A budapesti Szent Margit Gimnázium új tornacsarnoka, a Szent Gellért Terem Középület/oktatás kategóriában nyerte el a 2021-es Építőipari Nívódíjat, melynek emléktábla avatását július 7-én tartották. A beruházás a LATEREX Építő Zrt. és a Possibuild Kft. kivitelezésében valósult meg. A konzorciumvezető LATEREX nem először nyerte el munkájával a rangos építőipari elismerést, míg a Possibuild most először kapta meg a nívódíjat. Cikkünkben részletesen bemutatjuk a díjnyertes építményt, amely korábban építészeti díjat is nyert.
Ünnepélyes keretek között avatták fel a Szent Gellért Terem Építőipari Nívódíj emléktábláját július 7-én. A fővárosi Szent Margit Gimnázium új tornacsarnokának Középület/oktatás kategóriában ítélték oda 2021-ben az Építőipari Nívódíjat. Az építőipari elismerést Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) és az Építéstudományi Egyesület (ÉTE) alapította 1999-ben, azóta pedig további szakmai szervezetek csatlakoztak hozzájuk, szakértelmükkel támogatva a pályázat lebonyolítását. Az Építőipari Nívódíj célja a kiemelkedő építészeti-műszaki színvonalon megvalósított építmények, illetve ezekben közreműködő szervezetek elismerése. 2021-ben huszonegyedik alkalommal hirdették meg a pályázatot, amelyben végül 23 létesítmény került bírálatra 14 kapott díjat és 2 elismerést
A pályázatot kiírók delegáltjaiból álló 18 tagú Bíráló Bizottság komplex módon értékeli az elismerésre nevezett építményt és annak megvalósítási folyamatát. A bírálat fő szempontjai az adott építmény általános építészeti-műszaki értékelése; a kivitelezés műszaki–technikai színvonala, szakszerűsége; a beruházás gazdaságossága, üzemeltethetősége; valamint a létesítményt létrehozók – különösen a beruházók, a tervezők és kivitelezők közötti – együttműködése.
Frey Lajos, a Bíráló Bizottság referense az emléktábla avatáson elmondta, ezeket a szempontokat megvizsgálva a Szent Gellért Termet elismerésre méltónak találta a testület. Az építmény értékeléséből idézve ismertette, miért kaphatta meg a díjat az építmény: „A Szent Margit Gimnázium mögötti új tornacsarnok az eredeti oktatási épület tömegétől elkülönítve a lejtős terephez példa értékűen alkalmazkodva épült. A tervezők törekvése a régi és az új épület kontrasztjának, illetve azok harmóniájának megtalálása volt, amelyet sikeresen megoldottak. Különösen izgalmas hatást nyújt, hogy a déli transzparens üveghomlokzaton kívülről visszatükröződik a gimnázium épülete. A műszaki megoldások részleteiben is átgondoltak – térkapcsolatok, alaprajzi elrendezés –, jellemzően funkcionálisak, a létesítmény napi használatához igazodók. Az építmény környezethez való illeszkedése mintaszerű, a környezetrendezés, a kert kialakítása impozáns, harmonikus.”
Frey Lajos kiemelte, a bizottság a közreműködők együttműködését is díjazza, ennél a projektnél pedig – fogalmazott – egy időben, egy helyen volt meg az a szakmai akarat, illetve az az építőipari szándék, ami erre az elismerésre méltó létesítményt hozott létre.
Sztankov Attila, a vállalat vezérigazgatója és mint a konzorcium vezetője ünnepi beszédében elmondta, a LATEREX Építő Zrt. nem először nyerte el az Építőipari Nívódíjat, ezidáig négy munkájuk kapta meg a rangos szakmai elismerést: a veresegyházi Szentlélek Templom, a Budafoki Szomszédok Piaca, valamint a tatai Esterházy-kastély is megkapta már a díjat, más-más kategóriákban. Hozzátette, fontos hangsúlyozni, hogy ez a beruházás konzorciumban valósult meg, a Possibuild Kft. és a LATEREX Építő Zrt. kollégái együtt dolgoztak a projekten. A cégvezető kiemelte, azt, hogy egy projekt végeredménye olyan lesz-e, amire büszkék lehetünk, alapvetően három dolog befolyásolja: a környezet, ami jelen esetben nagyon impozáns; a tervek minősége, amit az építmény falán látható korábbi Nívódíj már igazol; valamint a kivitelezők hozzáadott értéke, melyet a mostani elismerés bizonyít.
A LATEREX Zrt. vezérigazgatója hangsúlyozta: az, hogy ez a kivitelezés ilyen eredményesen zárult, az itt dolgozó kollégáknak köszönhető, az ő munkájukat dicséri, elsősorban a konzorcium munkatársainak, de minden más közreműködőnek, alvállalkozónak. A cégvezető mindenkinek megköszönte a munkáját, kollégái közül pedig kiemelte Misányi Nándor termelési igazgatót, Tislér Tamara építésvezetőt, Erdő Adrienn munkahelyi mérnököt, valamint Bereczki Sándor és az azóta nyugdíjba vonuló Buczkó Sándor művezetőket.
Dr. Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője köszöntőjében elmondta, Újbuda számára mindig is fontos volt, hogy szép épületekkel gazdagodjon. Kiemelte, irigylésre méltók azok az emberek, akik olyan esztétikus alkotásokat tudnak létrehozni, mellyel gazdagítják az épített környezetet. Hozzátette, mindig nagy dolog, ha az ember tehetségét, szorgalmát meg tudja mutatni és a semmiből létre tud hozni valamit. Az alkotásnak a nívója pedig mindig minősíti azokat az embereket, akik abban részt vesznek. Ez egy közösségi alkotás, egy csapat, két cég alkotása, de minden létesítménynek van egy szellemisége. A kivitelezők mellett pedig Újbuda egyik legpatinásabb oktatási intézménye, Szent Margit Gimnázium is büszke lehet erre az épületre.
A hegy belsejébe mélyülő határozott megjelenés
A Szent Gellért tornacsarnok alapterülete 1360 m2. A kivitelezés 2019 májusától 2020 augusztusáig tartott és 1,8 milliárd forintból valósult meg.
A Szent Margit Gimnázium Villányi úti épülete a budai hegyek lábánál helyezkedik el. Mögötte évszázadokon át egy parkosított, sportpályás terület feküdt, amit a kivitelezés során részben megóvással, részben újjáépítéssel kellett rendezni. A telek paraméterei lehetővé tették új épülettömeg elhelyezését.
Az új építmény az 1932-ben épült neobarokk stílusú főépület mögött rézsűsen a hegy belsejébe mélyül. A sportcsarnok hátsó része teljesen a föld alá került, az oldalsó homlokzatok egyre inkább bújnak ki a föld alól, a déli homlokzat galériaszintje pedig már teljes egészében érzékelhető.
Az épület tömege funkciójából adódóan egyszerű, határozott megjelenésű. Homlokzatát erőteljesen meghatározzák a tetőn található szabadtéri pálya lezárását is biztosító horganyzott pálcák, melyek a szürkére vakolt homlokzat előtt a talajig futva fogják össze a monolitikus tömeget. A lelátó szintjének teljes magasságú homlokzati megnyitása egyszerre világítja be a csarnokot és teremt vizuális kapcsolatot a gimnázium műemlék épületével. A belső terek anyaghasználata egyszerű, funkcionális. A szerkezet nyers beton felületeit a használat szintjén borítja technológiai faburkolat, a játéktér szintjét a padlóval egységbe fogva.
A kivitelezésről
Az építési területünknek nem csak építészeti, de történelmi jelentősége is van. A II. világháború alatt bombatámadás érte a hegyoldalt, az épület elé és mögé is hullott több légibomba. A kivitelezés kezdetekor elvégzett tűzszerészeti vizsgálat ellenére a kivitelezés fölmunkái során egy 250 kilogrammos II. világháborús amerikai légibombát találtak, aminek hatástalanítását a bombaszakértők a helyszínen tudták elvégezni. A földmunka során nem csak a bomba, de számos, előre nem ismert több méteres vasbeton alaptest is a gépek útjába került, ezeket mind elbontották és elszállították a munka akadálytalan folytatása érdekében.
Annak ellenére, hogy a géplánc helyszínre jutását jelentősen megnehezítették a környezeti és közlekedési viszonyok, a munkatérhatárolás cölöpözési technikával készült. A tetemes földmunka és az összesen 111 db 8-13 méter hosszú, 80 centiméter átmérőjű CFA cölöpökből álló cölöpfal segítségével rézsűsen földbe süllyesztett geometriának köszönhetően a zárófödémen készült kézilabdapálya a felső telekszakasszal egy szintbe került.
Látványos megoldások, funkcionális terek
Az 1360 m2-es Szent Gellért Terem két funkcionális részből tevődik össze.
Az építmény fő tere egy 10 méter belmagasságú csarnok, mely alkalmas szabványos kosárlabda mérkőzések lebonyolítására, elektromosan mozgatható, szabványos kosárpalánkokkal, mobil térelválasztó függönnyel felszerelve.
A csarnoktér vasbeton szerkezete faerezet-mintás látszóbeton falfelületekkel, valamint alsó szakaszon egyedi fa akusztikai burkolattal valósult meg. A vasbeton födém alsó síkja, az oszlopok szintén látszóbeton felülettel kerültek kivitelezésre, összesen 4150 m2 felületen.
A szerkezet különlegessége a 24 méter hosszú 30×180 cm-es vasbeton gerendákkal erősített födém. A csarnok organizációja, a meredek terepszint-lejtés és a környékre jellemző szűk utcák megközelíthetősége miatt a kézenfekvőnek tűnő megoldás, azaz az előregyártott gerendák alkalmazása nem volt kivitelezhető, ebből kifolyólag a szerkezetet monolit kivitelben valósították meg.
A beton és a fa összhangja
A csarnoktér felső kétharmadában két nagyméretű angolakna készült, amiken keresztül a csarnok hő és füstelvezetése, illetve a nyári időszakban szükségessé váló éjszakai átszellőzés megoldható. A helyiség belső koncepciója a beton és fa összehangja volt, ezért láthatók a fa akusztikai falburkolat fölött faerezet mintás látszóbeton felületek. Ezeket a felületeket gyalulatlan deszkával készítették, így érhették el a tervező által elképzelt erezetes mintát. Összesen 4150 m2 látszóbeton felület készült a gerendákkal, oszlopokkal, kapuépítménnyel, lelátóval és a faerezet mintás felületekkel.
A padló burkolata sportparketta rendszer, az oldalfalakon 4,5 m magasságig egyedi falécvázas akusztikai burkolat került, a mennyezetre pedig ragasztott, labdaálló akusztikai mennyezet készült.
Az épület déli oldala kétszintes, felső szintje a 400 férőhelyes látszóbeton lelátó és galéria szint árnyékoló rendszerrel ellátott üveghomlokzattal, a zárófödémig nyúló függönyfallal határolva. Az emeleti galéria és a hozzá kapcsolódó lépcsősor köti össze a termet a külső térrel. A galéria előtér még a nagy fesztávolságú lefedés alatt található, így az emeleten érkező vendégek egy impozáns, a déli oldalról teljes felületben üveghomlokzattal érintkező térbe érkeznek. A függönyfal bordák 125 cm-ként osztják a felületet, ebbe kerültek a kijáratok, illetve a lizénák között a belső oldalon a motorosan leereszthető vászon árnyékolók is.
Napi használathoz igazodó megoldások
A földszinten a kiegészítő helyiségek kerültek elhelyezésre, ahol a gépészeti helyiség mellett 4 db – egyenként 30 fő befogadására alkalmas – zuhanyzóval és mosdóval felszerelt öltöző, raktárak, szertár, tanári öltöző és a rendezvények lebonyolításhoz szükséges vizesblokkok találhatók. A bejárat mellett egy porta helyiség is készült, a lelátó alatt pedig egy raktár sávot alakítottak ki. A közlekedősáv markáns megjelenést kapott, sötétkék, speciális, nagy felületi szilárdságú festékrendszerrel festett falakkal és mennyezettel készült. A lámpák, kapcsolók, kilincsek, ide néző ajtók színe fekete.
A csarnoktérben anyaghasználatot tekintve a beton és a fa dominál. A lelátó járófelületre és a földszinti folyosó csiszolt beton, a lelátó ülőfelülete akácfa borítás.
Az épület leglátványosabb eleme a zárófödémre épített élénk kék 1000 m2-es EPDM kézilabda pályát határoló „labdafogó háló”, mely egyenlő távolságban kiosztott, a homlokzaton egyenként 8 ponton rögzített 1240 db (összesen 6500 folyóméter) 42 mm átmérőjű horganyzott cső-elemből készült. A pálcákat egyesével helyezték fel a homlokzatra.
A környezet
A tornacsarnok bejárata a Villányi út felől kockakővel burkolt járdán közelíthető meg, melyhez az iskola kerítése új kaput kapott. A kertben tömbkővel burkolt lépcső vezet fel a hátsó telekhatárig, automata tolókapuval csatlakozva a közútra, a telekhatáron új, egyedi gyártású kerítéssel. A „főlépcső” mellett egy részben fűtött rámpa készült, ami a terepen való lépcsős közlekedést megkönnyíti. Ezen a rámpás útvonalon kisméretű kockakő került beépítésre. A rámpa mellett Gabion támfal készült a föld megtámasztására. A komplett kert tereprendezéssel, növényzettel, gyepesítéssel került kiépítésre, egyedi bútorokkal, a koncepcióhoz illeszkedő egyedi gyártású látszóbeton padokkal.
Az épület 2021-ben megkapta a rangos európai építészeti elismerést, a Piranesi-díjat is.
Forrás: LATEREX Építő Zrt., Possibuild Kft., Magyar Építéstechnika
