Már második alkalommal rendezték meg hagyományteremtő szándékkal a Történeti épületek helyreállítása szakmai fórumot a pécsi Pollack Expo keretében. Az esemény a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kara (PTE MIK), valamint a Magyar Mérnök Kamara Építési Tagozata együttműködésében jöhetett létre. Az idei programban helyet kaptak a tartószerkezeti, műemlékkutatási, építészeti és a történeti belsőtér helyreállításával kapcsolatos kérdések is, amikről aktuális munkáik mentén maguk az érintett szakemberek, tervezők, kivitelezők, lebonyolítók, oktatók beszéltek április 4-én. Az egész napos fórum a kar építészmérnök, építőmérnök, doktorandusz és szakmérnöki hallgatóinak, valamint a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara szakmagyakorlóinak szólt.
A történeti épületek rehabilitációja adekvát választ ad egyrészt a közös múlt megismerésére és megőrzésére, másrészt képes reagálni a fenntarthatóság kihívásaira is. Az érték megismerése és megőrzése a mai kor igényei szerinti használhatóságával kerül szembe, még azonos funkciót hordozó épületek esetében is. Minél jobban eltér a mai használat módja a korábbitól, annál nagyobb kihívás az épület integritásának megőrzése. A történeti épületek felújítása és újra használatba vonása több szakma együttműködését és sajátos elköteleződést követel meg. A szakmai fórum előadásai konkrét példákon keresztül mutatták be azokat a szerkesztési elveket, amelyek a szerkezetek, homlokzatok, homlokzati részletek, belső terek vagy akár az épületegyüttes egészének értelmezését segítik elő – ezek megismerése és megértése kiemelt feladatként jelent meg.
Az idei fórum fókuszában ismét a „szépészet, az építészeti tervezés és a szerkezeti megoldások voltak, különös tekintettel a történeti épületek értékeinek megőrzésére, a hitelesség, az épség biztosítására, az új igényeknek való megfelelés határaira. Ahogyan Dr. Fejérdy Tamás DLA, Gazzola-díjas műemlékvédelmi szakember az előadása elején fogalmaz: „mégis, a történeti szerkezetek fenntartásának alapvető eszköze, hogy amennyire lehet, eredeti kialakításukban, összefüggéseikben és funkciójukban próbáljuk megtartani azokat”.
„Ahhoz, hogy egy műemléket, vagy bármely történeti épületet úgy megőrizzünk, hogy önmaga maradjon, annak a történeti szerkezeteit kell megőrizni, külön-külön és együttvéve. Ez igen nagy kihívást jelent – hiszen ami anyagból van, előbb-utóbb elkopik, megsérül, elromlik, tönkremegy. A történeti szerkezetek – fizikai mivoltukban való – fenntartása a hitelesség szempontjából valójában alapkövetelmény, legalábbis a mi (európai) kulturális régiónkban. Ugyanakkor a megváltozott igények és szabványok (teherhordás, tűzvédelem, energiahatékonyság) kielégítése gyakori kihívás; a legtöbb ország vonatkozó szabályozása lehetőséget nyújt az általánostól eltérő megoldások alkalmazására (derogáció). Mindezek alapján: „nagy a kísértés” a történeti szerkezetek cseréjére. Mégis: a történeti szerkezetek fenntartásának alapvető eszköze, hogy amennyire csak lehet, eredeti kialakításukban, összefüggéseikben és funkciójukban próbáljuk megtartani azokat.” Fejérdy Tamás
Hogy ez kinek mennyire sikerült, és milyen utak vezetnek a megőrzéshez és a „jó” mai használathoz, nos, a résztvevők ezekről hallhattak a nap során. A példák olyan műemléki helyreállításokat mutattak be, amik az elmúlt évben az ICOMOS civil szervezet szakmai elismerését is magukénak tudhatják.
Dr. Tárkányi Sándor DLA építész, Sopron műemlék-felügyelője ezúttal Sopron belvárosának műemléki helyreállítási projektjei közül a homlokzatok színezését, az eredeti színek megtalálását és visszaidézését mutatta be „Természetes festékpigmentek előfordulása Sopron barokk épületein a legújabb kutatások tükrében” című előadásában.
„Az elmúlt 10 évben több mint 80 műemlék épület homlokzata újult meg Sopronban. A felújítások során a homlokzatok új színezésének meghatározását helyszíni kutatások előzték meg. A tagozatokon feltárt festékmaradványok eredményeként jó néhány ház frontja új színezést kapott. Az előadás során két olyan természetes festékpigment előfordulását ismertette, amelyek a hagyományos barokk színezési felfogást jelentősen cáfolják, illetve felülírják.” – olvashatjuk a szakmai fórum leírásában.
A Lánchíd 2021-2023 közötti helyreállítása elnyerte az Építőipari Nívódíjat. A munkákról a felújítást végző A-Híd Zrt. építésvezetője, Lengyel Dávid építőmérnök adott összefoglalót, ebből megismerhettük az 5194 tonnás acélszerkezetű híd építéstörténetét, valamint a beruházás organizációs kihívásait és szerkezeti megoldásait is.
Prof. Dr. Mezős Tamás felhívta a figyelmet az épületdiagnosztikai vizsgálatok jelentőségére, a tervezés és kivitelezés közötti folyamatos párbeszéd szükségességére, valamint a műemlék-helyreállítások szemléletének átalakulására.
„Történeti épületek helyreállítását megelőző előkészítő feladatok között kiemelt szerepe van az épületdiagnosztikának. Megalapozott ismeretek szerzéséhez elengedhetetlen a történeti szerkezetek beható ismerete. Ennek hiányában csak a mai szempontok alapján ítélhetjük meg a szerkezet viselkedését, ami műemléki védelem alatt álló épületek esetében a műemléki érték sérüléséhez vezethet. Példákon mutatom be azokat a hibákat, amelyeket saját gyakorlatom során elkövettem és amelyeket ma már egészen más felfogásban kezelnék.” Mezős Tamás
A professzor munkatársa, Bodó Balázs építész prezentációjában az MNB székház homlokzati nyílászáróinak rekonstrukciója kapcsán a 120 évvel korábbi tervezői gondolkodásról, a szerkesztési elvek megértéséről és azok gyakorlati kivitelezéseiről osztott meg izgalmas részleteket.
„A központi banki feladatok folyamatos változásával, valamint a komforttal szemben támasztott követelmények emelkedésével, az elmúlt 120 évben az Alpár Ignác által, eredetileg is jegybanki funkcióra tervezett Szabadság téri székház folyamatosan átalakult. A legnagyobb változást azonban – az elmúlt években lezajlott fejlesztések eredményeként – egy teljes szint utólagos épületbe történő beerőltetése jelentette. Elsősorban e miatt, valamint a belső udvar alsó zónájának beépítése okán vált szükségessé a homlokzati nyílászárók nagy részének rekonstrukciója, melyhez elengedhetetlen volt az eredeti Alpár-féle szerkesztési logika megértése, hogy a megőrzött elemek alapján a szerkezetek újraalkothatók legyenek. Az előadás a 120 évvel ezelőtti tervezői gondolkodás, szerkesztési elvek megértését, az ahhoz vezető utat, és annak gyakorlati kivitelezési munkába történő adaptálását mutatja meg.” Bodó Balázs
Verebes Dóra vezető festőrestaurátor a 19. századi falképek és díszítőfestések helyreállításáról szóló előadásában, az Operaház, a Magyar Tudományos Akadémia és az Igazságügyi Palota falfestményei példáján keresztül mutatta be a restaurálás alatt megoldandó feladatokat. Kiemelte a falfestmények és a környező dekoratív festészet fontosságát, az eredeti színek jelentését és visszaállításának folyamatát, amik fontosak a harmonikus egység szempontjából.
Bóna Ágota belsőépítész, doktorandusz hallgató a kulturális és művészeti funkciót magába foglaló középületek helyreállítási fázisain keresztül mutatta be az épületkerámiák előkészítő kutatásait, restaurálási és konzerválási folyamatait a fenntarthatóság és az integrált értékvédelem szempontjából.
A jáki Szent György-templom, és a hozzá tartozó épületegyüttes környezet kutatásáról és helyreállításáról, ami 2024-ben szintén elnyerte az ICOMOS díját, Sarkadi Gábor építész, a helyreállítás szakmai vezetője így ír:
„A jáki templom helyreállításának befejezésére 2018 és 2023 között került sor. A munka magában foglalta a templombelső régészeti feltárását, falkutatását, restaurálását, a nyugati kapu és a mellékhajó-homlokzatok restaurálását. Befejeződött a kolostor, a Szent Jakab-kápolna és a templomkert régészeti kutatása. Elkészült a Szent Jakab-kápolna tetőzetének helyreállítása és belső restaurálása. Megújult a templomkert a hozzá tartozó támfallal, téglakerítéssel, Folnay-kapuval, stációkkal. A projekt második ütemében kerül sor az apátság egykori épületeinek felhasználásával a látogatóközpont, új kiállítótér és kiállítás megépítésére.”
A jáki templom környezetének megújítását és a következő ütemben annak turisztikai hasznosítását a tervezőiroda egyik vezető munkatársa Péterffy Miklós építész ismertette.
Besey László okleveles építőmérnök izgalmas, ugyanakkor szakemberek és laikusok számára is érthető előadásában a történeti tetőszerkezetek erőjátékát mutatta be. Az előadása összegzéseként így írt erről:
„Ahogyan Balassi Bálinttól Varró Dánielig ível a magyar költészet, ugyanúgy barokktól napjainkig a rejtőzködő honi padlások színes világa, a mérnökök és ácsok szekercével írt története. Besey László ötven éve gyakorló mérnök, aki szerint örökségünk értékei között rejtőzködnek a művészetek által felöltöztetett tartószerkezetek, legyen az érték puszta forma, vagy éppen hordozó váz.”
A napot „Az integritás megőrzésének lehetősége a kivitelezésben” kerekasztal-beszélgetés zárta. Megőrizhető-e az eredeti anyag, szerkezet, az épület épsége és ezáltal a hitelessége a helyreállítási munkák során? Meg kell mindent őrizni? Be kell mindent mutatni? Milyen lehetőségei vannak a megőrzésnek? Kibékíthető a megőrzés igénye a fenntarthatóság, a mai használat elvárásaival? A beszélgetést az adaptive reuse-hoz (más néven épületek újrahasznosítása) kapcsolódó gondolatokkal dr. Mészáros Bernadett közgazdász, műemlékvédelmi szaktanácsadó indította el, majd Prof. Dr. Mezős Tamás okl. építőmérnök, műemlékvédelmi szakmérnök vette át a moderátori szerepet.
A beszélgetőtársak Dr. Fejérdy Tamás DLA, c. egyetemi docens, okleveles építészmérnök, műemlékvédelmi szakmérnök, Dr. Kukai Tibor, egyetemi docens, okleveles építőmérnök, BVMK örökös elnök, Wéber László, c. egyetemi docens, okleveles építészmérnök, az MMK Építési Tagozata alelnöke voltak.
Az ICOMOS (2010) meghatározása szerint a sikeres örökségvédelmi, adaptív újrahasználati projekt egy helyet vagy épületet olyan kompatibilis funkcióra alakít át, amely egyúttal megőrzi annak kulturális örökségi értékeit. Ez a definíció szerint egyszerűnek tűnik, ám a kivitelezés során rengeteg döntést kell meghozni. Mit tartunk meg az egymásra rakódott rétegekből, szerkezetekből? Mi az, ami nem mutatható be? Milyen mértékű komfort érhető el egy helyreállításnál? Miként lehet a mai tudással, eszközökkel, technológiával helyreállítani? Kell-e rekonstruálni, ha fel lehet újítani? Kell-e kortárs réteg hozzáadásában gondolkodni? Miként lehet beazonosítani és összebékíteni a tervezésben és a kivitelezésben érintett szereplők (tulajdonos, használó, tervező, kivitelező) igényeit, érdekeit? Természetesen ezek a vitára okot adó felületek. Abban azonban a kivitelezésben és műemlékvédelemben jártas szakemberek egyetértettek, hogy „tiszteletben tartják és megőrzik” az épület örökségi jelentőségét (és azt adó értékeit), és hogy ehhez a régi korok tervezési elveinek, anyagainak, szerkezeteinek alapos ismerete szükséges.
A fórum résztvevőinek Dr. Szabó Éva okleveles építészmérnök készített egy összeállítást az örökségvédelem aktuális fogalmi meghatározásairól, a védelmi kategóriák és a műemlékvédelmi szervezeti felépítés változásáról, a friss jogszabályi tudnivalókról, különös tekintettel a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény építészeti örökségre vonatkozó elveiről, eljárásairól, meghatározásairól.
A PTE MIK 2020 őszén indította el az első Történeti épületdiagnosztikai és rehabilitációs szakmérnök és szakember szakirányú továbbképzését. Az épületdiagnosztikát kiemelve állt át gyakorlatiasabb vonalra, nem titkolt szándékkal a kivitelezésben dolgozó építész- és építőmérnököket is megcélozva. A képzés a tervezett tudásátadáson túl szakmai közösséget szeretne építeni. Ehhez jó indulást ad az első két kurzuson már diplomát szerzett huszonöt szakember, az ősszel indult évfolyam, továbbá a PTE MIK Breuer Marcell Doktori Iskolája, ahol a képzésében a műemlékvédelem kiemelt hangsúllyal jelenik meg. Nem titkolt célunk, hogy a pécsi Történeti épületdiagnosztikai és rehabilitációs szakmérnöki képzést a szélesebb szakmai közönség előtt is megmutassuk, egyúttal hagyományteremtő céllal szakmai közösséget építsünk.” – mondta felvezető előadásában Dr. Kovács-Andor Krisztián építész, a pécsi szakmérnöki képzés szakfelelőse.
Szerzők: Dr. Mészáros Bernadett okl. közgazdász, Dr. Szabó Éva okl. építészmérnök
További beszámolókat és szakmai elemzéseket talál az építészeti örökségvédelem és helyreállítás témájában a Magyar Építéstechnika oldalán.
