A 2020-as évet nehézségekkel indította az építőipar és az ingatlanpiac is. A koronavírus nem kímélte a gazdaság ezen szegmenseit sem. Mostanra pedig, amikor már minden kezdett volna lassan normalizálódni, kitört a második hullám, újabb változásokat hozva.

Közel 7%-os visszaesés az új szerződések volumenében

Az első hullámot követően az építőipar teljesítményében jelentős visszaesés következett be. A nyár végére megrázta magát a szektor és javulás állt be. Ám, ahogy kitört a második hullám, újabb csökkenések következtek. A 2019-es évre vonatkozó építőipari adatokhoz képest, az idei számok eddig jóval el vannak maradva. Ennek a koronavíruson túl az az oka, hogy az uniós támogatások nagy része megcsappant, valamint új szerződéseket is 7,4 %-al kevesebben kötnek az előző évi adatokhoz képest.

Ráadásul valószínűleg az év végéig ez még jobban meg fog csappanni. Ahogy nő a koronavírussal megfertőződöttek száma, úgy lesznek egyre óvatosabbak az emberek. A potenciális vásárlók most kevésbé merik befektetni pénzüket egy újépítésű ingatlanba, inkább kivárják a járvány végét, amikor már kezd stabilizálódni a gazdaság.

Csökkennek az építőipari megrendelések is

Maga az építőipari megrendeléseknek száma is nagymértékben, mintegy 16%-al visszaesett a 2019-es évi rendelésekhez viszonyítva. A rendelésállományt tekintve az egyik legnagyobb, csaknem 30%-os visszaesés a mélyépítési szegmensben volt. Ezekben a jelentős mértékű csökkenésekben a koronavírus még mindig nagymértékű szerepet játszik.

Hiába tettek meg mindent annak érdekében, hogy az építőiparba ne szivárogjon be a vírus, az októberi hónapban mégis felütötte fejét az ágazatban, ami újabb nehézségeket gördített az építőiparban dolgozó emberek elé. A sok átszervezés, átcsoportosítás, a kieső munkaerő pótlása, mind-mind sok időbe került, csúszásokat eredményezve a határidős munkákban, projektekben. A csúszások többsége a befejező szakaszban lévő teljesítményeknél jelentkezik, ahol élőmunka szükségeltetik.

Az ingatlanárak még tartják magukat, de az albérletárak már nem

Az Ingatlannet.hu statisztikai adatai alapján, 2019 januárja és novembere között, Budapesten a családi házak és téglalakások átlagos eladási ára 10-20%-kal emelkedett. Ezzel szemben az idei év azonos időszakában már csak átlagosan 2%-kal drágultak a családi házak, míg a lakások átlagos négyzetméter árai egész évben stagnáltak a fővárosunkban.

A kiadó albérletek megadták magukat a koronavírus-hatásnak és az országban jó néhány helyen jelentős mértékben csökkent az átlagáruk. Budapest példájánál maradva, egy négyzetméter átlag díja januárban 3700 forint volt, mely novemberre egészen 3200 forintra esett vissza. A kormány által bevezetett intézkedések továbbra sem kedveznek az ingatlanjukat kiadni kívánt tulajdonosoknak. A munkájukat vesztettek és az online oktatásra áttérő vidéki egyetemisták sorra mondják fel az albérleteket. Így várhatóan az elkövetkezendő időszakban még inkább csökkenni fognak a bérleti díjak.

 

 

Forrás: Ingatlannet.hu