ÉVOSZ: a 2019. évi minimális építőipari rezsióradíjról

A magyar építési piacon gyakran tapasztalható, hogy az ajánlattevő építőipari cégek kirívóan alacsony áron pályáznak egy-egy munkára. 2013-ig semmilyen jogforrás nem definiálta pontosan az aránytalanul kockázatos, irreálisan alacsony ár fogalmát, mely egyik fő kiváltó oka az építőipari lánctartozásnak, a feketemunkának, végső soron pedig tönkre teszi a tisztességes vállalkozások piaci esélyeit.

Az építőipari lánctartozás megakadályozását segítő intézkedésekről megjelent 2013. évben az a kormányrendelet, amely szabályozza a közbeszerzési eljárások során az aránytalanul alacsony ár ajánlatkérői vizsgálatát, kiegészülve a minimális rezsióradíj vizsgálatára vonatkozó paragrafussal.

A rendelet szerint aránytalanul alacsony árajánlatnak minősül, ha az ajánlattevő által alkalmazott rezsióradíj alacsonyabb az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság ajánlása alapján az építésügyért felelős miniszter rendeletében megállapított minimális építőipari rezsióradíj mértékénél.

Szakmai konszenzussal – a vállalkozások előző évi tényadatait, valamint az aktuális bérezési, adózási jogszabályokat alapul véve az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottsága az ÉVOSZ szakértőinek ajánlása alapján minden évben kidolgozza a minimális építőipari rezsióradíj összegét, amely

2019. évben általános forgalmi adó nélkül, 3.730 Ft/óra

Ez az építőipari rezsióradíj magában foglalja mindazokat a költségelemeket, melyek minimálisan szükségesek egy építőipari vállalkozás jogszerű működéséhez, és tartalmazza az adójogszabályok által minimálisan elvárt (2% árbevétel arányos) eredményt is. Tavaly az építőipari minimális rezsióradíj 3.300 Ft/óra volt.

A 2019. évi minimális építőipari rezsióradíj változását meghatározó módon az elvárt bérminimum emelkedése, a csoportos személyszállítás költségnövekedése, a munkahelyi irányítás költsége, a szállás- és biztosítási költség emelkedése indokolja.

Az elvárt bérminimumhoz való igazodás jogszabályi kötelezettség. A cégek mobilitásának eredményeként székhelyüktől jóval távolabb is vállalnak munkát, ami a személyszállítás és a szállásköltséget növeli.

A segédmunkások arányának nagyméretű növekedése indokolttá teszi a mérnöki helyi munkavezetés fokozását, ami kihatással van a munkahelyi irányítás költségeinek emelkedésére.

A lakásépítéseknél elrendelt kötelező felelősségbiztosítás növekvő mértékben jelenik meg a biztosítási költségekben.

MegnevezésA vállalkozások előző évi tényadataiból
egy munkaórára számított érték
2018. évre Ft/óra2019. évre Ft/óra
1.Alapbér [2018. évben havi 180.500 Ft, 2019. évben havi 195.000 Ft alapbérrel (garantált bérminimum) és 174 munkaórával számolva]1.0381.121
2.Pótlékok, kiegészítő fizetés165223
3.Foglalkoztatói járulékok:
– Szociális hozzájárulási adó 19,5 %
– Szakképzési hozzájárulás 1,5 %
235
18
262
20
4.Szállásköltség1214
5.Csoportos személyszállítás182222
6.Védőruha, védőfelszerelés1515
7.Munkahelyi szociális szolgáltatás5354
8.Munkaegészségügyi szolgáltatás7070
9.Munkavédelmi költség2222
10.Ügyvitel, munkahelyi irányítás költsége629755
11.Rezsianyag, munkahelyi energia költség4244
12.Felvonulás, munkahelyi berendezkedés, ideiglenes létesítmények költsége79
13.Szerszámhasználat1616
14.Értékcsökkenési leírás6060
15.Nyomtatvány, írószer33
16.Postaköltség22
17.Telefonköltség34
18.Bankköltség1214
19.Egyéb szolgáltatás:
– minőségbiztosítás, környezetvédelem
22
20.Kötelező adó, járulék:
– iparűzési adó 2 %
– innovációs járulék 0,3 %
80
1
81
1
21.Biztosítások911
22.1+21. Összesen2.6763.025
23.Produktivitási érték (ledolgozott napok alapján)85,63%85,63%
24.Improduktív órák költsége
[22. sor összesen x (1,00 – 23. sor)]
385435
25.Veszteségidő aránya6,50%6,50%
26.Veszteségidő költsége (22. sor összesen x 0,065)174197
27.Elvárt eredmény2,00%2,00%
28.Elvárt eredmény értéke
(22+24+26. sor összesen x 0,02)
6573
29.22+24+26+28. Mindösszesen3.3003.730

 

Részletes indoklás:

Az 1. sorszám alatt az alapbér szerepel, melynél a 2019. évi garantált bérminimum lett figyelembe véve 1.121 Ft összeggel (324/2018. (XII.30.) Kormányrendelet 2. § (2) bekezdése szerint).

A 2. sorszám alatt a pótlékok, kiegészítő fizetés növekedése részben a túlórapótlék növekedésével, részben pedig az alapbér növekedésével függ össze, mivel az szolgál leggyakrabban ezek számításának alapjául.

A 3. sorszám alatt a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési járulék emelkedését az alapbér és a pótlékok, kiegészítő fizetés megnövekedett összege okozza.

A 4. sorszám alatt a szállásköltség növekedése annak következménye, hogy a munkavégzés helyétől távolabbi lakhelyen élőknek a korábbinál nagyobb mértékben kell szállást biztosítani.

Az 5. sorszám alatt a csoportos személyszállítás költségeit a megkérdezett tagszervezeti vélemények, jelzések alapján növeltük meg, mely szerint ilyen jellegű költségeik az elmúlt évben növekedtek, legnagyobb mértékben a növekedés a korábbinál több munkahelyet érintő megrendeléseknek köszönhető.

A 9. sorszám alatt a munkavédelmi költségek szerepelnek, melyekre az elmúlt évben a megkérdezett tagszervezetek csak a legszükségesebb feladatoknak eleget téve költöttek.

A 10. sorszám alatt az ügyviteli, munkahelyi irányítás költségei szerepelnek, mely tevékenységek az utóbbi időben jelentősen megnövekedett feladatot jelentenek a cégeknek, s ezáltal magasabb költségeket is. A megnövekedett feladat egyrészt a több munkából adódik, számottevő része viszont abból adódik, hogy a szakképzett munkaerő hiánya miatt gyakrabban kell betanított munkásokat alkalmazni, mely egyre jelentősebb növekedést gyakorol a munkahelyi irányítás költségeire.

A 11. sorszám alatt a rezsianyag, munkahelyi energia költségek minimális növekedésével számoltunk, tekintettel a megnövekedett feladatokra.

A 12. sorszám alatt a felvonulás, munkahelyi berendezkedés, ideiglenes létesítmények költsége is növekedett a megkérdezett tagszervezetek jelzése szerint.

A 13. sorszám alatti szerszámhasználat, a 14. szám alatti értékcsökkenési leírás, a 15. sorszám alatti nyomtatvány, írószer, a 16. sorszám alatti postaköltség változatlansága mellett ugyanakkor a 17. sorszámon szereplő telefonköltség és a 18. sorszámon a bankköltség némi növekedését jelezték tagszervezeteink.

A 19. sorszámon lévő egyéb szolgáltatás költségei nem növekedtek, ugyanakkor a 20. sorszámon a kötelező adó, járulék között az iparűzési adó alapjának növekedése következtében némi növekedés volt tapasztalható.

A 21. sorszám alatt a biztosítási költségek szerepelnek, melynél figyelembe kellett venni a kötelező felelősségbiztosítással járó költségeket is.

A 2018. évre ajánlott, Kormányrendeletben is megjelent rezsióradíj összege 3.300 Ft-ról 3.730 Ft-ra emelkedett, mely 13 %-os növekedést mutat, összegszerűen pedig 430 Ft az emelkedés.

Forrás: ÉVOSZ

ÜZENET KÜLDÉSE

Kérjük, írja be hozzászólását!
Kérjük, adja meg nevét