A hazai ingatlanpiaci hírek most inkább a korábban hosszú éveket jellemző áremelkedési tendenciák megtöréséről szólnak. Ezen felül azonban még találunk csökkenő számokat. A lakáspiacon például egyre kevesebb új lakás épül. Az építőiparban pedig igyekeznek mérsékelni a szén-dioxid kibocsátást.
Ezekben a városokban már nem drágultak a lakásárak
Amennyiben hazánk lakáspiaci árait tekintjük június és július között, úgy sok nagyvárost stagnálással, csökkenéssel jellemezhetünk. Igaz, az árak csökkenése minden szereplő esetében csak kismértékű volt.
Olyan egyetemi városban eladásra szánt lakások ára is stagnált, mint Szeged: júniusban és júliusban egyaránt 470 ezer Ft/m² volt a téglalakások átlagára. A turisták által kedvelt Siófokon is hasonlóan alakult a téglaépítésű lakások árbeli változása. Itt egy négyzetmétert 850 ezer Ft/m² átlagáron kínáltak eladásra a nyár első két hónapjában. Ezen időszak alatt Győrben pedig csökkent a téglalakások átlag négyzetméter ára, méghozzá 350 ezer forintról 340 ezer forintra.
Még Budapest legdrágább kerületében sem drágult jelentősen a téglalakások átlagára, egész évben 1 millió 200 ezer Ft/m² körüli stagnálás volt jellemző. Azon megyeszékhelyeken, városokban, illetve kisebb településeken ahol a lakásárak nem csökkentek, ott is egyre inkább mérséklődő áremelkedési tendencia érvényesült.
Persze vannak olyan tényezők, amelyek emelhetik az ingatlanok árát. Ilyen például Pest megyében a Déli körvasút projekt, valamint az új építésű lakások esetén az energiahatékonyságra vonatkozó előírások is. Azonban egy valamiben majdnem biztosak lehetünk: idén az árak drasztikus emelkedésére, vagy éppen csökkenésére továbbra sem számíthatunk.
Egyre kevesebb új lakás épül
2019-ben 21 127 lakás épült. Az idei évre viszont már csak 16 650 új lakás felépítésére adnak becslést a szakértők, míg a jövő évre ennél is kevesebb, 12 400 új lakást várnak. Tehát ha a várakozás beigazolódik, akkor a tavalyi adathoz képest az idei több mint 25%-os visszaesést jelent. A június végén frissített prognózis az építőipar teljesítményének 6%-os csökkenését vetíti előre. A módosítást a koronavírus megjelenésére való tekintettel hajtották végre.
A szakértői elemzésből az is kiderül, hogy az építőipar teljesítménye a járványhelyzet megléte nélkül is alábbhagyott volna. A lakáspiac stabilizálása ugyanis a befektetői célú vásárlókra alapozva nem történhet meg, ezt inkább a nem megfelelő lakásban élők, valamint a lakással még nem rendelkezők fizetőképességének helyreállításával lehetne kivitelezni.
Csökkenhet az építőipar szén-dioxid kibocsátása
A környezetvédelem egyre nagyobb hangsúlyt kap napjainkban. Az építőiparban is igyekeznek olyan megoldásokat találni, melyek kíméletesebben hatnak környezetünkre. Elsősorban a betongyártó vállalatok üvegházhatású gázkibocsátásával van probléma. Több ilyen cég is kísérletezik jelenleg olyan technikák bevezetésével, melyek később forradalmi újítást jelenthetnek az építkezések során. A betongyártó vállalatok mellett a cementgyártók is próbálkoznak új, környezetbarát termékekkel. Az építőipar ágazatát természetesen nem lehet teljesen zölddé tenni, de a jó hír, hogy legalább megvan az igyekezet a szén-dioxid kibocsátás csökkentésére.
Forrás: ingatlannet.hu
