Hétfő délutántól látványos kiállításokkal várja látogatóit a Néprajzi Múzeum új épülete, amely a Liget Budapest projekt keretében épült fel. A Ferencz Marcel által tervezett különleges építmény az első, melyet néprajzi múzeumi célra alakítottak ki. Az építész a sajtó számára szervezett délelőtti bejáráson úgy fogalmazott: az épületet a természetbe ágyazva képzelte el, ami igazodik ahhoz a nagy egészhez, amit a természet részeként az építészet képvisel. Lapunk kérdésére elárulta azt is, melyik számára az épület legkedvesebb pontja.
Időszaki és állandó kiállításokkal nyílt meg hétfő délután a Néprajzi Múzeum új épülete. A nagyközönség számára történő 14 órai nyitást megelőzően, délelőtt a meghívottak sajtóbejáráson nyerhettek betekintést az intézmény tereibe, kiállításaiba. A séta előtti sajtótájékoztatón Gyorgyevics Benedek, a beruházó Városliget Zrt. vezérigazgatója felidézte, hogy a múzeum és a promenád helyén néhány éve még közel csaknem autó parkolt, most pedig a Liget Budapest projekt sokadik eredménye valósult meg.
Az új Nemzeti Múzeummal Európa egyik legkorszerűbb etnográfiai múzeumépülete jött létre. A fordított kapu motívumot formázó, látványos új épület különlegessége a közel félmillió pixelből kialakított homlokzati díszítése, amely 20 magyar és 20 nemzetközi néprajzi motívum kortárs újra fogalmazását jeleníti meg, illetve a több mint 7.000 négyzetméteres tetőkertje, mely legmagasabb pontján gyönyörű panorámát nyújt. A nemzetközi ingatlanszakma egyik legnagyobb presztízsű megmérettetésén, a londoni International Property Awardson 2018-ban már a tervei alapján a világ legjobb középületének választották a Néprajzi Múzeumot, s egyben a Best Architecture fődíjjal is kitüntették.
Baán László, a Liget Budapest Projekt miniszteri biztosa a sajtótájékoztatón hangsúlyozta jelentős pillanat a mai, hiszen nagy nemzeti gyűjtemény számára új épület legutóbb a Szépművészeti Múzeummal jött létre Magyarországon. Emlékeztett arra is, hogy az anonim, nemzetközi tervpályázaton Ferencz Marcel, az épület tervezője világhírű tervezők munkáit utasította maga mögé. A Néprajzi Múzeum épülete sok szempontból zseniális: a Liget történelmi kapu funkcióját állítja vissza a Városligeti fasor torkolatánál a két, egymásba futó, zöld domboldallal, ráadásul az épület tömegének nagy része a föld alatt rejtőzik – jegyezte meg Baán László. A miniszteri biztos elmondta, a Városliget nem vesztette el a park jellegét a beruházásnak köszönhetően, és ez a Liget Projekt folytatására is igaz lesz.
A természetbe ágyazott épület a jövő kultúrkelyhében
Ferencz Marcel köszönetet mondott a kivitelező ZÁÉV-nek, a mérnökgárdának, akivel dolgozott és mindannak az ötven szakágnak, vállalatnak, cégnek, akikkel együtt dolgoztak az épületen. Remek csapatmunka volt – fogalmazott az építész. A tervezési koncepcióról szólva elmondta, a házat a természet egy kiragadott elemeként képzelte el, ami igazodik ahhoz a nagy egészhez, amit a természet részeként az építészet képvisel. Az épület egy érdekes metszeten alapul, melyben a kiállítóterek a föld alá kerültek, a felszínen pedig csak a legszükségesebb elemek maradtak – ismertette az Ybl és Pro Architectura-díjas építész. Hozzátette, a Hősök tere felől található a „zajos” szárny, ahol a vendégváró funkciók kaptak helyet, a másik, „csendes” szárny pedig munkatársakat szolgálja. Ferenc Marcel beszédében úgy fogalmazott, szándéka szerint a Városliget a jövő kultúrkelyhe lesz, ahol a város lakosai találkozhatnak egy óriási zöld parkban, egy közösségi térben, melynek a Néprajzi Múzeum is része. Hozzátette, reméli, a nagyközönség emelkedett lelkiállapotban, boldogan veszi birtokba az épületet.
A Néprajzi Múzeum nem mindennapi épületének megálmodója lapunknak a sajtótájékoztatót követően elmondta, jelenleg az építés alatt álló Budapesti Atlétikai Stadionon, valamint a még csak tervasztalon létező Mathias Corvinus kollégium új Gellérthegyi központi épületén dolgozik a NAPUR Architect irodával, melyek szintén különleges építmények lesznek. Ferencz Marcell a Néprajzi Múzeummal kapcsolatban kérdésünkre úgy fogalmazott, az épületet ilyennek képzelte el a valóságban, amikor tervezte, sőt, sok olyan részlet alakult, ami az elképzeléseihez képest még jobb lett. „Mindenképpen tanulunk abból, amikor a gondolatból valóságot formálunk, és bízom benne, hogy ebben valamilyen szinten jól fogok vizsgázni és a használók örömére lesz ez az épület” – fogalmazott az építész. Kedvenc pontjának kérésünkre a Hősök tere felől eső szárny külső körüljáróját nevezte meg, amire, ha fölsétál a látogató, akkor éppen Gábriel arkangyalt láthatja szemmagasságban.
150 év után találta meg a helyét a Néprajzi Múzeum
Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója beszédében emlékeztetett arra, hogy a gyűjtemény az elmúlt 150 évben hetedik otthonába költözött, de ez az első épülete, amelyet saját céljaira terveztek. „A sok-sok költözés eredménye érződik ezen a házon, hiszen mindent tudtunk, amit nem akarunk, és azt is, amit igen” – fogalmazott és hozzátette: mindezekre Ferencz Marcel terve kiválóan reflektált, minden funkciójában korszerű múzeumnak ideális tereket teremtett az új épület. A múzeumvezető kiemelte, az előző, Kossuth téri otthonához képest megháromszorozódott a múzeum kiállítótereinek összterülete, immár 7000 m2-en várják a látogatókat, és ugyanekkora a bejárható, közösségi térként funkcionáló tetőkert is, ami nagyon érdekes párhuzam – tette hozzá.
Az építmény számos olyan funkciót kapott, ami ma egy modern múzeumban a vonzóvá, szerethetővé és fontossá tétel eszközeként kell, hogy működjön. A kiállítóterek mellett, a korszerű ismeretátadás helyszíneként nyílik meg a MÉTA múzeumpedagógiai tér, de az épületben helyet kapott kutatóterem, könyvtár, mozi- és előadóterem, közösségi irodatér is. A közönség kiszolgálása is sokkal magasabb színvonalon lesz lehetséges, hiszen többek között étterem, büfé, kávézó, múzeumshop, könyvesbolt és három jegypénztár is várja a látogatókat – közölte Kemecsi Lajos. Hozzátette, zseniális megoldásként a térszint alá kerülő kiállítótérben ráadásul energiahatékonyan lehet megoldani a klimatizálást és a műtárgyvédelmet. Kemecsi Lajos hangsúlyozta, a múzeum küldetése az, hogy közösségi helyként a liget szélén, sőt, a zöldtetővel a liget részeként működve lehetőségeket kínáljon a tanulásra, az élményszerzésre, a kikapcsolódásra.
A Néprajzi Múzeum az első héten hosszított nyitvatartással várja a látogatókat.
A különleges építmény megalkotását az alábbi látványos videó foglalja össze:
Az új épületről a Magyar Építéstechnika szaklap következő számában részletesen beszámolunk.
Forrás: MTI, Magyar Építéstechnika, Liget Budapest
Fotók: Magyar Építéstechnika
