A járványügyi előírásoknak megfelelő új irodai környezet. Fotó: Kovács Tamás/MTI

Az irodaházak üzemeltetői felkészültek rá, hogy a járvány enyhülésével egyre több dolgozó tér vissza a munkahelyére a home office-ból – jelentette be Takács Ernő, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) elnöke. A szakszövetség speciális egészségvédelmi protokollt készített és azt javasolta az üzemeltetőknek, hogy a járványveszély enyhülése ellenére az irodaházakban a továbbiakban is tartsák fenn az egészség megóvását célzó intézkedéseket.

A legnagyobb ingatlanfejlesztőket tömörítő egyesület elnöke hangsúlyozta: a védekezésben a bérleményi területek vonatkozásában a bérlőknek is részt kell vállalniuk, a közös használatú területeken pedig be kell tartaniuk az óvintézkedéseket, melyeket az IFK tagvállalatai már be is vezettek. A jövő továbbra is a biztonságos munkakörnyezetet biztosító irodaházaké, és ezzel összhangban az új épületek fejlesztésénél a vírushelyzet miatt hozott intézkedések és szabályok tervezési elvekké, alapvető szempontrendszerré válhatnak.

A járvány kitörésekor az irodaterületet bérlő munkáltatók az irodaházakat “csökkentett üzemmódba” kapcsolták, Budapesten például a korábbi létszám kevesebb, mint 30 % dolgozott a munkahelyén, többségük home office-ban végezte munkáját, jelentősen hozzájárulva ezzel a járvány megfékezéséhez. Az egészségügyi kockázat csökkenésével Takács Ernő szerint a helyzet fokozatosan normalizálódni fog, és az IFK Iroda Munkacsoportjának tagjai arra számítanak, hogy nyár végére az irodaházakban dolgozók létszáma elérheti a veszélyhelyzet kihirdetése előtti szintet.

Ugyanakkor bizonyos tevékenységek, szakmák tekintetében az otthoni munkavégzés továbbra is fontos foglalkoztatási forma marad a cégeknél, miközben az irodaházakban a munkaállomásokat a korábbinál nagyobb távolságban javasolt elhelyezni – mondta. Hangsúlyozta: a vírushelyzet jelentős változásokat hozott az irodai ingatlanoknál, a megváltozott társadalmi szabályok, a karantén, a “social distancing” az épületek üzemeltetőit és fejlesztőit egyaránt intézkedési sorozatok meghozására sarkallta.

Intézkedések

A járvány elején a korlátozó intézkedésekkel összhangban az épületeket fel kellett készíteni a vírushelyzetre. A normál üzemeltetői rendtől eltérő, szigorú, az épületek rendszereit érintő fokozottabb karbantartás és további egyedi fejlesztések váltak szükségessé – mondta, de hangsúlyozta, hogy az irodapiacon működő modern irodaházak rendszerei lehetővé teszik a gyors reagálást.

Az első fázisban az üzemeltetők plusz feladatai közé tartozott a kézfertőtlenítő pontok elhelyezése, az ütemezett takarítási ciklusok sűrítése és a tájékoztató transzparensek kihelyezése, továbbá a gépészeti rendszerek átállítása, a légkezelő berendezések és a liftek átprogramozása, valamint a vízhálózat kezelése.  A napi üzemeltetésben részt vevők számára kötelezővé tették a védőfelszerelés használatát, az épületbe érkező vendégek, kivitelezők és karbantartó szakcégek számára pedig az önkéntes COVID19 nyilatkozat kitöltését.

A járványügyi előírásoknak megfelelő új irodai környezet. Fotó: Kovács Tamás/MTI

Bevezették a bérlői tájékoztatási rendszert is az általános védekezési szabályok hangsúlyozására – sorolta az elnök, hozzátéve, hogy mindezek jelentős pénzügyi többletterhet jelentettek az üzemeltetésben a lecsökkent bérlői jelenlét mellett is.

Takács Ernő hangsúlyozta, hogy a korlátozó rendelkezések enyhítése nyomán emelkedő irodai létszám újabb intézkedések sorozatát kívánja meg, a megfertőződés lehetőségének minimalizálása érdekében. Mind globális, mind uniós szinten több ajánlás készült, amelyek megfelelő támpontot, kiindulási alapot jelenthetnek a további intézkedésekhez.

Az irodaházakban dolgozók egészségének védelméhez, a biztonságos munkakörnyezet fenntartásához Takács Ernő fontosnak nevezte a folyamatos, fenntartható, tudatos, nem eltúlzott, ugyanakkor ésszerű szabályrendszer bevezetését a közösségi és bérleményi területeken egyaránt.

Közösségi terek

Az IFK által kidolgozott javaslat alapján a távolságtartási szabályok miatt kiemelt fontosságú a közösségi terek átszervezése (éttermi asztalok létszám lecsökkentése, a bent tartózkodó személyek számának korlátozása a lobbykban, figyelemfelhívó, tájékoztató transzparensek kihelyezése, dohányzásra kijelölt helyek létszámának szabályozása), mindehhez terelő vonalak és padlójelzések kialakítása, valamint egyes forgalmas területek használatához idősávok meghatározása.

Az IFK tagvállalatai minden irodaházukban javasolják és kezdeményezik a kézfertőtlenítő pontok kihelyezését, a kötelező maszk használatot a közös területeken (lift, lobby, stb.), valamint a felvonók, lépcsőházak közlekedési rendjének átszervezését, a lift használat szabályozását (maximális létszám a liftekben). A konferencia termek szolgáltatásai még nem vehetők igénybe, a külső tornagépek, padok csak korlátozottan használhatók, az irodák “állatbarát-működését” pedig szüneteltetni szükséges. A bérleményi területeken a takarítás, fertőtlenítés és az irodahasználatot érintő szükséges intézkedések meghozatala és alkalmazása a bérlő feladata, amelyhez az irodaház üzemeltetői minden segítséget megadnak – hangsúlyozta Takács Ernő.

A jövőben várható intézkedések közé tartozik a beléptetési rendszerek fejlesztése (testhőmérséklet mérő rendszer kiépítése) és az érintésmentes közlekedés kialakítása a vendégek és a futárok fogadása esetén (a vendégek esetén kártyakiadó automata használata és a leadott kártyák fertőtlenítése, a csomagok átvételének szabályozása).

Gépészeti rendszerek

Az IFK elnöke kiemelte, hogy a gépészeti rendszerek az európai szakmai szervezet, a REHVA által kiadott ajánlás alapján biztonsággal működtethetők, a légkezelő berendezések átszabályozása mellett, gyakoribb és hosszabb szellőztetéssel levegő visszakeverés nélkül, a hűtési rendszerek fertőtlenítésével, rendkívüli szűrőcserékkel. Hozzátette, hogy a REHVA iránymutatása szerint a párásítás és a légkondicionálás gyakorlatilag nem befolyásolja a vírus terjedését.

Megemlítette azt is, hogy ebben az időszakban a Legionella baktérium terjedésének megakadályozása az irodaépületekben továbbra is – a COVID-19 járványtól független – folyamatos üzemeltetői előírás és feladat, amelyet az irodaház üzemeltetők nagy tapasztalattal sikeresen végeznek el minden évben.

Takács Ernő arra is felhívta a figyelmet, hogy a járvány miatt nem csak az üzemeltetési feltételek változnak, de az irodahasználati igények is módosulhatnak. Az új épületek fejlesztése esetében a vírushelyzet miatt hozott intézkedések, szabályok tervezési elvekké, alapvető szempontrendszerré nőhetik ki magukat – jegyezte meg, és példaként említette, hogy a megkövetelt nagyobb munkaállomás-távolságok miatt egyes szektorokban már most tapasztalható a bérelt irodai területek növekedése, amelyet ugyanakkor a home office térhódítása némileg kompenzálhat. Kiemelte: már most egyértelmű, hogy a megváltozott körülmények a fent felsorolt intézkedésekkel teljes mértékben átírják a normál üzemelési körülményeket, jelentős többletterhet hárítva az üzemeltetőkre.

 

 

Forrás: BePresent