Csütörtökön tartotta a zöld épületfelújítások témájában indított workshop sorozatát az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) és a GREENOLOGY Zöldinnovációs Fenntarthatósági Tudásközpont. A Tudásmegosztás a fenntartható építőiparért című eseménysorozat első állomása a Green retrofit – zöld épületfelújítások témakörében zajlott. Az esemény főbb megállapítása a szemléletváltás szükségessége és az iparági együttműködések jelentősége volt.
Az ÉVOSZ budapesti székhelyén, április 28-án, csütörtökön tartották meg a Tudásmegosztás a fenntartható építőiparért című eseménysorozat első workshopját online és offline formában. Az ÉVOSZ és a GREENOLOGY közti együttműködés jegyében az ÉVOSZ Mérnöki Vállalkozások Tagozatának szervezésében megvalósuló szakmai rendezvény megnyitó beszédében Koji László, az ÉVOSZ elnöke elmondta, arra vállalkoztak, hogy egy igen jelentős témában, a fenntartható, körforgásos gazdaság tekintetében egy nagyon erős szemléletformálásban működjenek közre, hogy a retrofit-megközelítés minél inkább elterjedjen a szakmán belül.
Az építőipar minden szereplőjénél szükséges a szemléletformálás a siker érdekében
Az energiafelhasználás 36 százalékáért és a szén-dioxid-kibocsátás 37 százalékáért az építkezések, az építőanyag-gyártás és az épített létesítmények üzemeltetése felelős – tájékoztatott az ÉVOSZ a témával kapcsolatban. Amíg azonban egyre nagyobb figyelem irányul az üzemeltetésből származó kibocsátások csökkentésére (energiahatékonysági felújítások, közel nulla energiaigényű épületek építése stb.), addig az építőanyagok gyártásával és az építkezéssel kapcsolatos energiafelhasználásra és CO2-kibocsátásra sokkal kevesebb. Az utóbbi idők beszerzési nehézségei és az orosz-ukrán háború árnyékában azonban különösen felértékelődtek a minél inkább energia- és anyagtakarékosan megvalósítható beruházások, a zöld technológiák, az innovatív anyagok, a moduláris építészet, az újrahasznosítás, vagyis a fenntartható építésgazdaság.
Az ÉVOSZ kiemelten fontosnak tartja ezt a szemléletváltást, amelynek az építőipari értéklánc minden szereplőjénél meg kell történnie a megbízótól a kivitelezőig egyaránt, a siker érdekében – közölte a workshopon Koji László, és hozzátette, bízik abban, hogy a lehető legszélesebb körben tudják majd a szemléletet formálni e tekintetben. Kiemelte, mivel az építőipar legnagyobb megrendelője a magyar állam, ezért fontos, hogy a körforgásos szemlélet jelen legyen az állami megrendelőknél és a szabályozásokban is, hogy megfelelő támogatást, hátteret kapjon a fenntartható építésgazdaság.
Dr. Tóth László, a NOX Zrt. vezérigazgatója és az ÉVOSZ Mérnöki Tagozatának elnöke köszöntőjében hangsúlyozta: nagyon fontos mérföldköve a cégnek és a tagozatnak is, hogy létrejött ez a workshop sorozat. Hangsúlyozta, az építőipar nagyon jó terepe ennek a gondolkodásmódnak, hiszen sok minden leképeződik az ágazatban. Dr. Tóth László hangsúlyozta, a Greenology egy élenjáró műhely a témában, ahol sok tudás keletkezik és meg is osztják azt, a tagozat pedig partner ebben a munkában.
Az ágazatok együttműködését igényli a fenntarthatóság
Prof. Dr. Boros Anita előadásában tájékoztatott, a Greenology egy olyan tudásműhely, ahol elsősorban az építéságazat zöldítésével, a zöldinnovációval foglalkoznak. Kutatásokat végeznek a témában, melyek összegzéseként már meg is jelent négy hiánypótló kötet (A kötetekről korábban hírt adtuk a magyarepitestechnika.hu-n. – szerk.), köztük a Trendek és megoldások a zöld építésgazdaság területén I. rész – A green retrofit szakmai anyag. A Tudásközpont vezetője elmondta, az látható, hogy nagy konferenciákon is kiemelt témaként jelenik meg a fenntartható építés, ami jó irányt jelent. Fontos azonban – tette hozzá Boros Anita –, hogy a fenntarthatóság ágazatokon, tudományágakon átívelő dolog, és a szakmák, iparágak együttműködését igényli. Példaként említette, hogy egyes zöld építési anyagok használata nagyban függ a mezőgazdaság termelőképességétől, illetve együttműködésétől, tehát e két ágazat együttműködése is lényeges.
Elmondta azt is, problémát jelent a fejlődés tekintetében, hogy nem tudjuk, mi áll rendelkezésünkre. Szinte minden cég fejleszt már valamit, innovációkat valósít meg, azonban ezek mintha hermetikusan el lennének zárva, így nem lehet őket összekapcsolni, együttműködéseket kialakítani – mutatott rá a Tudásközpont vezetője, és hozzátette, az állam szerepe, felelőssége óriási e tekintetben. Elmondta, a témában egyeztetést folytatnak a szabadalmi hivatallal, többek között arról, hogy hasznos lenne egy olyan adatbázis kialakítása, ahol láthatóvá válna, milyen kutatások vannak folyamatban. Boros Anita hangsúlyozta, lehet érzékelni változást a tekintetben, hogy elmozdulás látható a fenntarthatóság irányába, példaként említve a kiállítók standjait és portfólióját a Construmán, ami nagyban más képet mutatott öt évvel ezelőtt.
Az építőipar az egyik legnagyobb ökológiai lábnyomú iparág, éppen ezért a legtöbbet is teheti
A Greenology vezetője előadásában rámutatott, az egyik legnagyobb problémát az jelenti, hogy a fenntarthatósággal kapcsolatban a szereplők többsége csupán a környezetvédelemre koncentrál. Ez nyilvánvalóan azért van, mert a klímaváltozás negatív hatásait már ma is érezzük, és mint mindenre, az építőiparra is hatással van, kockázatot jelent. Például az utak állapotát nagymértékben rontja a nagy mennyiségű eső, a városokban pedig – melyek lakossága világszinten 230 000 fővel növekszik naponta, ami lakhatási lehetőségeket, valamint közösségi közlekedés és közmű infrastruktúra biztosítását igényli – a külterületektől jóval magasabb hőmérséklet lehet a kulcsprobléma. Boros Anita hangsúlyozta, az építőipar az egyik legnagyobb ökológiai lábnyommal rendelkező iparág, ezért nyilván tenni is a legtöbbet tudna a fenntarthatóság tekintetében.
A tartós elemek létrehozása jelenti az egyik legnagyobb kihívást az ágazatban – mutatott rá a Greenology vezetője –, és mivel ez sok energiafelhasználással jár, hosszú távon nem jelenthet megoldást. Megfelelő módszer az lehet, ha nem beépítjük a még szabadon álló területeket, hanem a retrofit kerül alkalmazásra. Boros Anita elmondta, az idős épületek jelentős terhelését utólag kell csökkenteni, ennek a megoldása pedig egy új megatrend, a zöld létesítménygazdálkodás. Erre sikeres projektek állnak példaként rendelkezésre Ausztrália, Új-Zéland, Hongkong, Japán és Szingapúr építőiparában.
A Greenology Tudásközpont vezetője arra is felhívta a figyelmet, hogy az építőiparnak nem csak környezeti, hanem gazdasági, társadalmi hatása is van, amelyeket nyilvánvalóan figyelembe kell venni és kezelni kell. Példaként említette azt, hogy a kereskedelmi épületek esetében alacsony a tudatossági ráta.
Ösztönző lehetőségek és akadályok a retrofit terjedésében
A green retrofit terjedésének tehát vannak ösztönző és akadályozó tényezői, ezeket Boros Anita ismertette előadásában. Nemzetközi kutatások alapján az egyik kulcsprobléma a pénzügyi, finanszírozási kérdés e téren. Több más mellett kevés életciklus elemző adat áll rendelkezésre, a zöld anyagok ára ingadozik, illetve nehezen prognosztizálható a befektetés megtérülése – mutatott rá előadásában Boros Anita, hozzátette a megfelelő tudás, a szakképzettség és tapasztalat hiánya szintén akadályt jelent a retrofit terjedésében. A kulcs egy olyan képzési metodika kialakítása lenne, ami lehetővé teszi a tervezéstől a kivitelezésig a zöld szempontok figyelembevételét, ezzel pedig valóban hosszú távú eredményéket lehet elérni – hangsúlyozta a Greenology vezetője. Hozzátette, ehhez elengedhetetlen a szakma és az oktatás együttműködése. Az építés során már a tervezésnél át kell gondolni fenntartható szemlélettel az egész folyamatot (tervezés, anyaghasználat, kivitelezés stb.), és egy környezettudatos értékláncot kialakítani. Jelenleg azonban ez az értéklánc számos helyen megszakad a beruházások során, nincs a szereplők között kapcsolat, mindenki a saját területére koncentrál – mutatott rá Boros Anita előadásában. Hangsúlyozta, „szükséges az együttműködés az értéklánc szereplői között, sőt, nyitni kell más iparágak felé is, hiszen – ahogy már említettem – a fenntarthatóság minden iparágon átívelő fogalom.”
A retrofit térhódításának ösztönzésével kapcsolatban Boros Anita kiemelte a pénzintézetek zöld-hitelezési hajlandóságának erősítését. Emlékeztetett, az EU-ban egy idő után egyáltalán nem lesz támogatható olyan projekt, aminek bizonyos szint fölött van a karbonlábnyoma. Boros Anita hangsúlyozta az állam szerepét is. A zöld felújításokat támogató programok, az adó- és szabályozási ösztönző rendszerek egyszerűsítése és egységesítése, valamint az állam részvétele a zöldépítési mozgalomban nagyban segítheti a szemlélet terjedését – vélekedett a szakember. Koji László megrendelői szférát érintő mondataival egyetértve kiemelte, a közbeszerzések terén nagy a hiányosság a zöldülés terén, az államnak azonban élen kellene járnia.
A Greenology vezetője hangsúlyozta, a szakmának össze kell fogni, együtt kell működni a fenntartható, zöld építés terjedésében is, és kiemelte, az ilyen alkalmak azért kiemelt jelentőségűek, mert gondolatébresztők és segíthetik a kapcsolódást, a tapasztalat- és tudásmegosztást.
A green retrofit értéknövelő hatása
Töreki Szabolcs, a HUGBC elnökségi tagja előadásában ismertette a zöld épületminősítések rendszerét, valamint jó példákat és tapasztalatokat mutatott be a workshop résztvevőinek. A szakember kiemelte, az ilyen beruházások korábbi tapasztalatok alapján akár fél év alatt is megtérülhetnek. Amellett, hogy nagymértékű értéknövelő hatása van eladási és kiadási szempontból is, az épületminősítések szociális szempontból is vizsgálják őket, ami szintén pozitív mérleget mutat. Elmondta, hazánkban elsősorban az irodaházak esetében terjed el a zöldépítés, az összes modern irodaterület 44%-a, tehát 1.750.000 m2 tekinthető zöldnek. Töreki Szabolcs is hangsúlyozta, a szereplőktől együttgondolkodást igényel a zöld építés.
Szalai Dóra, a TSPC Kft. BIM-menedszere bemutatta a szakmai esemény résztvevői számára a BIM lehetőségeit, felhívta a figyelmet terjedésének gyors ütemére, valamint arra, hogy a tervezői szoftver a zöldépítés terén is kiválóan hasznosítható. Szalai Dóra, a Greenology Trendek és megoldások a zöld építésgazdaság területén I. rész – A green retrofit kötetének társszerzője elmondta, a fenntarthatóság terjedésének két lényeges akadályozója a tudás és a témában jártas szakemberek hiánya. Hozzátette, ez a kötet segíthet abban, hogy ismereteket szerezzünk a zöldépítés témájában.
Településfejlesztés fenntarthatósági szemlélettel
A Kecskeméti Városfejlesztő Kft. településfejlesztési szakértője, Kurenkov Szláva a megrendelői oldalt képviselve mutatott be jó példákat a zöld építésre. A szakember elmondta, Kecskeméten azt a gyakorlatot szeretnék meghonosítani, amire a workshop több előadója felhívta a figyelmet, miszerint már a tervezésnél és a megrendelői igénynél meg kell jelennie a fenntarthatósági szempontoknak. Jó példaként a kecskeméti Homokbánya városrész rehabilitációját mutatta be, mely során jelen volt a komplex fenntarthatósági szemlélet. Kurenkov Szláva is kiemelte a szereplők együttműködésének jelentőségét, példaként említve a kecskeméti Mercedes gyárat, akik az önkormányzati zöld-beruházások terén rendszeresen partnerek. (Például egy leromlott állapotú épület felújításában, amit a Mercedes gyár alkalmazottai használhatnak lakáscélra.) A településfejlesztési szakértő elmondta, a Homokbányán megvalósuló ún. Zöld városban céljuk az energiaközösség kialakítása.
Zöld műemlékfelújítás?
Böröczffy István, a Böröczffy Mérnöki Iroda Kft. ügyvezetője a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége Hermina úti, műemléki védelem alatt álló épületének felújításáról, illetve arról beszélt, hogyan tudták, hogyan lehetett a zöld szemléletet alkalmazni a munka során. Elmondta, az energiahatékonyság kiemelt szempont volt a felújítás során, ugyanakkor az üzemeltetők speciális igényeinek és a műemlékvédelmi előírásoknak is meg kellett felelni. Mindezt már a tervezés szakaszában igyekezték figyelembe venni, azonban nem volt könnyű feladat – fogalmazott az okleveles építészmérnök. Az épület nagyon leromlott állapotú volt – például nem volt semmilyen szigetelés –, és voltak olyan pontok, melyek a tervező számára logikusnak tűntek, azonban az épület használója számára nem. A szakember úgy értékelte, végeredményben sikerült a megrendelő és az üzemeltető szempontjából is érvényesíteni a fontos szempontokat. Hozzátette, az előírások, az engedmények és az igények összehangolása a műemlékvédelmi épületek felújítása során nem egyszerű feladat, de annál szebb.
A műemléképületek felújításával kapcsolatban Kardos Gábor és Szigyártó Gábor, a Mányi Építész Stúdió munkatársai a komáromi Csillagerőd történetét, funkcióit, valamint felújításának mozzanatait mutatták be, kitérve a gépészeti rendszerekre is.
A mérnöki munka és kreativitás is egy megújuló energia
Balogh-Bartók Gergely, a Value4Real Tervező Iroda munkatársa egy szentendrei irodaépület felújítási projektjüket mutatta be. A szakember előadásában részletesen ismertette a felmerülő problémákat, illetve a kihívásokra adott válaszaikat, amelyekkel sikerült a fenntartható szemléletmódot érvényesíteniük az épületfelújítás során. A V4R Iroda építészmérnöke hangsúlyozta, az épületállományunk jelentős része ötven évnél idősebb, ezért a hőszigetelésnek elsődlegesnek kell lennie, a pazarlás elkerülése érdekében. Balogh-Bartók Gergely előadását azzal a gondolattal zárta: a mérnöki munka és kreativitás is egy megújuló energia.
Zöld közbeszerzések – Lehetőségek helyett kötelezettségek?
A workshop moderátora, egyben közbeszerzési szakember és a Nox Zrt. vezérigazgató-helyettese, Szabó Kinga a rendezvény záró előadásában a zöld közbeszerzési tendenciákról beszélt. A szakember elmondta, a jelenlegi adatok nem túl biztatók, nagyon kevés a zöld közbeszerzések aránya. Szabó Kinga hangsúlyozta, a témával azért nagyon fontos foglalkozni és ismereteket szerezni vállalkozói oldalról is, mert ha ez a szektor nincs felkészülve, akkor, ha a megrendelő későbbi szándéka nem ér majd semmit, hiszen nem lesznek képesek teljesíteni. A közbeszerzési szakember felhívta a figyelmet arra, hogy az OECD és az EU statisztikáiból, adataiból az látható, hogy a lehetőségek irányából a kötelezettségek felé fog elmozdulni a szabályozás, ezért is lényeges az ismerek és tapasztalatok mielőbbi beszerzése.
Még három alkalommal tartanak workshopot
Az ÉVOSZ és a Greenology által indított Tudásmegosztás a fenntartható építőiparért című workshop sorozat következő alkalmairól a www.evosz.hu és a www.greenology.hu oldalakon tájékozódhatnak az érdeklődők. A workshopokon személyesen és online is biztosítanak lehetőséget a részvételre előzetes regisztrációt követően. A következő eseményre két hét múlva, május 12-én kerül sor.
A további konzultációk feldolgozzák az innovatív felújítás, a moduláris építészet és a környezetbarát építési termékek témakörét is. A már megvalósult workshopok előadásait a tervek szerint a Greenology szakmai anyagok, a Magyar Építéstechnika cikkek formájában is közzéteszi.
Magyar Építéstechnika
