Fenntartható felújítás európai kihívásairól

Az olasz épített örökség megőrzése ma már nem csupán kulturális, hanem klímavédelmi és gazdasági kérdés is. Az energiahatékonysági és dekarbonizációs célok új kihívások elé állítják a történeti épületállománnyal rendelkező országokat. Marco Caffival, a GBC Italia igazgatójával arról beszélgettünk, hogyan kapcsolható össze az örökségvédelem és a fenntarthatóság, és milyen szerepe lehet a felújításoknak Európa zöld átállásában.

A HuGBC által szervezett, az Italian Trade Agency együttműködésével megvaló-
sult Green Future Conference budapesti rendezvényén Marco Caffi arról beszélt, hogyan kapcsolható össze az örökségvédelem és a fenntarthatóság, milyen szerepe lehet az iparosított felújítási technológiáknak, és miként tehető a korszerűsítés társadalmi szinten is elérhetővé. A konferencia olasz fókuszú programja kapcsán az olasz retrofit-stratégiákról, a történeti városszövet jövőjéről és az európai épületállomány fenntartható megújításának legfontosabb kihívásairól kérdeztük.

Történeti örökség és társadalmi igazságosság

Magyar Építéstechnika: Az olasz épületállományt gyakran hozzák fel példaként a történeti rétegzettség és a magas lakóépület-arány miatt. Ön szerint mi a legnagyobb kihívás ma az olasz épített környezet fenntartható átalakításában?

Marco Caffi: Az olasz meglévő épített környezet ökológiai átállásával kapcsolatos kihívások közül kettőt emelnék ki. Az első a történeti épületek energiahatékonyságának és lakhatási minőségének javítása az identitásuk és történeti-tanúsági értékük megőrzése mellett. Olaszországban a történeti örökség az ország identitásának része, ezért megőrzése alapvető fontosságú, ugyanakkor újra is kell éleszteni ezeket az épületeket, hogy alkalmazkodni tudjanak az új funkciókhoz és igényekhez.

A második kihívás az, hogy a meglévő épületállomány fejlesztése mindenkinek elérhető legyen, tehát társadalmilag igazságos módon valósuljon meg. Nem elég kizárólag a környezeti fenntarthatóság szempontjaira figyelni, hanem nagyon fontos a társadalmi hatások értékelése és a társadalmi irányítási folyamatok fejlesztése is.

A felújítás iparosítása és finanszírozása

MÉ: Mit jelent a felújítás iparosítása a gyakorlatban, és miért kulcsfontosságú a klímacélok elérésében?

MC: Ahogy korábban említettem, az egyik legnagyobb kihívás az, hogy az ökológiai átállás lehetőségei és előnyei mindenkinek hozzáférhetővé váljanak. Az építőiparban ennek egyik legfőbb akadálya az épületfelújítások magas költsége.

A felújítás iparosítása olyan ellátási lánc létrehozását jelenti, amely képes integrálni az előregyártott, off-site megoldásokat és az innovatív helyszíni kivitelezési rendszereket annak érdekében, hogy csökkenjenek a beavatkozások költségei. Vannak már erre működő példák, például a kanadai Intellicity, amely az off-site folyamatok és a helyszíni automatizáció kombinálásával akár húsz százalékos kivitelezési költségcsökkentést is elért a hagyományos építési folyamatokhoz képest.

MÉ: Melyek ma a felújítások felfuttatásának legfőbb akadályai? Ezek inkább technológiai, szabályozási vagy pénzügyi jellegűek?

MC: Fontossági sorrendben első helyre a pénzügyi akadályokat tenném, ezt követik a szabályozási kérdések, végül pedig a technológiai kihívások.

Korábban már említettem, hogy az egyik legnagyobb akadály az épületfelújítások költsége. Ezért integrált pénzügyi stratégiákra és eszközökre van szükség: a kevésbé tehetős társadalmi csoportok közvetlen támogatásától kezdve egészen az állami-magán partnerségi modellekig.

Ahhoz, hogy kedvező feltételek jöjjenek létre a fenntartható finanszírozás fejlődéséhez a meglévő épületek felújítása terén, egyszerű és stabil szabályozási környezetre van szükség. Emiatt a szabályozási akadályokat a második legfontosabb tényezőnek tartom.

Minősítési rendszerek és történeti épületek

MÉ: Miben különböznek a lakóépületek és a történeti épületek felújítására kidolgozott minősítési rendszerek?

MC: A GBC Italia külön minősítési rendszereket dolgozott ki a meglévő lakóépületek fenntartható megújítására – ez a GBC Condomini –, valamint a történeti épületekre, utóbbi a GBC Historic Building.

Az Olaszországban különösen az 1950 és 1990 között épült társasházaknál fontos szempont az ellenálló képesség értékelése a területi és klimatikus környezethez viszonyítva. Egy felújítás előtt ugyanis meg kell érteni, hogy az épület hosszú távon képes-e ellenállni a különböző hatásoknak. Ennek érdekében a GBC Condomini protokollban külön rezilienciaértékelési fejezetet hoztunk létre, amely segíti a tervező- és kivitelezőcsapatot az épület, valamint az azt érő kockázatok – például földrengések vagy árvizek – mélyebb megismerésében.

A történeti épületek esetében, amelyek már bizonyították ellenálló képességüket az idő során, elsődleges feladat annak meghatározása, hogy mely történeti értékeket kell megőrizni, és milyen környezeti fejlesztési stratégiák összeegyeztethetők ezekkel az értékekkel. Emiatt hozta létre a GBC Italia a GBC Historic Building protokollt, amely jelenleg a világ egyetlen, történeti épületek fenntartható felújítására specializált minősítési rendszere, és külön értékelési területet tartalmaz a történeti értékek vizsgálatára. A protokoll segíti a tervező- és kivitelezőcsapatot azoknak a diagnosztikai vizsgálatoknak a meghatározásában és megtervezésében, amelyek szükségesek az épület történeti elemeinek részletes megismeréséhez és az energetikai-környezeti fejlesztések megfelelő integrálásához.

MÉ: Hogyan lehet egyensúlyt teremteni a hitelesség és az energiahatékonyság között a történeti épületek esetében?

MC: Olyan eszközökre van szükség, amelyek ebbe az irányba vezetik a tervező- és kivitelezőcsapatot. A GBC Historic Building protokoll ilyen eszköz, de önmagában nem elegendő. Ugyanilyen fontos az érintett szakemberek kompetenciája is.

Ezért szükség van egy olyan képzési rendszer kialakítására a szakemberek és kivitelezők számára, amely növeli a tudást, valamint olyan lehetőségek megteremtésére, ahol ez a szemlélet konkrét projektekben is alkalmazható, és az érintett szereplők is tapasztalatot szerezhetnek. 

MÉ: Milyen visszajelzéseket kapott a GBC Historic Building minősítési rendszer az angol nyelvű bevezetés óta?

MC: A GBC Historic Building minősítési rendszer angol nyelvre fordítása lehetővé tette számunkra, hogy megkezdjük a protokoll megosztását más Green Building Council szervezetekkel. Bízunk benne, hogy a következő hónapokban Olaszországon kívül is elindulnak történeti épületek minősítései.

MÉ: Lát-e esélyt arra, hogy európai vagy globális szabvánnyá váljon?

MC: A GBC HB protokoll már most is globálisan alkalmazható, és mindenképpen megvan benne a lehetőség, hogy referenciarendszerré váljon. Ahhoz azonban, hogy nemzetközileg elismert szabvánnyá váljon, alapvető fontosságúak lesznek az első európai alkalmazási tapasztalatok.

Nemzetközi minősítési rendszerek és új finanszírozási modellek

MÉ: Mely felújítási finanszírozási modellek bizonyultak a leghatékonyabbnak Olaszországban?

MC: Olaszországban az elmúlt húsz év során számos olyan állami program indult, amely a meglévő épületek megújítását támogatta, főként adókedvezményeken keresztül. Ezek a rendszerek azonban csak akkor működnek jól, ha a felújítást végző személynek van adófizetési kötelezettsége, ezért sok tulajdonosnak nem jelentettek valódi segítséget.

Az elmúlt években lehetővé vált az adókedvezmények átruházása más szereplők részére. Ez a rendszer lehetővé tette, hogy azok is részesülhessenek a támogatásokból, akik egyébként nem tudták volna kihasználni az adókedvezményt, mivel azt például bankokra ruházhatták át.

A levonható adókedvezmények mértéke az évek során jelentősen változott: a felújítási költségek 50 százalékától egészen a pandémia utáni időszakban elérhető 110 százalékig terjedt. Jelenleg azonban az állami támogatások csökkentek, ezért új finanszírozási modellekre van szükség, például állami-magán partnerségekre, ahol a magánbefektető adja a tőkét, az állam pedig garanciát vállal.

MÉ: Hogyan kapcsolhatók a minősítési rendszerek pénzügyi ösztönzőkhöz, például támogatásokhoz vagy befektetésekhez?

MC: A harmadik fél által kiadott minősítés olyan eszköz, amely garantálja a fenntarthatósági célok teljesülését egy felújítás során. Az állami és magánfinanszírozók ezeket az értékeléseket felhasználhatják befektetési kockázataik kezelésére.

Ezért a GBC Italia kidolgozott egy fenntarthatósági minősítési rendszereken alapuló, úgynevezett zöld jelzáloghitel modellt. Ennek lényege, hogy a bank által nyújtott hitel összege és kamatlába összefügg a megszerzett minősítési szinttel. Ennek gyakorlati alkalmazásáról már megkezdődtek az egyeztetések egy bankkal.

Az állami támogatásoknál szintén hasznos lehet a minősítési rendszer alkalmazása, mivel garantálhatja a közintézményeknek, hogy a támogatások valóban fenntartható eredményekhez vezessenek.

Európai együttműködés és zéró karbon célok

MÉ: Melyek a jelenlegi prioritások az európai együttműködésben a fenntartható felújítás terén?

MC: Az európai Green Building Council hálózaton belül az egyik legfontosabb prioritás azoknak a módszereknek és folyamatoknak az azonosítása, amelyek mindenki számára hozzáférhetővé teszik az épületek fenntartható felújítását. Röviden összefoglalva: megfizethetővé tenni a fenntarthatóságot.

MÉ: Vannak olyan olasz jó gyakorlatok, amelyek nemzetközi szinten is alkalmazhatók?

MC: Mind a meglévő lakóépületek, mind a történeti épületek esetében számos olyan tanúsított fenntartható felújítási projektünk van, amelyek példaként szolgálhatnak.

A Green Building Council Italia weboldalának certification nevű szekciójában több ilyen projekt is megtekinthető. Ezek jellemzői alkalmasak arra, hogy nemzetközi szinten is értékelhető legyen az alkalmazott megoldások reprodukálhatósága.

MÉ: Hogyan alkalmazhatók a zéró karbon célok meglévő és történeti épületek esetében?

MC: A meglévő épületek esetében a zéró karbon cél elsősorban az üzemeltetési fázis kibocsátásainak csökkentéséhez kapcsolódik, mivel a beépített karbonkibocsátás már megtörtént a meglévő szerkezetek esetében.

Ezért fontos az energiaigény csökkentése mind az épületburkolat, mind az épületgépészeti rendszerek fejlesztésével. Különösen a történeti épületeknél, ahol nem mindig lehetséges a homlokzat vagy a szerkezet átalakítása, az AI-alapú épületautomatizálási rendszerek jelentősen hozzájárulhatnak az energiafelhasználás csökkentéséhez.

Ugyanilyen fontos olyan gépészeti megoldások alkalmazása, amelyek elsősorban elektromos energiát használnak, hogy kihasználható legyen az energiaszektor nemzeti szintű dekarbonizációja.

MÉ: Mely megoldások működnek már a gyakorlatban, és melyek maradnak inkább elméleti szinten?

MC: Nem lehet egyértelműen elkülöníteni a működő és a kizárólag elméleti szinten létező megoldásokat, inkább olyan megoldások vannak, amelyek egyes projektekhez jobban illeszkednek, míg mások más típusú projektekhez alkalmasabbak.

Hatékonyságuk attól függ, hogy a tervezési folyamat során a szakemberek mennyire képesek és hajlandók az adott környezet számára legmegfelelőbb megoldásokat feltárni. Fontos az is, hogy az építőipar képes legyen más ágazatokkal együttműködni és szinergiákat kialakítani.

A net zero cél az épített környezetben akkor érhető el, ha a megoldások nem kizárólag az építőipari ellátási láncra támaszkodnak, hanem más szektorok dekarbonizációs eredményeit is képesek hasznosítani. Például egy történeti épület esetében, ahol műemléki védelem miatt nem lehetséges a homlokzat átalakítása, egy dekarbonizált villamos energiával működő hőszivattyú alkalmazása közel viheti az épületet a nettó zéró célhoz.

MÉ: Tudna kiemelni egy projektet, amely jól bemutatja a GBC Italia megközelítését?

MC: Jó példát jelentenek azok a szociális lakhatási társasházak, amelyek a GBC Condomini protokollt alkalmazták. Az eredmény az energetikai besorolás F-ről A2-re javulása, valamint a szeizmikus minősítés C-ről B-re emelése lett.

Az ilyen eredmények elérése a szociális lakóépületekhez hasonló épületeknél azt jelenti, hogy csökkentek a kibocsátások az energiahatékonyság révén, nőtt a körforgásosság a meglévő épületállomány újrahasználatának köszönhetően, és javult a biztonság a nagyobb földrengésállóság által.

Mindez gazdasági előnyökkel is jár, például az ingatlan értékének növekedésével, valamint társadalmi haszonnal is, például az energiaszegénység csökkentésével az energiahatékonyság révén. A GBC Italia weboldalán számos további példa is megtekinthető, valamint elérhető egy kiadvány is történeti épületek fenntartható felújításának esettanulmányairól.

Magyar és olasz tapasztalatok

MÉ: Hogyan hasonlítaná össze a magyar és az olasz épületállományt?

MC: Nagyon sok közös pont van közöttük. Mindkét országban jelentős számú lakóépület épült 1950 és 1990 között, ezek energia- és környezeti teljesítménye ma már gyenge.

Ahogy minden európai országban, Magyarországon is jelentős számú történeti épület található. Azok a környezeti kockázatok is hasonlóak – típusukban és jellegükben egyaránt –, amelyek a magyar épített környezetet érintik, mint amelyek Olaszország egyes területein jelen vannak.

Egy különbséget azonban érzékeltem a történeti épületek megújításának megközelítésében: úgy tűnt nekem, hogy Magyarországon erősebb a bontás és az újraépítés irányába mutató szemlélet, míg az olasz megközelítés elsősorban az épület maximális megőrzésére törekszik.

MÉ: Milyen első lépéseket javasolna a felújítások felgyorsítására olyan országokban, mint Magyarország?

MC: Az elmúlt években számos európai országban vezettek be technikai szabályozásokat és pénzügyi támogatási rendszereket a felújítások ösztönzésére. Az első lépés ezért az lenne, hogy feltérképezzük ezeket a kezdeményezéseket, elemezzük sikerességüket, és megvizsgáljuk, hogyan alkalmazhatók a magyar környezetben.

A GBC Italia tapasztalata szerint a városi léptékű megvalósítás különösen hatékony a felújításokat támogató irányelvek és eszközök alkalmazásában. Ebben fontos kapcsolódási pont az európai 100 Net Zero Cities kezdeményezés, amely 116 európai várost fog össze azzal a céllal, hogy 2030-ra elérjék a klímasemlegességet.

Ezeknek a folyamatoknak az elősegítésében fontos szereplő lehet a Green Building Council Hungary, amely a World GBC európai hálózatával való folyamatos együttműködés révén gyorsíthatja a nemzetközi kapcsolatok kialakítását.

Személyes motiváció és szakmai jövőkép

MÉ: Mi motiválja Önt személyesen ebben a területben?

MC: Már hallgatóként is a környezeti fenntarthatóság és az energiahatékonyság állt az érdeklődésem középpontjában. Idővel lehetőségem nyílt arra, hogy ezt az érdeklődést szakmai tevékenységem egyik központi elemévé tegyem, ami erős motivációt jelent nekem.

Szakmai pályafutásom különböző szerepeiben – energetikai és épületgépészeti tervezőként, egyetemi oktatóként, a fenntarthatósággal foglalkozó edutainment központ kezdeményezőjeként, valamint a GBC Italia igazgatójaként – közvetlenül láthattam, milyen fontos a fenntarthatóság különböző szinteken történő alkalmazása. Az elvégzett munka hasznossága szintén jelentős motivációs forrás.

Nem kevésbé fontos számomra az sem, hogy a fenntartható fejlődés iránti elköteleződést egy rendkívül motivált és elhivatott nemzetközi közösséggel oszthatom meg.

MÉ: Mi a szakma legfontosabb lépése a következő évtizedben?

MC: Technikai szempontból elengedhetetlen a teljes életciklus-alapú tervezési és kivitelezési szemlélet valódi elsajátítása: az LCA alkalmazása a környezeti hatások értékelésére, valamint az LCC használata a beruházások hatékony irányítására.

Szemléleti oldalról pedig kulcsfontosságú lesz az a képesség, hogy az építőipar mennyi tudja majd más iparágak tapasztalatait és módszertanait integrálni saját működésébe.

Huszár Eszter

A történeti épületek felújítása egyszerre örökségvédelmi, energetikai és klímavédelmi kérdés. A Magyar Építéstechnika további cikkeiben rendszeresen foglalkozunk a fenntartható épületfelújítás, az energiahatékonyság és az épületállomány megújításának hazai és nemzetközi tapasztalataival.