ÉVOSZ helyzetértékelés

349

Az ÉVOSZ január 20-án kiadott helyzetértékelésében sorra vette az építőipart érintő területeket, és az iparág jelenlegi helyzetére vonatkozóan az alábbi főbb megállapításokat tette.

Az építőipar helyzete az Európai Unióban

Az ágazat az Európai Unió GDP-ének 10,6%-át adja. A 27 tagállamban az építési piaci termelési érték a 2019. évi 1.324 milliárd Euróról 1.,402 milliárd Euróra növekedett 2020-ban, ami 5,8%-os növekedést jelent folyó áron. 2020-ban az ágazat az Európai Unióban 12.700 ezer főt foglalkoztatott, akik 96%-ban mikro-, kis- és középvállalkozásokban találhatók. Miközben az uniós építőipari termelés értéke 5,8%-kal növekedett, a foglalkoztatottak száma nem változott.

Az építőipari ágazat fontos szerepet tölt be az Európai Unió 2021-2027. közötti fejlesztési stratégiájában, a növekedésre irányuló célkitűzések megvalósításában. Magyarországon az építési-beruházások finanszírozása – különös tekintettel a közösségi megrendelésekre – erőteljesen uniós forrás függő. Fontos, hogy Magyarországon az eddigi uniós pénzügyi ciklus beruházásai megerősítsék a gazdaságot, a vállalkozásokat, hogy a későbbiekben a gazdaság adóbefizetései és beruházási fejlesztési partnersége biztos hátteret adjanak az állami költségvetésnek.

Hazai helyzet

Hazánkban az építőipar 2016-tól folyamatosan látványos növekedési pályán van. A járvány előtti évben, 2019-ben elérte a gazdasági válság (2008-2014) előtti termelési szintet, ami összehasonlítható áron 4.381,6 Mrd Ft volt.

Minden alágazat dinamikusan növelte termelését. A COVID járvány ideje alatt is folyamatosan dolgozott és dolgozik az építőipar. A járvány elsődlegesen a magasépítési épületépítési munkákat lassította le és 2020. évben 9,8 %-os termelés visszaesést eredményezett – az igen magas 2019-es évhez mérve.

Megnevezés Értéke
folyó áron
Mrd Ft
Megoszlása
(%)
Volumene
előző év azonos
időszaka = 100,0%
Épületek építése1 160,827,486,1
Egyéb építmények építés1 162,227,484,7
Speciális szaképítés1 917,445,296,9
Építőipar összesen: 4 240,4100,090,3

Világkereskedelmi árváltozások hatása

A 2021. év nagy kihívása volt a világkereskedelmi árváltozások begyűrűzése a magyar építési piacra is. A 48%-os arányban import termékeket beépítő magyar építési piacon 15-160% közötti építőanyag és alapanyag áremelkedések történtek. Az anyaghiányt a kormányzati intézkedések segítségével sikerült elkerülni, az áremelkedés nem volt kivédhető, jelentős anyagár visszarendezésekre eddig nem került sor. A legnagyobb árnövekedést mutató fa-acél-réz és alumínium alapú termékeknél 2021 év végéig 10-15%-os ármérséklődés tapasztaltak.

Az anyagár változások ellenére az építési kereslet magas szintje 2022 év elején is fennmaradt. A járvány hatására eddig elhalasztott építési beruházási igények erőteljesen, egyszerre jelennek meg a magyar építési piacon is, aminek eredményeképpen 2022 év elején 6,7%-kal alacsonyabb a szerződésállomány volumene, mint egy évvel korábban volt.

Foglalkoztatottság

Az ágazat 370 ezer főt foglalkoztat jelenleg, mintegy 25 ezer fővel többet a járvány előtti foglalkoztatottak számánál. 120 ezer vállalkozás van az ágazatban, melyek nagy többsége mikro- és kisvállalkozás.

Piaci környezet

Az ÉVOSZ által 2021-re prognosztizált építésszerelési munkák értéke elérheti a 5.100 Mrd Ft nagyságrendet. A vállalkozások nagy többségének a kapacitása 80% feletti lekötöttséggel bír. A közepes és nagy vállalkozások kapacitása csaknem teljesen lekötött. A fizetőképes kereslet további bővülése 2022-ben differenciáltan várható. A parlamenti választások évében az állami és önkormányzati megrendelések visszafogottabbak lesznek. A lakásépítés, lakásfelújítás, az ipari szektor létesítményei és a logisztikai beruházások fogják húzni felfelé az ágazat teljesítését.

2020 során 28 208 új lakás épült. A kiadott lakásépítési engedélyek és az új lakások építésére vonatkozó egyszerű bejelentések/engedélyek száma 22 556 volt. 2021 első három negyedévében 12 642 új lakás épült, 1,7%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 22 430 volt, mely 30%-kal több, mint 2020 azonos időszakában.

Az építőipar, beleértve a tervezés, kivitelezés, mérnöki szolgáltatás és üzemeltetés területét, egyaránt növekedési pályán marad várhatóan 2023-ban is, bár üteme jelentősen mérséklődni fog.

Forrás: KSH (STADAT)

Munkaerő piac

A termelés bővülését szakmunkás- és mérnök-hiányos munkaerőpiaci környezetben kell végrehajtani. Ez a hatékonyság növelésére készteti a piacon növekedni szándékozó vállalkozásokat, másrészt a munkaerő magasabb anyagi elismerésére. Az elmúlt években évről-évre átlagosan 8-10% közötti bérfejlesztés volt az ágazatban. Ennek eredményeként 2021. II. félévben a szakmunkásoknál az átlagkereset eléri a 400.000 Ft-ot, mérnöki körben 650.000-900.000 Ft között szóródik a munka bonyolultságának függvényében. Összességében azonban a jelenlegi ágazati foglalkoztatotti átlagkereset még mindig csak a versenyszféra 82%-a körül van 340.000 Ft/hó értékkel.

A hazai munkaerőpiacról felvett új munkaerő szakmai képzetlensége rengeteg nehézséget okoz. Az élő munka melletti betanítás, képzés nagy kihívás elé állítja a vállalkozásokat.

Forrás: KSH (STADAT)

Finanszírozás, jövedelmezőség

A lánctartozás mértéke 2017-2018-ban jelentősen csökkent, de mértéke 2021 év végén is magas szinten volt, becslések szerint elérte a 150 milliárd Ft-ot, melynek fele valószínűleg sohasem lesz kifizetve, mert mögötte az adós eltűnt, tönkrement, illetve a 3-5 évig elhúzódó gazdasági perek lezártáig újabb cégmegszűnések lehetetlenítik el az összegek kifizetését. A benyújtott vállalkozói számlák 10%-a továbbra sincs időre kifizetve, 3-4%-a pedig lánctartozásba kerül.

Az építési ágazat jövedelmezőségi helyzete 2016-2019-ben javult, átlagosan 15% közötti volt, de nagy szóródást mutatott. 2021-ben a járványhelyzet és a nem várt mértékű magas építőanyagár-emelkedések hatására romlott az ágazat árbevétel-arányos jövedelmezősége. Átlagos szintjét az ÉVOSZ 10-12%-ra becsüli.

A vállalkozások meghatározó többségének pénzügyi tartaléka továbbra sincs, likviditási helyzetük nem kielégítő. Ez különösen a mikro- és kisvállalkozásokra jellemző. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy a vállalkozásoknak a képzésben, innovációban és egyéb társadalmi szerepvállalásban betöltött helye alacsony szintű. A gazdaságélénkítő hitelprogramba csak kevés építési vállalkozás tudott bekapcsolódni. Jelentős változást hozott 2018-tól az ÉVOSZ által kezdeményezett, és a kormány által felkarolt építőipari kapacitásbővítést, hatékonyságjavítást szolgáló ágazati beruházási támogatási program.

Az uniós forrásból is finanszírozott létesítményeknél a kivitelezők pénzhez jutása sokat javult, az előlegek rendszere működik. A 30 napon túli (kivételes esetekben 60 napon túli) fizetés, azaz késedelmes fizetés esetén fizetendő jegybanki alapkamat, plusz 8% késedelmi kamat összegét a jogosultak különböző okokból (általában a megrendelő erőfölénye miatt) a közbeszerzési piacon továbbra sem érvényesítik.

Kellő mértékben nem gyorsultak fel az állami és önkormányzati beruházások előkészítései, nem rövidültek a gazdasági perek és nem valósult meg a piac erőteljesebb ellenőrzése sem.

Kedvező hatása van a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv működésének és az új Ptk. által szabályozott biztosítéki feltételek működésének. A TSZSZ működésének korlátot szab a rendelkezésre álló forrás. Az építési piaci folyamatok rendeződését erősíti, hogy a kereskedelmi bankok 2021 év végéig kedvező kamatszinten finanszírozták az építési-beruházási és felújítási ügyleteket.

Elért eredmények

A Kormányzat és az ÉVOSZ közti szakmai együttműködés az elmúlt években valós eredményeket hozott. Ebből ki kell emelni az építőipari kapacitásbővítő, hatékonyságnövelő 48 milliárdos költségvetési támogatást 2018-2021 években, az 5%-os lakás ÁFA újbóli bevezetését, a lakásépítési és felújítási támogatások növelésére irányuló kormányintézkedéseket, a Közbeszerzési Törvény ÉVOSZ által kért módosításait, valamint az anyagár kezelésére irányuló intézkedéseket.

Az építőipari üvegkapu bevezetésétől az ÉVOSZ a piac tisztulását, a legális foglalkoztatás erősödését reméli. A szövetség részéről kiemelkedő az ágazati árprognózisok közreadása, az éves minimális rezsióradíj ajánlása, a munkavédelmi-munkaegészségügyi programok végrehajtása, a beruházási folyamatok szabályozására tett szakmai javaslatok, az épületek kivitelezésének szerződéskötésétől a megvalósításáig terjedő ajánlások megfogalmazása, valamint a költségtervezés rendszerének kidolgozása. A járványhelyzet következtében szükségessé vált, a gazdaság újraindítását szolgáló programhoz tett ÉVOSZ javaslatokat is befogadta a Kormányzat.

 

Forrás: ÉVOSZ