Az építőipari munkaerő-kapacitások intenzív növelésének lehetőségei

771

Az építőipar világszerte hasonló problémákkal küzd: az elvártnál alacsonyabb hatékonyság, gondok a munkaerő-gazdálkodásban. Fluktuáció, kiöregedés, valamint a nem megfelelő létszámú és színvonalú munkaerő-utánpótlás. E folyamatokat még hangsúlyosabbá tette Magyarországon is a 2020 tavaszán kibontakozó, COVID-19-hez kapcsolódó válság. A jövőben mindenképp szükséges a termelékenység növelése olyan innovatív megoldások révén, amelyek segítségével a kapacitáskorlátok leküzdhetők lehetnek. Ennek érdekében az ÉVOSZ széles vállalkozói körben végzett felmérést az építőipari munkaerő-kapacitások intenzív növelésének lehetőségeiről a GINOP 5.3.5-18-2018-00041. sz. pályázata kapcsán.

A megkérdezettek egyetértettek abban, hogy az építőipar az elmúlt években gyorsan növekedett, ami elsődlegesen extenzív módon történt, a szükségesnél kevesebb gépi beruházás, technológiai korszerűsítés mentén, létszámbővítéssel. Nem volt lényegi javulás a képzés területén, sem a vállalkozások együttműködésében.

Az „A CSOK sokat lendített az építőiparon” állítással kapcsolatos válaszok megoszlása Forrás: ÉVOSZ

A hirtelen növekvő kereslet áremelkedéshez vezetett, ami magában hordozta a munkaerő-költségek növekedését is. A növekvő igények és a forint árfolyamának romlása következtében az alapanyagköltségek is emelkedtek. A költségnövekedést az építőipari vállalkozások nehezen tudják kigazdálkodni.

A koronavírus-járvány hogyan alakítja át az építőipari foglalkoztatást? (1: egyáltalán nem ért egyet, 5: teljesen egyetért) – a válaszok százalékos (%) megoszlása kategóriánként Forrás: ÉVOSZ

Az ágazati szereplők számára a hirtelen növekedéssel, majd visszaeséssel jellemezhető időszakok váltakozása komoly gondot jelent, mert nehezíti, sőt, egyes esetekben lehetetlenné is teszi a jövőbeni fejlesztési, bővülési irányok megtervezését.

A munkaerőt illetően nem csak a szakmunkás- és mérnökhiány, valamint a bérköltség növekedése jelent gondot, hanem a megbízható, képzett munkavállalók utánpótlása is. Nehéz a képzett munkaerőt a cégekhez vonzani és megtartani, amit nehezít az elvándorlás is.

A jó munkaerő legfontosabb tulajdonságai (% – több választ is megjelölhettek a válaszadók) Forrás: ÉVOSZ

A megkérdezett vállalkozások egyetértenek abban, hogy az építési piac növekedésében jelentős szerepe van a kormányzatnak, a közösségi megrendelések az összes kereslet 60%-át adják. Az erős kormányzati szerepvállalást szükségesnek is tartják a cégek képviselői, elsősorban a lehetőségek megteremtése, a szabályozás kialakítása terén. Ezen túl azonban elsősorban a piaci folyamatokra bíznák az építőipar fejlődését.

A válaszok megoszlása a következő állítással kapcsolatban: „Több európai országban az állam kulcsszerepet játszott a BIM bevezetésében, például képzések szervezésével, pénzügyi támogatások nyújtásával. Ön szerint ezekre szükség lenne-e Magyarországon is?” Forrás: ÉVOSZ

A munkaerő hatékony foglalkoztatásának eszköze a szakmunkások folyamatos foglalkoztatása. Ehhez a munkaerő közös klasztereken keresztüli foglalkoztatása vezethet. Az építőipari klasztereket illetően, bár többen is megfogalmazták, hogy szükség lenne valamiféle együttműködésre, a megkérdezettek többsége nem támogató. Ennek oka a korábbi rossz tapasztalatokban, a hazánkban hiányzó klasztertradíciókban rejlik.

A vállalkozások többsége nyitott az innovációkra, a digitalizációra, ugyanakkor az anyagi erőforrások szűkössége, a piac jellegzetességei, valamint a tudáshiány jelentős akadályokat jelentenek ezzel kapcsolatban. A kis- és középvállalkozói kör hátrányos helyzetben van az innovációkat tekintve. A megkérdezettek elsősorban a nagyobb cégekhez kötik az újítások lehetőségeit. Integrátor cégekre lenne szükség, melyek a mikro- és kisvállalatokat is húzzák magukkal az innováció, képzés területén.

Miért tekintik követendőnek a jó példaként kiemelt vállalatokat? (Értékelés maximum 10 pontig) Forrás: ÉVOSZ

Eltérő a vélemény a megosztáson alapuló gazdasággal kapcsolatban. A megkérdezettek egy része nem tartja reálisnak az erőforrások és az eszközök megosztását, addig másik része kifejezetten nyitott erre. Itt is fontos a bizalom szerepe. Legszívesebben olyan partnerekkel létesítenének megosztásra alapuló tranzakciókat, akikkel kapcsolatban már korábbi pozitív üzleti kapcsolataik voltak.

A felmérés alapján kirajzolódnak a jövőbeni tennivalók fő irányvonalai:

  • a bizalom erősítése a vállalkozások között,
  • kiszámítható szabályozási háttér és piaci viszonyok megteremtése,
  • az innovációhoz és a hatékony működéshez szükséges tudás megteremtése és terjesztése,
  • a piac fehérítése a legális foglalkoztatás és bérezés irányába.

 

 

Forrás: ÉVOSZ