Munkavállalói jövedelmek alakulása az építőiparban

999

Az elmúlt évek bérköltség-emelkedése ellenére a bérek az építőiparban még mindig alacsonyabbak a nemzetgazdasági átlagnál. A GINOP-5.3.5-18-2018-00038 számú, „Az építőipari munkaerő kapacitások extenzív növelésének lehetőségei” című pályázat keretén belül az ÉVOSZ és a projektben lévő konzorciumi partnere, az MGYOSZ megbízásából az Enrawell Kft. felmérte a jövedelmek alakulását.

A munkavállalói jövedelemtömeg a munkáltatók által a munkavállalók részére munkavégzésük ellenértékeként kifizetett pénzbeni és természetbeni javadalmazás. Tartalmazza a munkaadó társadalombiztosítási hozzájárulását is. Értéke 2010 és 2016 között végig 560 000 millió forint körül mozgott, 2017-től növekedni kezdett.

2018-ra a munkavállalói jövedelem értéke elérte a 715 985 millió forintot, ami azt jelentette, hogy 2017-ben és 2018-ban is 10%-kal növekedett az előző évhez képest. A növekedés oka egyrészt a 2016-tól megjelenő CSOK, másrészt az 5%-os kedvezményes áfa bevezetése, melyek eredményeként az építőipar új megrendelésekre tett szert (1. ábra).

1. ábra: A munkavállalói jövedelem összegének alakulása 2010 és 2018 között (Forrás: KSH)

A JÖVEDELMEK TERÜLETISÉGE

A 2010 és 2017 közötti időszakban a nettó előállított munkavállalói jövedelmet tekintve Budapest primátusa kirívó. Ha ezt a nettó értéket súlyozzuk a területen élő népességgel, akkor azt tapasztalhatjuk, hogy Budapest vezető szerepe mérséklődik, előállított munkajövedelmét tekintve több vidéki terület is megközelíti a budapesti értéket, ilyen például Győr-Moson-Sopron, Vas és Tolna megye is. Ezekben a megyékben, igaz, a nettó munkavállalói jövedelem jócskán elmarad Budapest értékétől, viszont az egy főre eső mutatóban kezdenek felzárkózni hozzá. Kedvező értékekkel rendelkezik továbbá több közép-magyarországi megye, illetve Zala megye is. Az egy főre eső értékeknél kevésbé kedvező mutatókkal főleg a kelet-magyarországi megyék rendelkeznek, ezek közül a legkedvezőtlenebb helyzetben Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Békés megye van (2. ábra).

2. ábra: Magyarország megyéinek és Budapestnek az egy főre eső területi munkavállalói jövedelme 2017-ben (Forrás: KSH)

A nettó területi munkavállalói jövedelem változásáról elmondható, hogy minden vizsgált területegységen növekedés következett be 2010 és 2017 között. A legnagyobb változás Bács-Kiskun, Tolna és Komárom-Esztergom megyében történt, ezekben a megyékben a növekedés mértéke meghaladta a 300%-ot. A legkisebb változás Nógrád és Zala megyében, illetve Budapesten volt tapasztalható, utóbbi kettő esetében egy alapvetően magas bázisértékről történt kismértékű növekedés, míg Nógrád megyében az alacsony nettó munkajövedelmi érték maradt alacsonyan.

BÉREK ÉS KERESETEK

A válság után kisebb növekedés, majd csökkenés következett be, aminek következtében a bérek és keresetek összege 2016-ban érte el a vizsgált időszak legalacsonyabb értékét. Ezt követően újbóli növekedés tapasztalható, majd 2018-ra a bérek és keresetek összege elérte a 620 762 millió forintot, ami a 2010-es érték 1,3-szorosa (3. ábra).

3. ábra: A bérek és keresetek összegének alakulása 2010 és 2018 között (Forrás: KSH)

Az ágazati bruttó átlagkereset 2019-ben 13%-kal nőtt, ami nagyobb volt a nemzetgazdasági átlagnál (11%), de ennek ellenére az ágazat átlagbérei még mindig jelentősen elmaradnak a nemzetgazdasági átlagtól, és az összes nemzetgazdasági ág között a legalacsonyabb értéket jelenti.

Régiós viszonylatban a Budapesten dolgozók keresete volt a legmagasabb, 2019-re elérte a 341,7 ezer Ft-ot, ez 19%-kal volt több az országos átlagnál. Átlag feletti volt még a jövedelem a Nyugat-Dunántúlon és a Dél-Dunántúlon, a többi régióban átlag alatti értéket találhattunk – a legalacsonyabbak Észak-Magyarországon: 234,2 ezer Ft (4. ábra).

4. ábra: Az építőiparban alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete és az egy főre jutó termelési érték régiónként, 2019 (Forrás: KSH)

Az egyes tevékenységek közül az út, vasút építése és a közműépítés területein voltak a legmagasabbak a bruttó bérek, vélhetően nem függetlenül e tevékenységek magasabb termelékenységétől (5. ábra).

5. ábra: Az alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete az építőiparban. (Forrás: KSH)

2020-ig az építőipart jellemző tendenciák kedvezőek voltak: nőtt a foglalkoztatottak száma, nőttek a bérek, viszont a járvány bekövetkeztével az egész építőipar jelentősen visszaesett. A veszélyhelyzet miatt a külföldi vendégmunkások hazautaztak, sok munkafolyamat abbamaradt, ezáltal a magas- és lakásépítés terén is problémák keletkeztek. A rendelésállomány is csökkent, ami visszahatott a foglalkoztatásra és a bérekre.

Az év második felére a bérigények mérséklődtek, az állást keresők a korábbihoz képest kb. 10–15%-kal alacsonyabb bért is elfogadtak. Az ágazati munkaerő-toborzási előrejelzések szerint 2021-ben a vállalkozásoknak a szélesebb körű bércsomagok kidolgozására és a szervezeten belüli karrierlehetőségek biztosítására kellene fókuszálniuk, hogy vonzóak legyenek az új munkavállalóknak, illetve hogy meg tudják tartani az alkalmazottaikat.

A járványhelyzet miatt sokan tértek haza külföldről (2020. májusi becslések szerint kb. 5000 fő). Egy, a KÉSZ csoport által készített felmérés szerint mintegy 20%-uk maradna itthon a válság után is. Többségük fizikai dolgozó: villanyszerelő, hegesztő vagy lakatos.

A cégcsoport egy javaslatcsomagot is kidolgozott a munkaerő hazavonzására és itthon tartására, melynek fontos eleme a munkavállalói jövedelem:

  • nemzetközileg is versenyképes bér a hatékonyság javításával (a legtapasztaltabb szakemberek esetében akár a külföldi bérek 70 százaléka);
  • béren kívüli juttatások (műszakpótlék, teljesítményarányos premizálás, cafeteria, kedvezményes étkeztetés, élet- és balesetbiztosítás stb.);
  • kifogástalan és biztonságos munkavédelmi körülmények;
  • tiszta, bejelentett foglalkoztatás az iparágban.

A remigrációs politikának fontos része kell legyen a jövedelmi különbségek csökkentésével kapcsolatos intézkedések meghozatala, de nem korlátozódhat csupán erre. Figyelembe kell venni a szabályozási oldalt (pl. vállalkozásindítás, hazatéréssel kapcsolatos ügyintézés), az identitással kapcsolatos kérdéseket, az információszolgáltatással kapcsolatos lehetőségeket, a kivándoroltak kapcsolathálóját is.