A korábbinál is szélesebb körből kerülhettek ki idén a Prima Primissima Díj jelöltjei, mert az elismerés több kategóriáját is kibővítették. A jelöltek hagyományosan a magyar tudomány, művészet, kultúra és sport példaértékű teljesítményt nyújtó képviselői, a jelenlegi tíz kategória között pedig a magyar építészet is szerepel. Az elismeréseket decemberben vehetik át a díjazottak.
A Prima Primissima elismerés célja évről-évre, hogy támogassa az egyedi teljesítményt nyújtó tudósokat, kutatókat, oktatókat, alkotókat, művészeket, újságírókat és sportolókat hazánkban és a határon túl. A kiemelkedő társadalmi elfogadottságú elismerést Demján Sándor üzletember alapította 20 évvel ezelőtt, az OTP Bank pedig 2013 óta gondozza és finanszírozza.
Az idei díjazottakkal összesen 580-ra nő az elismert kiválóságok száma, akik tevékenységét több mint 5 milliárd forinttal támogatta a Prima Primissima Alapítvány.
„Közhely, de a változások korát éljük, minden téren felgyorsult az életünk, és pont ezért még nagyobb jelentősége van az értékek elismerésének. A Prima Primissima nem a pillanatnyi értékeket keresi, hanem a maradandó és hosszútávú teljesítményeket, amelyek a bizonytalanságok között is viszonyítási pontot jelentenek. Idén is igen nívós jelölti körből válogathat a kuratórium. Jó látni, hogy a kiemelkedő teljesítmény és annak megbecsülése nem változik a korral, és ez az, amit a Prima Primissima is képvisel: egy stabil értékrendszert, amely mások számára is irányadó lehet” – nyilatkozta Dr. Csányi Sándor, a Prima Primissima Alapítvány Kuratóriumának elnöke.
Az alapítvány kuratóriuma idén némileg módosította az elismerés kategóriáit, a színház- és filmművészet kategória kiegészült a táncművészettel, a képzőművészet kategória pedig az iparművészettel, emellett a sajtó kategóriát is kiszélesítették, kibővült az ismeretterjesztéssel, hogy az elismerés követhesse a média világának változásait.
A tíz kategória így a következő:
- Magyar irodalom
- Magyar színház-, film- és táncművészet
- Magyar képző- és iparművészet
- Magyar tudomány
- Magyar oktatás és köznevelés
- Magyar építészet
- Magyar ismeretterjesztés és média
- Magyar sport
- Magyar népművészet és közművelődés
- Magyar zeneművészet
Az alapítvány Kuratóriumának tagjai titkos szavazással a – kategóriánként 3, tehát összesen – 30 jelölt közül választja ki a Primissimákat, akik 15 millió forintos elismerésben részesülnek. Azoknak a jelölteknek a tevékenységét, akik nem lehetnek Primissimák – ám maguk is Primák –, 5 millió forinttal támogatja az alapítvány. Az összes jelölt közül SMS-szavazással kiválasztható Közönségdíjas 15 millió forinttal lesz gazdagabb. Az anyagi elismerések összértéke így eléri a 265 millió forintot.
A díjazottak várhatóan 2022. december 2-án ismét személyesen vehetik át elismeréseket. A Művészetek Palotájába tervezett díjátadó különlegessége, hogy műsorszámaiban a korábbi évek Junior Prima-, Prima- és Prima Primissima díjazottjai működnek közre, díszletét pedig a szintén Junior Prima-díjas Zöldy Z Gergely, díszlet-, jelmez-, és látványtervező újítja meg.
2022. évi Prima-díjazottak magyar építészet kategóriában
Gettó Tamás DLA, építész, belsőépítész, egyetemi tanár
1983-ban végzett a Magyar Iparművészeti Főiskolán. Tervező cégét 1991-ben alapította. 2009-ben a Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar Breuer Marcell Doktori Iskolájában DLA-fokozatot szerzett, 2012-ben habilitált. Pécs kortárs építészetének meghatározó alakja. Alkotásaival érzékenyen reagál a táji és épített környezetre, korszerű, a mai igényeket, életmódot szolgáló házakat, enteriőröket hoz létre. Hitvallása szerint az építészetben a műszaki tudomány és a művészet szétválaszthatatlan egységet alkot. Az Ybl-díjas építész 2002 óta az Építész Mesteregylet Mesteriskolájának mestere, jelenleg a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem professzora, az Építészeti Intézet Szakvezetője.
Prof. Dr. Sugár Péter, építész
1980-ban diplomadíjjal végzett a BME Építészmérnöki Karán. A MÉSZ Mesteriskolájában 1986-ban diplomázott. Az Ybl-, Pro Architectura-díjas és Budapest Építészeti Nívódíjával kétszer kitüntetett építész olyan munkákat jegyez, mint a tolcsvai OREMUS és a villányi Sauska borászat, a Lánchíd 19 Design Hotel, a Graphisoft Park fogadóépülete, a balatonfüredi műemlék-zsinagóga kulturális hasznosítása és a Dohány utcai emlékfal. Számára az építészet identitás, kontextus és ornamentika, fontos a szociális aspektusa is. A BME Építészmérnöki Karán 20 éve tanít, 2021-ben megkapta az építészek “fair play díját”, a Kotsis Iván-érmet.
Váncza László, építész
1988-ban BME Építészmérnöki Karon diplomázott. 1990-1991 között elvégezte a MÉSZ Mesteriskoláját. 1996-ban alapított saját irodát, mely ma Váncza Művek Építészeti Műterem néven működik. Az építész munkái közül városi lakóházai mellett fontos kiemelni Balaton-felvidéki épületeit (Révfülöp, Mindszentkálla, Köveskál), Budapesten, az A38 Kulturális Állóhajó építészeti és belsőépítészeti kialakítását (Miltényi Miklós építésszel) valamint a Szegedi Dóm restaurálási és fejlesztési munkálatainak vezetését (I. ütem a 3H Építésziroda Kft-vel közös tervek alapján valósult meg). 2009-ben munkásságát Ybl-díjjal ismerték el.
A többi kategória jelöltjeiről, korábbi díjazottakról bővebb információ a Prima Primissima Díj honlapján található.
2021-ben a magyar építészet és építőművészet kategóriában Prima Primissima Díjat kapott Kovács Csaba építész, belsőépítész, habilitált egyetemi docens, Prima-díjas pedig Patonai Dénes DLA építészmérnök, valamint Szabó Levente DLA építész, egyetemi tanár lett.
Forrás: OTP Bank közlemény
