 23-47% között emelkedtek 2021-ben. A fa és melegburkolati ragasztóanyagok 6-8% között drágultak a 2. negyedévben,2021 januári 4-5%-os árkorrekciót követően.

A globális kínálatszűke és árrobbanás miatt a nagyobb építőkémia termék gyártók mindegyike keresi azokat a megoldásokat, amelyekkel az egyes összetevők, alapanyagok kiválthatók lesznek.

Égetett kerámia tégla és cserép termékek

Az égetett kerámia tégla és cseréptermékek piacán a világpiaci hatások korlátozottan jelentkeztek: elsősorban az építőanyag gyártó gépek karbantartási költségek árfolyamhatásból eredő megugrása, valamint a termékek csomagolásához kapcsolódó műanyagfólia, és a raklapok árának megduplázódása jelent meg extra költségként, az éves bérkorrekciók mellett.

A széndioxid kvóták nemzetközi piacának áralakulása nyomán a kvótaköltség azonban egyetlen év alatt megduplázódott.

Érdemes kiemelni, hogy e szegmensnél a gyártási költség 40-50%-át az energia teszi ki, így a versenypiaci gáz ára jelentősen befolyásolja a gyártás költségét. A versenypiaci földgáz ára a vállalatok szerződéses konstrukcióitól függően kétszámjegyű módon – igen tág tartományban – nőtt, ahogy a versenypiaci villamosenergia ára is – utóbbi 12-17% között emelkedett bázis alapon.

Az égetett kerámia falazati termékek árai számos esetben stagnálnak, illetve azon termékeknél, amelyeknél a piacon a gyártási költségnövekedés érvényesíthető volt, idén 5-8% közötti árkorrekciókra került sor.

Fehér falazati és szerkezeti termékek

A fehér falazati termékeknél is korlátozottan jelentkeztek a külpiaci nyers- és alapanyag- hatások, így utólagos, év eleji gyártói korrekcióra került sor:

2020-as gyártói listaár-változás, 2019-hez képest (%)2021-es gyártói listaár-változás, 2020-hoz képest (%)Megjegyzés
Fehér falazóelem (pórusbeton)5,04,0Infláció alatt
Fehér válaszfalelem (pórusbeton) / felújítás4,94,0Infláció alatt
Fehér falazóelem (mészhomoktégla)6,93,9Infláció alatt
Fehér hőszigetelő elem7,05,9Import termék; árfolyamváltozás

 

Szálas szigetelő anyagok

A hazai gyártóknál előállított szálas hőszigetelőanyagok forrása hazai (kőzetalapú) kitermelés, így a szélsőséges világpiaci nyers- és alapanyag ármozgások szintén elkerülték, de a csomagoláshoz használt termékek drasztikus áremelkedése megjelent. A listaárak jelentős részben változatlanok voltak; az adható kedvezmények csökkentésén keresztül került sor az infláció, a gyártási és fix költségek növekedése nyomán korrekcióra, amely az egyes termékeknél 5-10% közötti.

Homlokzati nyílászáró gyártók

Az importból származó összetevők ellátási nehézségei megjelentek a homlokzati nyílászáróknál is:

  • A beszerzési nehézségek és a nyersanyagpiacok nehéz előre jelezhetősége miatt vannak cégek, melyek nem szállítanak projektekre, mivel nem vállalják a szállítási ár 6 hónapos rögzítését.
  • A műanyag ablakoknál a korábbi mintegy 10%-os acél vasalatok költségaránya 30%-ra nőtt az acéltermék nyersanyag- és a belőlük készített termékárak világpiaci szárnyalása miatt.
  • Sajátos jelenségként tapasztalható, hogy az építőkémia termékek piaca mellett a műanyag profilok színezése is érintett a titán-dioxid szűkebb és drágább kínálatával.
  • A fa nyílászáró-gyártáshoz nem áll rendelkezésre megfelelő minőségben és mennyiségű faprofil, ehhez az is hozzájárult, hogy a német faipari szövetség kérte a német faexport korlátozását.

Mindezek miatt a hazai homlokzati nyílászáró-gyártók a költségeik növekedése nyomán idénre 5-10% közötti költségkövető árkorrekciót terveztek, de a költségeik tavaszi növekedése miatt várhatóan további árkorrekcióra is szükség lesz oly módon, hogy az ablakgyártók várhatóan nagyobb része a világpiaci áremelkedések miatt ideiglenes felárat fog alkalmazni, abban bízva, hogy az év második felében könnyebb és részben olcsóbb lesz egyes, gyártáshoz szükséges alapanyagokat beszerezni.

A raktáron lévő késztermékek ára várhatóan nem emelkedik, azonban az újonnan gyártott (egyedi) ablakoknál a zömmel importból származó, megdrágult faanyagok hatása meg fog jelenni. A nemzetközi üveggyártó kapacitások részbeni karbantartás miatt szűkebbek és 10%-kal drágább kínálatot nyújtanak a gyártóknak.

Épületgépészeti termékek és kapcsolódó szolgáltatások

A világpiaci nyersanyag-árrobbanás fokozottan jelentkezett az acél- és műanyag termékeken keresztül, drágítva a gépészeti termékek előállítását.

Az épületgépészeti vállalkozásoknál, a külpiaci bizonytalanságok nyomán az értéklánc szereplői nincsenek hozzászokva az árazási bizonytalansághoz és az árakra ható tényezők gyors változásához: a piac az évi egyszeri, év eleji áremeléshez szokott hozzá, kétszámjegyű emelést a piac nehezen, vagy egyáltalán nem fogadja el. Több épületgépészeti gyártó vállalkozás kénytelen több lépcsőben árakat korrigálni. Mivel a gyártói árakat a partnerek felé több hétre garantálni kell, vannak épületgépészeti vállalkozások, amelyek projektekre nem vállalnak munkát.

Az épületgépészeti termékek gyártói januárban és áprilisban voltak kénytelenek árat emelni, így azok a múlt évhez képest 2021-ben 10-20% közötti mértékben nőttek a termék típusoktól függően.

 

 

Forrás: MÉASZ