Hatvan éve, hogy megjelent a Magyar Építéstechnika első száma. Izgalmas és tanulságos végig lapozni a régi lapszámokat. A szerzők között olyan nevek találhatók, akik ma már a szakma nagy öregjei, nagytekintélyű professzorai, akik számos nagyszerű munka megvalósítói. Az első lapszám előszavát dr. Trautmann Rezső írta, aki ebben az időben építésügyi miniszter volt. Később az ÉTE elnökeként nagyon sokat tett a mérnöki szakma érdekében.
Az elmúlt hatvan év gazdasági változásait követve hol fent, hol lent volt az építőipar teljesítménye. A háború után a romokból kellett újjáépíteni az országot. Hiányoztak a szakemberek, az eszközök, az anyagok, de talpra állt az ország. A hatvanas években pedig már a nagyfokú nyitottság volt jellemző a nyugati technológiai újdonságok iránt. Ebben az időben alapították meg az Építésgazdasági és Szervezési Intézetet mindazon tudás és információ átadásának érdekében, mely hozzájárulhatott a korszerű hazai építőipar megszületéséhez. Ez az intézet hozta létre az akkor még Gyorsjelentés néven megszületett lapot, mely a kezdeti időben nemzetgazdasági kérdésekkel, a vállalati struktúrák, irányítási rendszerek és az informatika kérdéseivel foglalkozott, majd tematikáját gazdagította az egyre bővülő technológiai ismeretekkel, és a sorra megjelenő új építőipari anyagokkal. A lap struktúrája változott, ennek megfelelően változott a folyóirat címe Építéstechnikára.
Ebben az időben számos cikk szólt a házgyárakról, a mélyépítési munkákról és egyre több a szigetelés fontosságáról. A lap életében nagy változást jelentett a kilencvenes évek privatizációja. A minisztérium megszűntével alkalmazkodni kellett az új körülményekhez. Egyre több új termék és technológia jelent meg a hazai piacon, melynek meghatározó orgánuma lett a Magyar Építéstechnika.
Lapunk hatvanadik születésnapját úgy kívánja megünnepelni, hogy olvasóink számára szakmai időutazás legyen a visszaemlékezés. Az idei lapszámokban szeretnénk végigtekinteni azon a fejlődésen, mely lehetővé tette, hogy sok, nagyszerű munka születhessen.
