Építőipar a COVID után

816

Az Építőipari Vállalkozások Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöksége a COVID 19 csillapodása után megtartotta első elnökségi ülését. A járvány ideje alatt folyamatosan tartották a kapcsolatot a cégekkel és tájékoztatást nyújtottak a gazdasági helyzetről. A 2020-as évet a tavalyi lendülettel kezdte az ágazat, azonban aggodalmát fejezte ki, hogy a jogerős építési engedélyek száma 35 százalékkal alacsonyabb az elmúlt évhez képest.

Az eseményen elsőként a rozsdaövezeti 5 százalékos lakásáfa bevezetéséről esett szó, Koji László véleménye szerint az építőipari kapacitás rendelkezésre áll. A program fontos, rendkívül időszerű és nagyon sürgető. A jelen levő Fürjes Balázs államtitkár elmondta: várhatóan e hónapban megszületik a törvény, melynek alapján legkésőbb szeptemberre kijelölik az ötszázalékos lakásáfájú övezetek első ütemét.

A főként ipari és közlekedési funkciókat betöltő rozsdaövezeti területek a városok aranytartalékai, általában jól megközelíthetőek, azonban jelenleg nem hasznosíthatóak, inkább problémát jelentenek a várostervezésnek. Ebből az akadályból teremt lehetőséget az új program, mellyel hármas célja van a kormánynak. Egyrészt el akarják érni, hogy megfizethető árú és bérleti díjú lakások épüljenek, másrészről integrálni akarják a városokba ezeket a korábbi barna zónákat. Szintén hangsúlyos cél, hogy a Magyarországon félmillió embernek munkát adó építőiparnak adott új lehetőségekkel a gazdaságot fellendítsék, illetve munkahelyeket őrizzenek meg és teremtsenek.

A rozsdaövezeti lakásáfa-programban a kijelölt területeken épült lakások vásárlásának áfája lesz öt százalékos, a bérbeadása pedig áfamentes marad. Emellett ezeken a területeken a fejlesztések – nem csak a lakásépítések, hanem kereskedelmi célúak is. Szavaiból kiderült: a közép- és hosszútávú rozsdaövezeti akcióterületekkel együtt a több mint 1000 hektárt érintő program második fázisa évekig fog még tartani.

Ezt követően Tóth Istvánné, az ÉVOSZ-alelnöke az építőipar új szakképzési rendszeréről és ezen belül az építőipari szakképzésről tartott előadást, melynek során részletesen kitért az átalakuló rendszer több elemére. Lapunk 6-7. számában megjelenő cikk részletesen ismerteti a szakképzéssel kapcsolatos rendszert.

Az építőipar jelenlévő képviselői a saját területükön visszaeső megrendelésállományról számoltak be, nehezményezték különösen az önkormányzati beruházások jelentős csökkenését.

Keszthelyi Tibor, a Főmterv Zrt. elnök-vezérigazgatója a tervezési ágazat szemszögéből elsőként a pozitívumokra kitérve elmondta: az elmúlt három hónap során a digitalizációban jelentős előrelépés tettek a piaci szereplők, még ha korábban ez egy lassabb folyamat is volt, illetve egyes tárgyalási folyamatok is felgyorsultak.

A mélyépítői megrendelésállományokról elmondta, hogy a vasúti tervezések kikerültek a piacra, illetve az útépítési tervezések a már korábban tervezett módon alacsonyabbak voltak 2020 első félévében, mint egy évvel korábban. A mélyépítésben elsősorban a KEHOP-programban finanszírozott beruházások (vízépítés, szennyvíz-, illetve ivóvíz-fejlesztések) jelentős lelassulását említette. Kifejtette: ez nem feltétlen van összefüggésben a COVID-járvánnyal.

A magasépítési megrendeléseknél a tervezéseknél az önkormányzati szektornak a vírus hatására történt leállására mutatott rá. Jelenleg ezek a megrendelők kivárnak, és így az alágazat ebben a szektorban az áthúzódó szerződéseken dolgozik.

Varga Antal, a Duna Aszfalt Kft. ügyvezetője a mélyépítési kivitelezői szektort képviselve fontos számokat mondott el az útépítési, vasútépítési és a vízépítési, illetve a hulladékgazdálkodási szektorról. Az útépítés csak mintegy 35 százalékon tart, a vízépítés csupán 5 százalékon – kifejezetten alacsonyan; a vasútépítés viszont 55 százalékon – ez az ágazat előzi meg egyedül a tavalyi évhez viszonyítva önmagát. A hulladékgazdálkodás adatai 25 százaléknál tartanak. Mindezzel együtt a jelenleg meglevő teljesítésekben nincsenek jelentős fennakadások se a mélyépítésben, se a magasépítésben, és az állami projektek is jó hatással vannak a kivitelezőkre – derült ki összefoglalójából.

A szerelő-alágazatot képviselve Bujdosó Sándor alelnök, a VIV Zrt. elnök-vezérigazgatója többek között arról számolt be, a nagyobb cégek jól bírják a helyzetet, és az év végéig várhatóan még van munkájuk is, eddig van szükség arra, hogy újabb beruházások érkezzenek be.

A regionális helyzetről az ágazat meghatározó cégeinek vezetői számoltak be. Így többek között: Bakos Miklós, a HUNÉP Zrt. vezérigazgatója Kelet-Magyarország,  Derczó István, a Weinberg ’93 Kft. ügyvezetője Északkelet-Magyarország, Gönczöl Péter, a STRABAG MML Kft. ügyvezetője Közép-Magyarország, Knáb János, a Merkbau Kft. ügyvezetője a Dél-Alföld, Dormán József, a ZÁÉV Zrt. vezérigazgatója Nyugat-Magyarország, valamint Peterka Attila, a West Hungária Bau Kft. stratégiai igazgatója pedig Északnyugat-Magyarország vonatkozásában.

A cégvezetők az elmúlt negyedévet összegezték. Általában hasonló tapasztalatokról számoltak be, kiemelve az önkormányzati megrendelések leállását és ennek hiányát a piacon, illetve ennek beindulása híján a jövőben várható problémákat. A kormányzati beruházások továbbra is zajlanak, viszont a kereskedelmi szektorban meglehetősen kiszámíthatatlan viselkedéssel találkoztak több alkalommal is a cégek.

 

Máté Klára