KSH: a második negyedévben 7,8 százalékkal nőttek a beruházások

564

A beruházások volumene 7,8 százalékkal nőtt a második negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva, az előző negyedévhez képest pedig – szezonálisan kiigazítva – 2,5 százalékkal emelkedett – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A teljesítményérték hattizedét az építési beruházások képviselik. Az adatokra elemzők is reagáltak.

A beruházások növekedése a háztartások erőteljes, illetve a vállalkozások és a költségvetés mérsékelt aktivitásával magyarázható. A beruházások bővüléséhez leginkább a feldolgozóipar járult hozzá 6,0 százalékponttal. Szintén növelte a beruházási aktivitást az ingatlanügyletek, valamint a mezőgazdaság beruházási teljesítménye 3,4, illetve 1,1 százalékponttal, míg  a szállítás, raktározás és a művészet, szabadidő teljesítménycsökkenése 2,0, illetve 1,6 százalékponttal visszafogta a növekedés ütemét.

A 7,8 százalékos növekedésen belül a teljesítményérték hattizedét képviselő építési beruházások 4,8, a négytizedét adó gép- és berendezés beruházások 12,6 százalékkal nőttek. A gépberuházásokon belül az importált gépek volumene a belföldi gyártású gépekét meghaladó mértékben bővült.

A beruházási teljesítmény 53 százalékát megvalósító, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében a fejlesztések volumene az előző negyedévek átlagos üteménél mérsékeltebben, 3,0 százalékkal nőtt. A beruházások 12 százalékát realizáló költségvetési szerveknél ugyanilyen visszafogott, szintén 3,0 százalékos bővülést mért a KSH. A központi szervek, valamint a helyi önkormányzatok egyaránt növelték tárgyieszköz-beszerzéseiket a bázisidőszakihoz képest – jegyezte meg a jelentés.

A feldolgozóipar fejlesztései az első negyedévi 22,4 százalékos ütemnél is élénkebben, 24,9 százalékkal nőttek, a második legnagyobb beruházónak számító, a nemzetgazdaság fejlesztéseinek közel ötödét megvalósító ingatlanügyletek beruházási teljesítménye jelentősen, 18,7 százalékkal bővült az első negyedévi 6,3 százalék után, ami elsősorban lakásépítések, illetve ingatlanfelújítások kiemelt növekedésének tudható be.

A szállítás, raktározás beruházási volumene az előző negyedévekben tapasztalt növekedés után 11,8 százalékkal csökkent a magas bázishoz képest. A kereskedelem nemzetgazdasági ágban a vállalkozások visszafogták beruházásaikat így 1,4 százalékos volumencsökkenést jegyzett fel a KSH. A mezőgazdaság beruházási teljesítménye az első negyedévi 20,9 százalékot követően ismét jelentősen, 25,2 százalékkal bővült, amihez hozzájárult az állattenyésztéssel, illetve a növénytermesztéssel foglalkozó nagyobb létszámú vállalatok fejlesztési ráfordításainak növelése is.

A hatodik legnagyobb súlyú művészet, szórakoztatás, szabadidő nemzetgazdasági ágban jelentősen, 29,7 százalékkal visszaesett a beruházási teljesítmény, a KSH szerint elsősorban a versenysporttal kapcsolatos kisebb ráfordítások miatt.

Az első fél évben a beruházások volumene 8,1 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva.

Elemzők: a beruházások is segítették a gazdasági növekedést a második negyedévben

A beruházások második negyedévi növekedése hozzájárulhatott a várakozásokat meghaladó GDP-adathoz, a jövőben pedig az energiahatékonysági fejlesztések fékezhetik a beruházásoknak a kedvezőtlen gazdasági környezet miatt feltételezett visszaesését – így összegezték a legfrissebb statisztikai adatokhoz fűzött véleményüket az MTI-nek nyilatkozó elemzők.

Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője az MTI-nek küldött kommentárjában leszögezte: a második negyedévben továbbra is kifejezetten dinamikusan nőtt és történelmi csúcsra emelkedett a beruházások volumene. A váratlanul erős második negyedévi GDP-növekedésben a meglepetést részben a beruházások kiugró növekedése okozhatta – jegyezte meg.

Emlékeztetett arra, hogy a járvány negatív gazdasági hatásait a kormány a vállalatok beruházásainak nagyvolumenű közvetlen támogatásával sikeresen ellensúlyozta, aminek hatásai határozottan jelentkeztek az elmúlt két évben. Az emelkedő kamatok, a geopolitikai feszültségek miatt növekvő bizonytalanság és kockázatok, valamint elszálló energiaárak és beruházási költségek elbizonytalaníthatják a vállalatokat a beruházásoktól – jegyezte meg, de hozzátette, hogy a jelenlegi energiaárak mellett az energiahatékonysági beruházások még magasabb kamatok mellett is megtérülhetnek.

A kiugróan sikeres első félévi teljesítmény hatására az idén 5,5-6 százalékosra a gyorsulhat a beruházások növekedése a tavalyi 4,3 százalékról, jövőre azonban a számos negatív hatás miatt már kismértékű visszaesés várható, amit a soha nem látott volumenű működő tőke beáramlás ellensúlyozhat – véli a Magyar Bankholding vezető elemzője.

Sok tényező befolyásolhatja a következő negyedév beruházási aktivitását

Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője arra mutatott rá az MTI-nek adott reakciójában, hogy a második negyedéves adatokon még sem a beruházási kedv visszaesése, sem a beruházások végrehajtásának háború miatti halasztása nem látszik. Így a második negyedévi gazdasági növekedéshez a beruházások pozitívan járultak hozzá.

A beruházások növekedésében különösen nagy szerepe volt a háztartások növekvő aktivitásának. Ez a tendencia a következő negyedévekben is fennmaradhat, az átlag felett fogyasztók esetében jelentősen dráguló energiaárak miatt, ami energiahatékonysági fejlesztésekre ösztönzi a háztartásokat – jelezte.

A szakember véleménye szerint a következő negyedévek beruházási aktivitása vegyes képet mutathat. Az állami beruházások visszafogása fokozatosan megjelenik majd az adatokban, a vállalkozások beruházásainak alakulása ellenben kérdéses: az uniós források és a kedvezményes hitelkonstrukciók növelhetik a beruházási volument, míg a kedvezőtlenebbé váló gazdasági környezet és a növekvő energiaárak visszafoghatják azt. A háztartásoknál az energiahatékonysági beruházások volumene bővülhet jelentősen. Ezeket a tényezőket figyelembe véve Regős Gábor prognózisa szerint a beruházási ráta ha némileg mérséklődik is, európai szinten továbbra is kiemelkedően magas marad.

Forrás: MTI