Látványos növekedést értek el 2007-hez képest mára az ingatlan- és az albérletárak Európában, és azon belül Magyarországon is. A 2013-as évet követően azonban az áremelkedés jóval meghaladta a bérleti díjak drágulásának mértékét, ami nem kedvezett a bérleti hozamoknak. A kiadási célú lakásvásárlás ugyanakkor egyes helyeken még mindig jó üzlet lehet, és az ingatlanár-emelkedésben is vannak még lehetőségek – mutat rá friss elemzésében az OTP Ingatlanpont.

Az Eurostat friss elemzése szerint az ingatlanárak EU-s átlagban az elmúlt 12 évben 19 százalékkal, a bérleti díjak pedig 21 százalékkal emelkedtek. Magyarország az éllovasok között van mindkét tekintetben: a lakások bő 60 százalékkal, az albérletek pedig 67,8 százalékkal lettek drágábbak. Az előbbivel a negyedikek, az utóbbival a harmadikok vagyunk a 28 ország összehasonlításában. Az európai és magyar trendvonalon egyaránt az látszik, hogy az olló összezár: amíg a válság alatt az ingatlanárak csökkentek, a bérleti díjak pedig töretlenül emelkedtek, 2013 óta mindkét tekintetben növekedést látunk.

A 2008-as válság nagyon érzékenyen érintette az ingatlanpiacot, akkor a magán- és kiadási célú kereslet – s így az árszint is –   látványosan visszaesett. Az albérleti piacon viszont ilyen elmozdulás nem volt, mivel a hitelfelvevők és potenciális lakásvásárlók elbizonytalanodtak, és inkább a lakásbérlést választották, ha élethelyzetük megváltozott. Így 2008 és 2013 között a kiadási célú ingatlanvásárlás utólag kiváló befektetésnek bizonyult” – mutat rá Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.

Nagyon különböző utakat jártak be a V4-ek

Egészen különböző trendek látszanak a visegrádi régió országaiban az elmúlt 12 évben. Szlovákiában az ingatlanárak növekedése lényegesen nagyobb volt, mint a bérleti díjaké: az előbbi közel 40 százalék, az utóbbi nem éri el a 20 százalékot. Csehországban és Lengyelországban fordított a helyzet: mindkét országban az albérletárak növekedése volt nagyobb mértékű. A cseheknél a magyarnál is magasabb volt a bérletidíj-növekedés, majdnem 80 százalék, míg az ingatlanárak valamivel több mint 60 százalékkal emelkedtek. A lengyeleknél az ingatlanár-növekedés pedig a 10 százalékot sem érte el, szemben az albérletárak több mint 40 százalékos növekedésével.

Egy kiadási célú ingatlanvásárlásból közvetlenül a válságot követő években akár 11 százalék feletti tiszta bérleti hozam is realizálható volt Budapest belvárosában, ám ez mára nagyjából 4-5 százalékra apadt. A 2016-os lakásáfa-csökkentés az újlakás-piacon áttételesen – a kiadási céllal vásárolt lakáskínálat látványos növelésén keresztül – szintén a hozamnövekedés ellenében hat. Ezzel együtt ugyanakkor a vidéki nagyvárosokban, megyeszékhelyeken, például Pécsen, Szegeden vagy Kecskeméten továbbra is 6-8 százalék közötti bérleti hozamokat generálhat egy ingatlanbefektetés.

A némileg lassuló ütemű, de országos átlagban jelenleg is tapasztalható árnövekedés továbbra is vonzó befektetési lehetőséget jelenthet a későbbi eladással spekuláló ingatlanvásárlóknak. Már csupán azért is, mert a hasonló vagy kedvezőbb hozamokat kínáló befektetési lehetőségekkel szemben az ingatlanpiac kevéssé inflációérzékeny, így az ilyen befektetések hosszútávon kétségkívül kifizetődnek.

Ettől függetlenül elmondható, hogy ebben a piaci helyzetben a megfelelő ingatlan kiválasztása komoly szakértelmet igényel, érteni kell az adott ingatlantípussal és lokációval kapcsolatos tendenciákat is, így vásárlás előtt érdemes szakemberhez fordulni.

Összességében elmondható, hogy a konszolidálódó ingatlanpiacon, jól megválasztott lokációval továbbra is megéri ingatlanokba fektetni. Ugyanakkor az is tény, hogy a lassuló ingatlanár-növekedés nagyobb körültekintésre inti a vásárlókat, mint az elmúlt néhány évben” – zárta gondolatait Valkó Dávid.

 

 

Forrás: cafépr

 

 

Guardian banner