A kereslet élénkülésének jelei láthatók Varsó és Prága irodapiacán 2021 első félévében

1449

2021 első felében a bérlők összesen több, mint 1,1 millió m2 modern irodaterületre kötöttek bérleti szerződést a közép-kelet-európiai régió 15 országának fővárosában. A legnagyobb aktivitás Varsóban (249 300 m2) volt tapasztalható, ezt követte Prága és Budapest. Az üzleti szolgáltató szektor továbbra is nagy keresletet és bérlői aktivitást generál, illetve ez a régió egyik legnagyobb foglalkoztatási ágazata is, derül ki a Colliers legfrissebb, „ExCEEdingBorders – Office Markets & Business Services in CEE-15”[1] című jelentéséből.

A közép-kelet-európai régió irodaállománya – 2021. első félév

A jelentésben tárgyalt közép-kelet-európai régió 15 fővárosának teljes irodaállománya 2021 első felében elérte a 29 millió m2-t. Ezeken a piacokon az új irodakínálat ebben az időszakban több mint 640 000 m2 volt, emellett további 2,2 millió m2 terület jelenleg aktív fejlesztés alatt áll, ami a következő 2-3 évben kerül átadásra.

Modern irodahelyiségek iránti kereslet

Kevin Turpin, a közép-kelet-európai régió piackutatásért felelős igazgatója szerint: „A járványhoz kapcsolódó közelmúltbeli korlátozások következtében a közép-kelet-európai régió legnagyobb irodapiacain 2020-ban az előző év azonos időszakához képest átlagosan 30%-os visszaesés mutatkozott a keresletben és kínálatban. 2021 első felében hasonlóan visszafogott eredmények születtek, azonban az egyes piacokon, köztük Varsóban is láthatóvá váltak a fellendülés jelei. Az év első felében a bérlők több mint 1,1 millió m2 modern irodaterületre kötöttek bérleti szerződést a közép-kelet-európai régió 15 fővárosában. A legnagyobb aktivitás Varsóban (249.300 m2) volt, ezt követte Prága (183.300 m2) és Budapest (172.900 m2).

Fontos kiemelni, hogy a közép-kelet-európai piacokon a kereslet, illetve a bérlői aktivitás nagy része a modern üzleti szolgáltatási szektorból származik, amely a legnagyobb irodabérlői csoportok közé tartozik. Az ágazat jelentőségét jól szemlélteti, hogy ha átlagosan 10 m2-t veszünk alkalmazottanként, akkor az ágazat mérete meghaladhatja a 10 millió m2-t, amely megegyezik a 15 közép-kelet-európai fővárosi piaci állomány nagyjából 35%-ával. A szolgáltató központok terjedése természetesen sokkal szélesebb, mint a fővárosi piacok mérete, különösen Lengyelország, Csehország és Románia regionális piacain” – teszi hozzá Kevin Turpin.

Modern irodahelyiségek kínálata

A legnagyobb modern irodakínálat Varsóban (kb. 6,1 millió m2), Budapesten (kb. 4 millió m2) és Prágában (kb. 3,7 millió m2) található. Az új kínálat legnagyobb mértékű növekedése 2021 első felében Varsóban volt megfigyelhető, ahol a fejlesztők 10 irodaprojektet adtak át, összesen 226 300 m2 területen. 2021 első félévének végén a legtöbb építés alatt lévő irodaterület Budapesten (350 000 m2), Varsóban és Szófiában volt.

Üresedési ráták

A rendelkezésre álló irodaterületek legszélesebb választéka 2021 első felének végén Szarajevóban (30%), Tiranában (16,5%) és Szófiában (16%) volt,ezen piacok méretéhez viszonyított jelentős új területek átadását követően. A legalacsonyabb üresedési ráták az év első felében Ljubljanában (4%), Zágrábban (5%) és Tallinban (7,3%) voltak.

„2021 második negyedévének végére a spekulatív üresedési ráta 11,7%-kal Budapesten volt a második legalacsonyabb a CEE régió fővárosai közül, melyet Prága követett 7,8%-kal. Ez nagy ugrásnak számít a 2019 év végi, rekordnak számító, budapesti 6,7%-os értéktől. A különbség nagyrészben az azóta elkészült, korábbi években átadottakhoz képest jóval több új területnek, illetve az koronavírus miatti bizonytalanságból fakadó, alacsonyabb keresletnek köszönhető. Emellett a cégekre is inkább a kivárás volt jellemző ebben az időszakban, hogy felmérjék a home-office elterjedése miatt irodaterületük kialakítására és hosszú távon méretére vonatkozó igényeiket.” – tette hozzá Steinfeld Tamás, a Colliers Magyarország piackutatási vezetője.

Üzleti szolgáltatások

A régió számos országában az üzleti szolgáltató szektor lett a közvetlen külföldi befektetések egyik legmeghatározóbb forrása és az egyik legnagyobb foglalkoztatási szektora, amely a jelenlegi a becslések szerint több mint 1 millió embert foglalkoztat – derül ki a jelentésből.

Elias van Herwaarden, a Colliers EMEA régiójának lokációs stratégiai vezetője így nyilatkozott: „Bár az ágazatban az éves foglalkoztatás kétszámjegyű növekedése a visszajelzések alapján sok országban lelassult közepes vagy erős egy számjegyű növekedési mértékre az utóbbi időben, a kelet-közép-európai régió azonban még mindig vonzó az új befektetéseket és a meglévő központok bővülését tekintve. Ez a hosszú éveken át folytatódni látszó siker nagyrészt annak köszönhető, hogy a régiók munkaerőpiacán jól képzett és rendkívül tehetséges emberek vannak, akik emellett széles körű nyelvtudással is rendelkeznek.

Irodából közösségi tér

Elias hozzáteszi: „A szolgáltató központok jól jártak azzal, hogy a járvány idején többletmunkát vállaltak vállalati fronton. Azonban sok vezető – bár nem hivatalosan – be fogja ismerni azt, hogy „minden jobban és gyorsabban működött” akkor, amikor össze tudták ültetni a munkavállalóikat 1-2 napos személyes brainstroming egyeztetőkre. Emellett felmerül a tehetséggondozás kérdése is. A sikeresebb szolgáltató központok jellemzően komoly erőfeszítéseket tesznek a vállalati márkaépítésben, valamint egyre impozánsabb pihenőhelyeket és munkatereket hoznak létre a csapatdinamika és az összetartozás érzésének megteremtése érdekében”.

Marius Ivanauskas, a Telia Company csoportos üzleti szolgáltatásainak vezetője megjegyzi: „A munka már soha nem lesz olyan, mint a járvány előtt, mivel a munkavégzés elszakadt a fizikai lokációtól, azonban a vállalatoknak szükségük van közös nevezőkre, hogy munkavállalóikat a gravitációs mezőjükön belül tartsák – ennek egyik formája pedig az irodák közösségi térré alakítása.

 

Forrás: Colliers International

________________________________________________________________________

[1] – Ebben a jelentésben a közép-kelet-európai régió 15 országára: Albánia, Bosznia és  Herzegovina, Bulgária, Horvátország, Csehország, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Montenegro, Lengyelország, Románia, Szlovákia, Szlovénia és Ukrajna