Az elvárt biztonsági szint
A hatályos OTSZ értelmében használat, átalakítás, tűzvédelmi helyzet változás során az építmény, építményrész létesítésekor hatályos előírások által elvárt biztonsági szintjét kell fenntartani. Meglévő építmény, építményrész átalakítása, bővítése, korszerűsítése, helyreállítása, felújítása, rendeltetésének módosítása esetén az átalakítás mértékének, körének és az építmény, építményrész tűzvédelmi helyzetét befolyásoló hatásainak figyelembevételével kell e rendeletet alkalmazni. Építési tevékenységet végezni csak az elvárt biztonsági szint folyamatos fenntartása mellett, a vonatkozó tűzvédelmi előírások betartásával lehet.
Tűzvédelmi helyzet változása: Egy létesítmény (építmény, építményrész, szabadtér) elvárt biztonsági szintjét biztosító feltételrendszer egy, vagy több alapelemének megváltozása, amely a létesítés és/vagy a használat tűzvédelmét befolyásolja.
A Ttv. már úgy fogalmaz, hogy az OTSZ az elérendő biztonsági szintet határozza meg.
Az elvárt biztonsági szint, a tűzvédelemben használt olyan fogalom, mely jelenleg nincs definiálva és számszerűsítve. Jellemzően a létesítéskori leíró jellegű követelményszint elérésével azonosítják, de a valóságban ahhoz, hogy a létesítmény tűzvédelmi szempontból biztonságos legyen és kezelni tudja a folyamatosan változó kockázatokat az elvárt biztonsági szintnek olyan számszerűsíthető követelménynek kellene lennie, mely a létesítmény tényleges tűzvédelmi helyzetére vonatkozó adatok elemzéséből következik.
Az elmúlt közel negyvenöt évben többször jelentős mértékben változtak a követelmények és az építési termékekre, szerkezetek vizsgálatára, értékelési módjaira vonatkozó szabványok, ahogy a nomenklatúra is. Az egyes szabályozási időintervallumok létesítési előírásai által elvárt biztonsági szintet a jelen hatályos előírások szemszögéből és azok által határolt jogi környezetben csak akkor tudjuk szakmailag relevánsan megítélni, ha az eltérő nomenklatúrák, követelmények, vizsgálatok és értékelések komplex rendszerét átlátjuk és eltéréseiket tűzvédelmi szempontból értékeljük.
Hamis biztonságérzetet kelt az épületek tervezőiben, kivitelezőiben használóiban az, ha a változtatásokat a jelenleg hatályos tűzvédelmi előírások egy-egy elemét kiragadva feleltetik meg átalakítás körében, mértékében a tűzvédelmi helyzet változásának valós kockázatának az értékelése nélkül. Ez különösen igaz az innovatív, új és modern építési megoldások, technológiák és használati módok alkalmazása esetében, amikre egyik OTSZ sem tartalmaz, tartalmazott előírásokat. Ha az OTSZ követelményrendszerének kidolgozásakor valamilyen kockázat nincs figyelembe véve, sem az elérendő, sem az elvárt biztonsági szint nem valósul meg. A tervező akkor jár el helyesen, ha ezeket a többletkockázatokat megfelelően értékeli és ellensúlyozza.
Nagy probléma, hogy a leíró szabályozási rendszerben szocializálódott tervezők jelentős része nem képes átfogó módon értékelni egy létesítmény tűzvédelmi helyzetét és ennek alapján az elvárt biztonsági szintet kielégítő műszaki tartalmat teljes körűen, az építési termékek szerkezetek szintjén, teljesítmény alapon meghatározni. A magyarországi szabályozási rendszer másik nagy nehézsége, hogy értékelési rendszer nélkül keveredik a leíró és teljesítményalapú szabályozási oldal a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek bevezetése óta.
A jelenkori építési és használati módokra, innovatív technológiai kihívásokra nem lehet mindenre kiterjedő leíró szabályrendszert alkalmazni. Nagyon sok tűzeseti tapasztalat mutatja, hogy a csak leíró szabályozás biztonsági oldalról a valóságban egyre inkább nem megfelelőség irányába hat. A tervezők, építtetők, épület használók sok esetben hamis biztoságérzetben ringatóznak, amíg egy tűzeset nem szembesíti őket azzal, hogy „szakmai vakságból” (betartottuk az OTSZ-t) nem megfelelően értékelték a valós és egyébként kellő odafigyeléssel feltárható kockázatokat, mert nem egy ténylegesen teljesítményalapú tervezést végeztek a jogszabály és építtető által elvárt védelmi célok alapján.
A „teljesítmény alapú tervezés” a tudományos és mérnöki módszerek alkalmazását jelenti az épületek tűzvédelmi tervezésénél. Ez figyelembe veszi az épület teljes életciklusára kiterjedő, minden tűzvédelmi helyzetet átfogó területen a létesítmény sajátos jellemzőit, és nem az előíró építési és tűzvédelmi szabályzatokban foglalt követelmények betartását nézi, Utóbbiak az épület tűzvédelmi helyzetére kiható egyedi jellemzői, használati feltételei vizsgálatának hiányában esetleg nem is megfelelőek, nem is képesek az elvárt biztonsági szint kielégítésére. A teljesítményalapú tűzvédelmi tervezést nem szabad összekeverni az építési termékek, szerkezetek teljesítmény jellemzőinek a megadásával. Utóbbi az előbbiből következik, az elvárt teljesítmény meghatározása bonyolult és összetett feladat.
„Az épületek teljes életciklusát vizsgálva az állapítható meg, hogy a szakmagyakorlók és a tűzvédelem elvárt biztonsági szinten való tartásáért, üzemeltetéséért felelős személyek, szereplők hiányos kompetenciái miatt az életciklus egyes fázisaiban nem megfelelő tűzbiztonság állapítható meg. Az épületekben emiatt instabil tűzvédelmi helyzet alakul ki, amely tűzesetek kialakulását eredményezi. Az épületek komplex tűzvédelme nem valósul meg, a tűzvédelmi koncepciót pedig a jelenleg alkalmazott mérnöki módszerek tovább differenciálják, ami a komplexitás ellen hat!
Az épületek egyre bonyolultabbak és egyre több okos megoldást tartalmaznak, melyek megfelelő kezelésére sem a hivatásos-, sem a civil tűzvédelmi terület szereplői nincsenek felkészülve, értékelésükhöz, alkalmazásukhoz nem rendelkeznek megfelelő tűzvédelmi mérnöki kompetenciával, innovatív és rendszerelvű mérnöki szemlélettel.”
Érces Gergő, tűzvédelmi szakmérnök [2019]
A jelenlegi tervezői gyakorlaton és szabályozási rendszeren átfogó módon kellene változtatni ahhoz, hogy a létesítmények tűzbiztonsága az elvárt és társadalmilag is megkívánt szinten valósuljon meg a tűzvédelem komplexitását is kezelve.
Folytatjuk!
Lestyán Mária
szakmai kapcsolatokért felelős igazgató
ROCKWOOL Hungary Kft.
📌 Érdekelnek a tűzvédelem kihívásai és innovatív megközelítései?
👉 Fedezd fel további szakmai elemzéseinket és tűzvédelmi írásainkat a magyarepitestechnika.hu oldalon!
