Nem várt területeken is pezsgő lakáspiacra bukkanhatunk

98

Noha a forgalmat és áralakulást tekintve Budapestet és a fokozottan iparosodó városokat tartják a lakáspiac vezető területeinek, a statisztika máshol mutatja a legforróbb pontokat. Ezek közé tartozik például Salgótarján, ahol az utolsó fél évtizedben a legnagyobb arányban cseréltek gazdát az otthonok, csakúgy, mint Zalában, ahol a megyeszékhelyen kívül ugyancsak kiemelkedően pörgött a használtpiac.

Az Eurostat közelmúltban publikált lakáspiaci forgalmi kimutatása alapján a vizsgált uniós országok legpezsgőbb lakáspiacaként aposztrofálható a magyar. A statisztika módszereivel egy-egy országon belül is meghatározhatóak a piac tartósan aktív vagy csendesebb régiói.

Kifejezetten alkalmas erre a 2018 és 2022 közötti időszak, ami igazán mozgalmas volt a hazai használtlakás-piacon. A vizsgált időszak első éveiben virágzott a piac, amire jött a Covid okozta sokk, majd abból egy felpattanás, és a KSH által feldolgozott utolsó teljes évben, 2022-ben máris a következő lejtmenettel kellett szembenéznie a szektornak. Ebben a fél évtizedben a hazai használt lakások forgalma egyik évről a másikra is nagyot változott. Míg az ötéves periódus átlagos tranzakciószámára vetítve 2018-ban a forgalom elérte ennek 110 százalékát, addig 2019-ben 104%, 2020-ban 89%, 2021-ben 106% és 2022-ben 91 százalékon állt a mutató.

Abban is jelentős a különbség, hogy ezek a hegy- és lejtmenetek mennyire viselték meg az egyes hazai részpiacokat.

Budapest pontosan hozta az országos átlagot, azaz 2022-ben 17 százalékkal volt alacsonyabb a forgalma, mint négy esztendővel korábban. Ehhez képest Pest vármegyében a tranzakciószám közel felére zsugorodott (noha ebben vélhetően a NAV adatfeldolgozásának a területen ismert lassulása is közre játszik).

Hasonló mértékű és irányú elmozdulást máshol nem regisztráltak, a következő csoportba viszont több vármegye is bekerült 20 százalékot meghaladó eséssel, így Fejér, Baranya, Komárom-Esztergom, Veszprém, Hajdú-Bihar, Csongrád-Csanád. Egyetlen terület van, ahol ez az összevetés – hajszállal, de – pozitív eredményű: Szabolcs-Szatmár-Beregben a használt lakások forgalma 2022-ben nem egészen fél százalékkal magasabb volt, mint a Covid előtti „béke években”. 5 százaléknál kisebb visszaesést regisztráltak még Somogyban, Hevesben és Nógrádban.

Ezek az eredmények Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzőjének tapasztalataival egyezően arra utalnak, hogy az utóbbi több mint öt év társadalmi és gazdasági kihívásai, illetve a fejlettségükből adódó nagy ütemű áremelkedés főleg a prosperáló hazai területeken okoztak megrázkódtatásokat a használtlakás-piacnak, a csendesebb forgalmú területek viszont válságállóbbnak bizonyultak.

Vármegyei lakáspiacok intenzitása 

Egy ilyen mozgalmas fél évtized áttekintése arra is alkalmas lehet, hogy az egyes vármegyei lakáspiacok jellemző intenzitását is összehasonlíthassuk. Ekkor a méretekből adódó torzítás kiküszöbölésére a tranzakciószám mellett a meglévő lakásállomány nagyságát is számba kell venni, amihez jó közelítésű adatokat szolgáltat a 2022-es népszámlálásból elérhető lakott lakások száma is (noha enyhe torzítást okozhatnak az egyes alternatív lakáshasználati módok – mint a be nem jelentett kiadás, iroda – területi eltérései).

A vizsgált periódusban a hazai piac intenzitását az jellemezte, hogy minden ezer otthonból évente átlagosan 35 cserélt gazdát, ugyanakkor az egyes területek ettől jóval eltérő, és gyakran meglepő forgási sebességet mutattak.

A lakáspiac centrumának tartott Budapest mutatója (a 2022-es lakott lakások számára vetített 2018-22 közötti átlagos forgalom, 1000 lakásra) 35,8, ami alig múlta felül az országos átlagot. Ezzel szemben négy olyan intenzív piacú vármegye is volt, ahol a forgási sebesség a 40-et is elérte: Jász-Nagykun-Szolnok (42), Heves (40,6), Somogy (40,5) és Békés (40,4), a Balaton térségét leszámítva ezek közül egyiket sem szokták a különösebben keresett térségek között emlegetni. A skála másik végén, ahol a legcsekélyebb valószínűséggel adtak el otthont, a fővárost övező – és részben a már említett technikai jellegű adatfeldolgozási lassulással érintett – Pest vármegye áll a sor élén, 24,5-ös mutatóval, azt követi a nyugati határ közelében Győr-Moson-Sopron (31,1) és Vas (32,7).

Ha a vármegyék eredményét megbontjuk, s külön vizsgáljuk a székhelyek mutatóit, akkor ismét előbukkan néhány váratlan eredmény.

A legpörgősebb nagyvárosi lakáspiac Salgótarjáné (45), azaz itt cseréltek legnagyobb arányban gazdát a lakások. Ugyancsak kiemelkedően magas a forgási ráta Nyíregyházán (41,2), Békéscsabán (41) és Szolnokon (40,8). A lehetséges magyarázatok közül Valkó Dávid azt emeli ki, hogy ezeken, az egyébként széles körben kevéssé vonzónak gondolt területeken nagyon csekély az új építések száma. Amíg például Győrben a sok új lakás elviszi a kereslet egy részét, az ipar- és ingatlanfejlesztésből kimaradó területeken az összes felmerülő családi igényt a használtpiacon kénytelenek kielégíteni, ami fokozza az ottani fordulatszámot. Emellett a relatív olcsóság lehet vonzó akár a környékről beköltözők számára is.

A vármegyeszékhelyek listáján a másik végletet Zalaegerszeg képviseli igen alacsony, 29,8-as forgási sebességgel. Ám az talán ennél is érdekesebb, hogy a városhatáron túl szinte pezseg az egész vármegye. A székhely nélkül számított területen ugyanis minden ezer lakásból évente átlag 42,5 került piacra, ami valamennyi vármegyei vidék összevetésében a legmagasabb érték.

Forrás: OTP Ingatlanpont