Az építési termékek, építményszerkezetek tűzvédelmi teljesítményének besorolására értékelésére, vizsgálatára vonatkozó előírások és szabványok folyamatosan változnak, igazodnak az adott kor igényeihez, elvárásaihoz. Tűzvédelmi szempontból két nagy kihívással állunk szemben. Az egyik amiről már korábban is írtunk, hogy a jogszabályi előírások és a szabványosítás nagyon lassú folyamat, ezért nem képesek lépést tartani az építési termékek, szerkezetek fejlesztési ütemével, ezért sokszor úgy kerülnek alkalmazásra, hogy nem minden esetben vagyunk tisztában azok valós tűzvédelmi teljesítményével vagy kockázataival. A másik nagy probléma, hogy a meglévő szerkezetekre korábban, akár évtizedekkel ezelőtt igazolt tűzvédelmi teljesítmények a létesítéskori jogi környezet szerint kerültek meghatározásra, annak a tudásnak és szakismeretnek megfelelően ami a létesítéskor rendelkezésre állt. A korábban meghatározott tűzvédelmi teljesítményeket nem lehet egyszerűen átsorolni a jelenlegi értékelési rendszer szerint, ezért a megfelelőségük igazolása az átalakítások, felújítások, korszerűsítések stb. során nehézkes vagy ellehetetlenül, különösen abban a helyzetben amikor a mai előírások szerint vizsgált szerkezetekkel, anyagokkal szeretnénk kombinálni, összeépíteni.
Az OTSZ szerint a létestéskori elvárt biztonsági szintet szükséges megtartani a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló körülmények, feltételek változásának a figyelembevétele mellett, az átalakítás körében, mértékében alkalmazva a jelenleg hatályos jogszabályi előírásokat.
A legnagyobb problémát az jelenti, hogy az elvárt biztonsági szint, a tűzvédelemben használt olyan fogalom, mely jelenleg nincs definiálva és számszerűsítve. Jellemzően a létesítéskori leíró jellegű követelményszint elérésével azonosítják, de a valóságban ahhoz, hogy a létesítmény tűzvédelmi szempontból biztonságos legyen és kezelni tudja a folyamatosan változó kockázatokat az elvárt biztonsági szintnek olyan számszerűsíthető követelménynek kellene lennie, mely a létesítmény tényleges tűzvédelmi helyzetére vonatkozó adatok elemzéséből következik.
Egy választott építési termék, szerkezet nem attól lesz tűzvédelmi szempontból az elvárt biztonsági szintnek megfelelő, hogy van CE jele, teljesítmény nyilatkozata és az OTSZ szerint alkalmazható, hanem akkor ha minden építtetői, felhasználói, hatósági elvárásnak a végfelhasználás szerinti állapotban, figyelemmel az építmény tűzvédelmi helyzetét befolyásoló minden körülményre is megfelel. Ehhez a tervezőknek, kivitelezőknek minden körülményt figyelembe szükséges venniük.
Az előírások, betartandó elvárások nem csak az OTSZ-ből hanem más jogszabályból, szabványokból, szakma szabályaiból, megrendelő, üzemeltetői igényekből, stb. vezetendők le. Minden OTSZ külön – külön komplex szabályozási rendszerek, egymással összefüggő jogszabályi előírásokkal, vizsgálatokkal, stb. ezek a rendszerek önmagukban képeznek egy egységet. Ha egy meglévő épülethez nyúlunk hozzá ami egy teljesen más rendszer szerinti OTSZ feltételrendszerében valósult meg nagy mértékben leronthatjuk a tűzvédelmi helyzetét.
Miben szokott hinni általában a tervező, kivitelező?
- Rendszerben? Az EU-ban alkalmazható termék, szerkezet, nem lehet vele gond!
- Jogszabályokban? Betartottam az OTSZ paragrafusát nem lehet gond!
- Szabványokban, minősítésekben? Rendelkezik igazoló dokumentumokkal nem lehet gond!
- Az innovatív, modern jelzőkben?
- Hogy úgy sem lesz, lehet tűz? (pl. uszoda tervezésnél szoktuk sűrűn hallani)
- Magyarországon még nem volt ilyen tűz?
- Mindig így csináltuk, eddig nem volt gond!
- Kaptunk rá építési engedélyt! Van eltérési engedélyünk!
A tűz és kísérő jelenségei a fizikai és kémiai folyamatokat, azok törvényszerűségeit, kölcsönhatásait „ismerik”, a jogszabályi előírásokat, igazoló dokumentumokat nem! A tűz viselkedése során nem lesz figyelemmel az OTSZ-re, TvMI-re, az eltérési engedélyek vagy a tervezői nyilatkozataink tartalmára!
Tűzvédelmi szempontból a kockázatot alapvetően az jelenti ha megfelejtkezünk a törvényszerűségekről és kölcsönhatásokról, nem rendszerében, komplexitásában értékeljük a létesítmény tűzvédelmi helyzetét, hanem a jogszabályi előírások minimumán keresztül az átalános alapelvek és védelmi célok figyelmen kívül hagyásával. Csak a valós tűzvédelmi kockázatok értékelése, feltárása alapján lehet a megfelelő építtetői, tervezői döntéseket meghozni!
A ROCKWOOL nem éghető kőzetgyapot szigetelései tűzvédelmi szempontból krolátozás nélkül beépíthetők, az alkalmazásuk abban az esetben nyújt védelmet, amennyiben a végfelhasználás szerinti állapotban a szerkezettel szemben támasztott tűzvédelmi követelmények is kielégíthető.
Lestyán Mária
szakmai kapcsolatokért felelős igazgató
ROCKWOOL Hungary Kft.
