A HuGBC május 10-i Green Future Conference 2022 rendezvényén arra keresték a választ, hogyan járulhat hozzá az építőipar a klímaváltozás elleni küzdelemhez. A konferencia fókuszában a Net Zero – EU Taxonomia – ESG – Körforgásos szemlélet témái álltak.
Konferencia bevezetőjeként Barta Zsombor, a HuGBC elnöke rövid előadásában az ókori Rómától indult, ahol magától értetődő volt a körforgásos gazdasági modell. A Colosseum régi romokon, bontott anyagok felhasználásával épült, a reprezentációt csupán az új burkolat szolgálta. Hasonlóképp minden építkezésre jellemző volt az anyagok folyamatos újrafelhasználása, a hosszú életciklus, jó komfort és időtállóság. Ennek a szemléletnek kortárs megnyilvánulása a tajvani EcoArt pavilon, ahol a homlokzat műanyag palackokból áll össze. Fontos ez a fajta recycling, mivel elrettentő, de sajnos valós adat, hogy 2020-ra az ember által létrehozott mesterséges anyagok össztömege meghaladta a bolygón található biomassza teljes mennyiségét! Ezt a negatív trendet látva, a konferencia célja volt komplex megoldások keresése és ismertetése, illetve a tudásmegosztás a folyamatok megfékezésére.
Dr. Ürge-Vorsatz Diána fizikus, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testület III. munkacsoportjának alelnöke (HuGBC alapító) a legfrissebb IPCC jelentésről és a legsürgetőbb teendőkről számolt be. Kiemelte, hiába kongatja a Testület hosszú évek óta a vészharangot, a 6. jelentésében már vörös jelzést kellett kiadnia.
A változó klímához való emberi adaptációnak igenis vannak határai, nem csak az állatok, de saját fajunk sem tud a végtelenségig alkalmazkodni a szélsőséges körülményekhez. Ezt azért nem érzékeljük még annyira Európában, mert kontinensünkön főleg a hőstressz okoz többlethalálozást, ami nem annyira tetten érhető, mint az éghajlatváltozás okozta pusztító viharok, áradások vagy szárazság mortalitása.
Biztatásként Ürge-Vorsatz Diána elmondta, hogy a felmelegedés csökkentésével még sok káros folyamat megállítható vagy mérsékelhető, és ebben nagy szerepe van az építőiparnak. Ha stabilizálni akarjuk a hőmérsékletet, nincs más választásunk, csak a nulla ÉS semmi, azaz a fosszilis tüzelőanyagokról muszáj leszokni. A következő évtized jövőnk szempontjából meghatározó lesz. Minden éghajlaton lehetséges nulla CO2-os épületek létesítése, de még hasznosabb lenne felújításban gondolkodni, a régi épületeket új funkcióval ellátni.
Mit tehet az építőipar? A főbb eszközök közé tartozik minél több bioalapú (természetes) anyag beépítése minél hosszabb élettartamú épületekbe, javítás és javíthatóság szem előtt tartása, csapadék talajba szivárgását elősegítő burkolatok alkalmazása és minél több lombkorona megtartása, fák ültetése.
Előremutató példaként a CEU új bécsi egyetemi központjának szánt Otto Wagner Campus-t említette. A projekt egy energiapozitív, azaz erőműként szolgáló felújítás lenne, mely alacsonyabb költséggel megvalósítható, mint egy új komplexum építése.
Az előadása végén hangsúlyozta, hogy napjainkban életbevágó jelentőségű az esztétikum átértékelése, a klímaválság kellős közepén egyszerűen nem lehet ugyanaz a szép, mint a korábbi évszázadokban!
Victoria Kate Burrows, az Advancing Net Zero igazgatója és a World Green Building Council képviselője arról beszélt, hogy a teljes szén-dioxid-mentesítés az üzemeltetési és a beépített CO2-t is magába foglalja, illetve azt az épület és anyagainak teljes életciklusára kell vonatkoztatni.
A klímacélok megvalósításának támogatására indult el a Race to Zero nevű, ENSZ által támogatott, globális kampány, hogy összpontosíthassa a nem állami szereplők vezetői potenciálját és támogatását az egészséges, rugalmas nulla szén-dioxid-kibocsátás elérése érdekében. A Race To Zero a nemzeti kormányokon kívüli szereplőket mozgósítja, hogy csatlakozzanak a Climate Ambition Alliance-hez, és köteleződjenek el a 2050-es karbonsemlegesség mellett. A célkitűzés szerint 2050-re minden újépítésű vagy felújított épület, infrastruktúra nulla beépített CO2-vel, illetve a meglévő épületek nulla üzemeltetési CO2-vel kell, hogy működjenek. Victoria Burrows bátorította a magyar vállalkozásokat is, hogy csatlakozzanak a kampányhoz.
A nemzetközi építőanyagipari innovációs trendekről az Egyesült Államokban élő, magyar származású Márfi József tájékoztatta a konferencia résztvevőit. Arra szólított fel, hogy ne csak a nulla karbonkibocsátást, hanem a regeneratív, akár CO2-felvevő anyagok gyártását tűzzük ki célként! Már létező külföldi példákkal bizonyította, hogy ez nem lehetetlen – Svédországban például létezik olyan acélgyár, melynél az egyetlen kibocsátott anyag a vízgőz. A másik legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó anyag a beton, melynek gyártásakor a CO2-elnyelés és kalcinálás mutathat innovatív utat. A kibocsátás csökkentésére irányuló kutatások egyéb megoldásokat is kínálnak, például a betonkeverék optimalizációját helyi talaj és adalékanyagok vegyi analízisével vagy a cement mennyiségét csökkentő, helyettesítő kötőanyagok alkalmazását. Vannak törekvések a direkt szén-dioxid-lekötésre (Blue Planet) is, és sikeres próbagyártás zajlott a magyarországi Holcim üzemben, ahol aktivált kalcium és szilikát keveréket alkalmaztak a klinker kiszorítására. A végső megoldást Márfi mégis abban látja, hogy drasztikusan új irányvonalat követve egyszerűen ki kell szorítani a piacról a kalcium és szilikát alapú technológiákat, helyettük igazi megoldás a természeti és geológiai folyamatokat másoló biológia alapján dolgozó kötőanyagok használata lehet. Erre létező példa a bioLith (bioMason), ahol enzimek formálják a kötést rövid idő alatt. A beton után Márfi röviden megemlítette még az üveget, mint legrosszabb hőszigetelő képességgel bíró építőanyagot. Ha egy régi technológia reneszánszaként a hagyományos nemesgáz-töltés helyett vákuum kerül az ablak üvegtáblái közé, ezáltal a hőszigetelő képesség megötszöröződik. Ezen a területen Magyarország EU-gyártóvá válhatna, mivel helyben elérhető a kiváló minőségű üveg készítéséhez szükséges nyersanyag.
Gyura Gábor, a MNB fenntartható pénzügyek főosztályvezetőjének előadásában az EU Taxonómia magyarországi megvalósításáról beszélt. Megfigyelhető tendencia a világban a zöldhitelek és zöldkötvények felfutása, és hasonló jelenségnek tekinthető Európában az ESG alapok bővülése is. A zöld finanszírozás (hitelek, jelzáloglevelek, kötvények) gyors felfutása szükségessé tette a definíciók tisztázását, azok rendezésére dolgozták ki az EU Taxonómiát, mely most lépett életbe. Alapelve szerint környezeti szempontból akkor fenntartható egy gazdasági tevékenység, ha érdemben hozzájárul a Taxonomia által felsorolt hat környezetvédelmi célkitűzéshez, nem sért súlyosan egy másik környezetvédelmi célkitűzést sem, betartja az alapvető társadalmi normákat (munkajog), és megfelel a szakmai átvilágítási kritériumoknak.
Szorosan kapcsolódott a felvetéshez Szarvas Gábor, a Greenbors Consulting ügyvezetőjének előadása. Elmondta, hogy az EU által a 2020/852 rendeleten keresztül létrehozott Taxonomia keretrendszer célja a fenntarthatósági szempontok előtérbe helyezése a pénzügyi piacon, ám ez nem kizárólagosan ingatlan-specifikus, hanem sokféle ágazatot lefedő szabályozás. Az ingatlanokkal kapcsolatos EU Taxonomia követelmények kidolgozásában és alkalmazásában a WGBC és a nemzeti GBC-k is aktív szerepet vállaltak, és hasonló szakmai együttműködést kötött a MNB a HUGBC-vel a rendelet hazai adaptálására. Ezzel a céllal alakult meg a HUGBC Taxonomia Munkacsoportja olyan tagok részvételével, akik foglalkoztak már hitelesítéssel. Az egy éve tartó közös munka során a HuGBC Munkacsoport kidolgozta az EU Taxonomia és az egyszerűsített magyar (ún. Huxonomia) feltételek megfelelését elősegítő, az új épületek megvalósítására, adás-vételre és cserére, illetve régi épületek korszerűsítésére vonatkozó útmutatót.
Jenei Attila, a Densktatt Hungary Kft. ügyvezetője a beépített karbon teljes terméklánc mentén történő csökkentéséről beszélt. A beépített karbont a szerkezet teljes életciklusára kell vonatkoztatni, nem feledkezve meg az élettartam végén bekövetkező bontásról vagy újrahasznosításról sem. Ennek felmérésére már több benchmark/viszonyítási alap létezik (LETI, RIBA, OneClick LCA), és bár EU-s szintű célérték még nincs megfogalmazva, egyes tagországokban már van teljes életciklusra vonatkozó szabályozás. A beépülő karbon arányát érdemes a különböző épületrészek, illetve az építőanyagok szempontjából is vizsgálni. Előállítási technológiától függően az acél beépített karbontartalma akár 50%-kal is csökkenthető, beton esetén pedig a különböző adalékanyagok akár 30-40%-os javulást jelentenek. Éppen ezért nagyon fontos a gyártásra vonatkozó információk gyűjtése és pontos mennyiségi adatszolgáltatás beszerzése a beépülő anyagokról a beszállítók kiválasztásához. Fontos elvégezni az alapépület és szerkezeti változatok LCA értékelését, és mérlegelni a majdani bontási munkákat, hiszen projektenként nagy eltérések lehetnek köztük.
Az építőanyagok lábnyomára vonatkozó hiteles adatok forrása az EPD (Környezetvédelmi Terméknyilatkozat), érdemes erre hagyatkozni azok megválasztásakor, mivel hasznos információkkal látja el a fogyasztókat. A nemzetközi piacon a hitelesített EPD-vel rendelkező termékek száma rohamosan nő, de Magyarországon még elenyésző.
Az energiapozitív jövőt lehetővé tevő elméleti megoldásokra Schmidt András, a Skanska fenntarthatósági vezetője hozott gyakorlati példát a norvég PowerhouseTM Brattørkaia bemutatásával. 2011-ben egy befektető energiapozitív épületet akart fejleszteni, majd a cél eléréséhez az energiakoncepciót egy folyamatvezetővel lebonyolított 50 fős workshop-sorozat során, három év alatt dolgozták ki. A „Powerhouse concept” elvét később több másik projektnél alkalmazták, melyek közül az eddig megvalósított négy Powerhouse épület mindegyike kihasználja a tengerparti fekvést (hőszivattyú alkalmazása), de jelenleg tart a kivitelezés fázisában egy újabb ház, melynek energiaellátása már nem a tengerre alapoz. A PowerhouseTM Brattørkaia a Snøhetta tervei alapján készült el, a projektben a Skanska Norway „design and build” konstrukcióban vett részt. A 2019-ben átadott létesítményben nincs hűtés-fűtés, a homlokzaton és tetőn elhelyezett PV panelek 460 000 kWh/év energiatermelésre képesek, amiből a többlet energiát mikró hálózaton a szomszédos épületek és elektromos járművek használják. Az épületforma a maximális természetes fény bejuttatása érdekében egy nyitott átriumot foglal magába, a tető dőlésszöge a napelemek működését optimalizálja. Az elárasztásos szellőztető rendszer miatt a ventilátorok üzemeltetése sokkal kevesebb energiát igényel, napközben a szellőzőrendszerek hagyományosan működnek, míg a beton adja a szükséges felhalmozott hőt, a fűtés energiáját pedig éjszaka aktiválják a szerkezetbe.
Részletes konferenciabeszámoló elérhető a HuGBC honlapján.
