A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 2024-es Tudományos Diákköri Konferenciáján készült egy tanulmány, amely a belső oldali hőszigeteléseket vizsgálja. A kutatás elsősorban a hazai historizáló társasházak ilyen rendszerekkel történő energetikai korszerűsítését vizsgálja.
A dinamikus szimuláció alapú mérés egy jellemzően kisméretű téglából készült falszerkezeten több, a hazai piacon is elérhető terméket (fújt cellulóz, farost, és kálcium-szilikát) vizsgált. Az elemzési szempontok a következőek voltak: fagykár, penészesedés, nedvesedés és belső hőérzet javulása. Az esszé az egyénileg kivitelezett társasházi felújításokkal is foglalkozik, a legjobb rendszer megtalálása után elemezték az összetett csomóponti szituációkat, ahol a lakások határolószerkezeteiben létrejövő asszimetrikus hőhidak szomszédokra kifejtett hatása került górcső alá. Az összetett vizsgálatok után a kálcium-szilikát hőszigetelés (Multipor) bizonyult a legjobbnak.
Ábr. 1, 2. Födém-főfal csatlakozás – izotermák egy jellemző téli napon, szigeteletlen (bal) és szigetelt szerkezet (jobb) esetében
Az eredmények azt mutatják, hogy a szigeteletlen szomszédok a legkritikusabb csomópontokban a felújítás előtti állapothoz képest maximum ~ 1,5°C -os hőmérsékletcsökkenést tapasztalhatnak. Ez ugyan nem elhanyagolandó különbség, viszont sem állagvédelmi, sem penészesedési problémákat nem vetett fel a szimulációs modellnél.
A leszűrt tapasztalatok alapján a legfontosabbak a következőek:
Ábr. 3, 4. Pozitív külső falsarok – izotermák egy jellemző téli napon, szigeteletlen (bal) és szigetelt szerkezet (jobb) esetében
A szigetelés telepítése után problémát jelenthet a külső szerkezetek túlzott lehűlése és elfagyása. Ennek vizsgálatakor a DIN 4108-3 német szabványnak megfelelően nemcsak a hőmérsékletet, de az építőanyag nedvességtartalmát és porózusságát is figyelembe véve járt el a szimulációs elemzés. Az elfagyás a leginkább lehűlő szerkezet, a külső falsarok esetében sem jelentett veszélyt.
A szimulációkról általánosan elmondható, hogy belső oldalon penész képződése nem volt kimutatható.
A vizsgálat a VTT modell segítségével történt, mely egy egyetemesen elfogadott, hőmérsékletet, páratartalmat és időt figyelembe vevő modell a penészesedés vizsgálatára. A szimulációs modellünk ugyan nem vette figyelembe, azonban a Multipor egy kémiailag olyan lúgos közeget alkotó hőszigetelő anyag, ami kémiailag megakadályozza a penész megtelepedését a környező felületeken.
A kutatás egy valós lakás felújításának szimulálásával zárult. A saroklakás két homlokzati főfallal határolt, melyeket a felújítás során 8 cm-es kálcium-szilikát anyaggal szigeteltek. Nyílászáró-korszerűsítés és fűtéskorszerűsítés nem történt. A felújítás után több mint 20%-kal csökken az éves fűtési energiaigény.
A dolgozat kiváló betekintést nyújt az egyénileg kivitelezett belső oldali hőszigetelések kérdéskörébe. A szimulációs eredmények alapján ezek a rendszerek jól használható megoldást jelenthetnek a védett homlokzatú társasházak energetikai felújítását célzó projekteknél, a téli fűtési költségek csökkentése mellett kellemes beltéri hőérzetet teremtenek.
Ábr. 5, 6. A szimulációk során vizsgált társasházi lakás (bal), illetve az éves fűtési energiaigény változása (jobb)
Szerző: Tóth Botond, Gyepes Merse és Gulyás Barna a „Historizáló bérházak belső szigetelésének lehetőségei és veszélyei” című, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen készült TDK dolgozat alapján
További cikkeinkben bemutatjuk a legújabb kutatásokat és technológiai megoldásokat az épületenergetika területéről. Fedezze fel a Magyar Építéstechnika szakmai tartalmait!
