Dr. habil. Boros Anita, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM)  államtitkára a ma reggel közzétett KSH adatokra reflektált online sajtótájékoztatóján. A koronavírus-járványnak februárban még nem volt gazdasági hatása az építőipar teljesítményére. Ez azonban március második felétől kezdődően megváltozott, az építőipari ellátási láncok már megérezték a járványt, de ez még nem tekinthető jelentős visszaesésnek.

Az államtitkár bízik benne, hogy a Gazdaságvédelmi Akcióterv intézkedései ennek az ágazatnak is segítenek. Az akciótervben 2564 milliárd forint szolgál a kiemelt szektorok megerősítésére, ezek között több olyan is megtalálható, amely az építőipar támogatását is jelenti, így például

  • a turizmusra szánt 590 milliárd forint,
  • a közlekedés és logisztika közel ezer milliárd forintos tétele egészen biztosan hatással lesz az építőipar következő két évére.

Emellett az építőiparban egy olyan 65 milliárd forintos csomag is kialakításra került, amely döntően

  • az építőipari folyamatok hatékonyságának a növelését szolgálják,
  • a hazai építőipari kkv-k megerősítését, technológia fejlesztését, a hazai építőipari munkaerő képzésének és továbbképzésének a támogatását
  • valamint az építőipari szabályozást, eljárásrendek, szabványok és intézményrendszer egyszerűsítését szolgálják.

Az építőipari termelés volumene 2020. márciusában 3,4%-kal csökkent az egy évvel korábbi azonos hónaphoz képest. Ez a csökkenés azonban egy magas bázis mellett következett be, ugyanis 2019. márciusában közel 70%-os növekedés volt.

A megkötött új szerződések összege forintban számolva 2020. márciusában 9,9%-kal
csökkent, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 31,4%-kal volt kisebb, míg az egyéb építmények építésére vonatkozóké 18,9%-kal volt nagyobb az egy évvel korábbinál. Az államtitkár hozzátette: az épületek építésére kötött szerződés-volumen 31,4%-os csökkenése rendkívül magas, ez már egyértelműen a koronavírus-járvány alapvető építőipari hatása, mely a következő hónapokban fejtheti ki hatását, viszont ha a járvány enyhül, akkor az elmaradt szerződéskötések rövidesen nagyobb részt bepótlásra kerülhetnek.

Boros Anita a lakásépítésekről is beszélt. Kiemelte, hogy a CSOK (Családi Otthonteremtési Kedvezmény) és egyéb kormányzati intézkedések hatására 2015 óta folyamatosan emelkedik az új építésű lakások száma. 2020 I. negyedévében 4.775 új lakás épült, mely 30%-os növekedést jelent 2019. I. negyedévéhez képest. Budapesten 1.184 lakást vettek használatba, 29%-kal többet, mint 2019 I. negyedévében.

Minden településkategóriában nőtt a használatba vett lakások száma: a megyei jogú városokban 8,1, a többi városban 44, a községekben 38%-kal. A természetes személyek által épített lakások aránya 2020 I. negyedévében 45%-ról 43%-ra csökkent, a vállalkozások által építetteké 54%-ról 57%-ra nőtt 2019 azonos időszakához
képest. A használatba vett lakások átlagos alapterülete 0,7 m2-rel 96,5 m2-re nőtt 2019 I. negyedévéhez viszonyítva.

Az építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma 7.032 volt, 27%-kal kevesebb, mint 2019 azonos negyedévében. Az új lakások körülbelül felét, 51%-át a fővárosban tervezik felépíteni. Az építendő lakások száma Budapesten szinte alig (1,1%-kal), a többi településkategóriában viszont jelentősen csökkent: a megyei jogú városokban 50, a többi városban 41, a községekben 36%-kal.

2020 I. negyedévében a kiadott új építési engedélyek alapján 34%-kal kevesebb, összesen 2.369 lakóépület építését tervezik. A tervezett nem lakóépületek száma 869, 12%-kal kevesebb, mint 2019 I. negyedévében.

Bár az elkövetkező negyedévekben a folyamatban lévő projektek befejeződése várható, a kiadott engedélyek nagymértékű csökkenése a lakásépítések visszaesését vetíti előre.
Ugyanakkor a folyamatokat támogatja, hogy a rozsdaövezetekben épülő új lakások esetében kedvezményes, 5%-os lesz az ÁFA mértéke, amely az államtitkár szerint elősegíti az egykori ipari területek funkcióváltását, hozzájárulva a lakáskínálat bővüléséhez.

 

KI

 

Avius banner