Koji László, az ÉVOSZ elnöke a szervezet évzáró közgyűlésén elmondta, hogy nehéz évet zár az építőipar, és 2023-ra a megrendelésállomány további csökkenésére lehet számítani.
Koji László elmondta, hogy az utóbbi öt év legnehezebb évét zárja az építőipar. A vállalkozások egészen más körülmények között szerződtek egy-két évvel ezelőtt a munkákra, a megvalósítás feltételei jelentősen megváltoztak egyebek mellett a növekvő árak, a forint árfolyamának gyengülése és a beszerzési láncok akadozása miatt.
Mindezek ellenére a szövetség várakozása szerint az építőipar teljesítménye idén 2021-es árakon számolva 3-4 százalékkal több lehet a tavalyinál, folyó áron – november végén 24%-os építőipari infláció miatt – pedig akár 20 százalékos is lehet a növekedés, mely 6000-6500 mrd Ft-os építőipari termelési értéket jelenthet.
Ugyanakkor látszik, hogy fogynak a megrendelések, az építőipari értéklánc elején, a tervezőknél ez már jól tetten érhető, az építőlánc végén lévő kivitelezők jövő év végéig jól vannak. Fontos lenne, hogy az állami beruházásoknál se zárják el a csapokat – tette hozzá az elnök.
2023-as várakozások
Jövőre várhatóan tovább csökken a megrendelésállomány. Ha ez a tendencia folytatódik, akkor jövőre az építési volumenben 20-25 százalék körüli visszaesésre lehet számítani, mely nagy szórást mutat majd az egyes cégek között – fejtette ki Koji László.
Két fő veszélyforrást határozott meg:
- Irreálisan alacsony áron történő vállalkozás: nagy károkat okoz, egyértelműen nem a túlélés eszköze. Vitákat generál a megrendelő és kivitelező között. Ellehetetleníti a határidőre történő, megfelelő minőségű teljesítést.
- Kóklerek térnyerése: velük a tiszteségesen működő vállalkozások nem tudnak versenyezni, szükség van a hatosági közreműködésre.
A magyar építőipar új operációs rendszere
Fontos mérföldkőhöz ért az építőipar lobbiminisztériuma, amely nem hatósága, hanem az ágazat nagykövete a kormányban – közölte Csepreghy Nándor, az Építési és Közlekedési Minisztérium parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes. Elkészült a magyar építőipar új operációs rendszere, amelynek az egyik pillére az állami beruházások kerettörvénye, a másik a magyar építésgazdaság kerettörvénye.
Protekcionista törvény
Mindkét kerettörvény azt a célt szolgálja, hogy a magyar építésgazdaság és közlekedés növekedését, fejlődését támogassa a magyar vállalkozások támogatása révén. Ami az állam pénzéből épül Magyarországon, annak ezentúl meghatározó mértékben a magyar munkaerőre és mérnöki tudásra alapozva, magyar alapanyagból és technológiával, a magyar gazdaságot gyarapítva kell készülnie – jelentette ki az államtitkár. Ezek által elsősorban a nemzeti szuverenitást, a nemzeti önellátó képességet és a nemzet önerőből való növekedési képességét kívánják érvényesíteni, úgy, hogy a magyar építésgazdaság és közlekedés a növekedést támogassa a magyar vállalkozások előnyös helyzetbe hozása révén.
A magyar építésgazdaság ugyanakkor 80 százalékban importalapú, ami egyúttal azt is jelenti, hogy amikor az uniós támogatásokból építünk, a források jelentős része “egy nem is túlságosan közvetett transzferen keresztül” rögtön visszaáramlik a támogató országokhoz – mutatott rá. Cél ezen tendencia végérvényes megváltoztatása. Hangsúlyozta ugyanakkor: nem elég, ha egy vállalkozás magyar, jónak is kell lennie.
Jelentős bürokrácia-csökkentés
Az államtitkár ismertette: el akarják érni, hogy a szabályozás hátrányból előnnyé, a növekedés katalizátorává váljon, ezért az “elmúlt emberöltő” legnagyobb arányú bürokrácia-csökkentését hajtják végre az iparágban. Kigyomlálják a szabályok közül azokat, amelyek feleslegesen nehezítik meg az építésgazdaságban tevékenykedők életét. Az új törvény gyorsítani fogja a beruházásokat – mondta.
Semmit a szakmáról a szakma nélkül
Az új kerettörvény további célja, hogy a szakmai és a helyi közösségeket visszahelyezze jogaiba. Az államtitkár kiemelte, hogy a minisztériumot a “semmit a szakmáról a szakma nélkül” elv vezérelte a törvény megalkotása és az elmúlt hónapok munkája során. Az új szabályozás másik alapelve, hogy az utolsó szó jogát visszaadja a helyben élőknek. Az állam nem ellenfele, hanem támogató szövetségese lesz mindazoknak, akik építik az országot, a törvény nem lassítja, hanem gyorsítja a beruházásokat az államtitkár összegzése szerint.
Forrás: MTI, vg.hu, Építéstechnika
