Elszabadultak az energiaárak. Az energiatudatos szemléletű épületfelújítás az egyetlen megoldás.
Az infláció régen nem látott méreteket öltött, a megtakarított pénz pedig minden nappal kevesebbet ér. Nem lehet betárolni otthon évekre előre élelmiszert, üzemanyagot, hiszen ezek romlandók. Lehet helyette kevesebbet költeni számunkra kedves időtöltésekre, hogy maradjon pénz a megemelkedett költségek fedezésére…
Szakemberként ennél azért valamivel többet is tehetünk! Körbejárva a témát, minden háztulajdonos ráébred, hogy semmi más lehetőség nincs: előtérbe kell helyezni a meglévő épületek energiatudatos szemléletű felújítását. Ez minőségben és anyagilag akkor fogja hozni az elvárt eredményt, ha segítjük a megbízható szakmai alapokon nyugvó döntések meghozatalát a kivitelezés tekintetében.
Az egyes épületszerkezeti elemek teljesen különböző módon reagálnak az épületet érő környezeti behatásokra. Ismerve az adott épület tájolását, benapozottságát, szintjei számát, továbbá a különböző épületszerkezeteket alkotó anyagminőségeket és rétegrendeket is, hőveszteségüknek megfelelően, eltérően kell gondolkodni és gondoskodni szigeteltségükről is.
Az épület 100%-nyi hőveszteségét részekre bontva – bár az arányok minden épületnél eltérőek – felfedezhetők bizonyos törvényszerűségek arra vonatkozóan, mennyit képviselnek általánosságban az összesenből az egyes külső térelhatároló épületszerkezetek (1. ábra).
Az épület jellege is diktál: első lista
Evidensnek tűnhet, hogy mi a beruházó célja a felújítással, de ez talán mégsem ennyire egyszerűen lefordítható a valós számok és tettek nyelvére. Más képezi a felújítás tervezésének alapját, ha az épület földszintes vagy ha alápincézett. Eldöntendő, hogy ha van pincehelyiség a ház alatt, akkor azt fűteni szeretné a tulajdonos vagy sem. Ha a pince nincs temperálva vagy felfűtve a lakótér hőmérsékletére, akkor a pincefödémet – mint alulról hűlő födémet – minden esetben le kell hőszigetelni. Ha fűtenék a pincét, úgy viszont a pincepadló hőszigetelését kell megoldani. Földszintes épületnél pedig elengedhetetlen, hogy a talajon fekvő padló kapjon minőségi hőszigetelést.
Áttérve az emeleti régiókra, számításba kell venni, hogy van-e tetőtér-beépítés, vagy csak padlás céljára kívánják használni a ferde tető alatti területet. Ha lakható, komfortos tetőtérről álmodnak, akkor a beépített tetőtér ferde tetőjét kell hőszigetelni. Amennyiben csak padlástérrel rendelkezik a ház, akkor a vízszintes padlásfödémet kell a célnak megfelelő szigeteléssel ellátni.
A belső és külső tér elválasztására szolgáló külső épületfalak homlokzatának maradéktalan leszigetelése is nagyon fontos feladat, kiemelve, hogy a homlokzattal együtt a lábazati fal szigetelését is egyszerre kell tárgyaljuk. Meg kell vizsgálni azt is, hogy milyen jellegű és minőségű homlokzati nyílászárók vannak beépítve, és hogyan. A lakók talán romantikusnak találják, hogy kint fúj a szél és bent eközben lágy légáramok lebbentgetik a függönyt, de a szakember tudja, hogy ilyenkor valami nagyon nincs rendben: nyilvánvalóan borzasztóan nagy az épület ún. filtrációs hővesztesége a fűtési szezonban.
Milyen sorrendben? A második lista
Az igényeket összesítve javasolt a háztulajdonos részére összeállítani egy konkrét listát a felújítandó épületszerkezetekről. A szakemberek vállán is ott a felelősség, hogy állapotdiagnosztikai eredményekkel alátámasztva segítsenek eldönteni a beruházónak, hogy mivel érdemes kezdeni, mely folyamatokat célszerű külön-külön, vagy csak együttesen végrehajtani. Többnyire az elszántnak tűnő ingatlanbirtokosok nagy része nincs tisztában azzal, hogy a lista elemei egy bizonyos pontig lehetnek „és” vagy pedig „vagy” feladatok, de mindenképpen van egy minimum szint, amitől nem lehet eltekinteni.
A háztulajdonosok felújítási lelkesedését nem meglepő módon csökkentik a „piszkos anyagiak”. Nem lehet ugyanis mellőzni a tényt: a különböző épülethatároló szerkezetetek szigetelésének nemcsak anyag-, hanem munkadíj költsége is lesz – nem is kevés. Nos, igazából ez az a tényező, amely a szakmaiságot nem félretolva, de a műszaki érvek mellett jelentős mértékben befolyásolja az energiatudatos felújítás irányában meghozott döntéseket. Szakmai tapasztalatok alapján az nyugodtan leszögezhető, hogy ha a tervezett felújítás során minden hűlő épületszerkezet teljesítményén tudunk hőszigeteléssel javítani, úgy a fűtésre fordítandó költségek átlagosan kb. 45 – 65 százalékát tudjuk megtakarítani.
Első ránézésre egyértelmű a lakók számára is: legfontosabb azokat az épületszerkezeteket szigetelni, ahol a legtöbb hő távozik. Ez önmagában helyes irány, de a beruházónak értenie kell például azt, hogy a nyílászárókat és a külső falakat egyszerre érdemes felújítani, részben az azonos felületen történő munkavégzés miatt (munkadíj-megtakarítás), másrészt így elkerülhető az, hogy egymás melletti, egymással találkozó épületrészek jelentősen eltérő hőtechnikai tudással rendelkezzenek.
A homlokzat és a nyílászárók felújításával már vállalják azt, hogy a teljes felújítási igény 50-60%-át elvégeztetik. Fel kell hívni azonban a figyelmet, hogy egy ilyen felújítás félbehagyva semmit nem ér: akkor szabad csak belekezdeni, ha valóban rendelkeznek az ehhez szükséges anyagi erőforrásokkal.
A felújítás megkezdése előtt kulcsfontosságú egy olyan számítás elkészítése, amely az épület geometriai jellemzői alapján nem azt segít eldönteni, hogy mit kellene, hanem hogy mit érdemes hőszigetelni.
Az élőmunka díja egyre tetemesebb részt képvisel egy építkezés költségei között, és itt kell figyelembe venni a felújításhoz szükséges időtényezőt is. A díjemelkedések a tapasztalatok szerint legnagyobb mértékben a homlokzati hőszigetelések területén jelentek meg. Nem csoda: egy átlagos méretű családi ház ezen munkálatainak időigénye 1,5–2 hónap is lehet, már ha talál a háztulajdonos olyan vállalkozót, aki első ősz hajszálai megjelenése előtt megkezdi a munkát… A fűtési rendszer és a kémény felújítása szintén jelentős összeg, ráadásul a ház egyéb szerkezeteiben is jelentős beavatkozást igényel.
De mi a helyzet a tetőtérrel, amely szintén legalább 30%-os energiavesztési pontja az épületnek? Lényegesen alacsonyabb költséggel megvalósítható, kiváló megoldások léteznek ezen épületszerkezet szigetelésére. Az sem utolsó szempont, hogy a tetőtéri hőszigetelés néhány nap alatt, minimális beavatkozással elkészülhet, míg a többi hosszú heteken át tartó, sok türelmet és a mesterek „vendégeskedését” igénylő munkafolyamat. Gyakorlatilag a tetőfelújítás kivitelezése a leggyorsabban és a legkisebb szerkezeti beavatkozásokkal megoldható, így nincs kétség afelől, hogy az épület energiahatékony felújítását, hőszigetelését itt kell kezdeni!
Fenti tények alapján, a Magyarországon igen gyakori, alápincézetlen földszintes sátortetős, padlásfödémes házakat tekintve leegyszerűsített példaként, energiahatékony hőszigetelésükhöz elsőként a padlásfödém minőségi hőszigeteléssel való ellátása javasolt, és csak ezután érdemes belevágni a homlokzat és lábazat hőszigetelésébe, a nyílászárók korszerűsítésével/cseréjével egyetemben. Miután mindez elkészült, már van értelme gondolkodni a belső terek felől megvizsgálva a teendőket, a fűtési rendszer korszerűsítésén is.
Más oldalról is megvilágítva a megtérülés összefüggéseit, egy dolog elmondható: míg a homlokzat hőszigetelése az összes felújítási költség akár kétharmadát is elérheti, addig a tetőtéri hőszigetelés költsége 10% alatt maradhat. Ez döntő érv lehet a beruházók szemében a felújítási sorrendiséget illetően (2. ábra).
Beépített tetőtér ferde tetősíkjának szigeteléséhez elsőrangúak az URSA BiOnic SF34, SF32, TERRA 74, TERRA 70 termékek, míg a sík padlásfödém felületen az URSA BiOnic DF37, TERRA 74 termékek valamelyike a legoptimálisabb választás. Ha a padlásfödém szerkezete összetett, nehezebben hozzáférhető, javasolt megoldás a fújható üveggyapot sárga URSA BiOnic Refloc vagy fehér PureFloc kivitelben.
Régóta közismert tény, hogy csak az a valóban zöld energia, amelyet nem fogyasztunk el, és hogy a szigetelés: befektetés. Befektetés az azonnali energiafogyasztási költség-csökkentésbe, komfortunk javításába, épületeink állagának megóvásába és a Föld erőforrásainak megőrzésébe.