Elkerülhetetlen lesz a visszaesés…*

1516

Elkerülhetetlen a visszaesés a koronavírus-járvány miatt, de az építőipar nem áll le. Egy idő után azonban a beruházók is inkább kivárhatnak az újabb fejlesztésekkel – mondta a Világgazdaságnak Scheer Sándor, a Market Építő Zrt. alapító-vezérigazgatója. Eddig az építkezéseken dolgozók tizenöt-húsz százaléka morzsolódott le, zömében idősek és vendégmunkások.

VG: Milyen válaszlépéseket tehetnek a koronavírus terjedésére?

Scheer Sándor: Alapvetően annak ellenére is optimista vagyok, hogy az egész világot meglepte a járványhelyzet. Nincs mese, alkalmazkodni kell, dolgozni, helytállni, a gazdaság és azon belül az építőipar nem nyomhatja meg a stop gombot. A munkákat úgy kell elvégezni, hogy az első számú szempont a biztonság és az emberi élet védelme, csak utána jöhet minden más. De ne feledjük, ahogy az egyén bérből és fizetésből, úgy a cég a bevételeiből él. Nem tudjuk, meddig tart a járvány okozta hatás, mi vár ránk, s ha másképp is, de az életnek mennie kell tovább.

VG: A párhuzamosan vitt 40-50 projektet már a járvány előtt 30-32-re szűkítette a Market. A mostani helyzet igazolta az erőforrások átcsoportosítását?

Scheer Sándor, a Market Építő Zrt. alapító-vezérigazgatója

Scheer Sándor: Érdemes volt elébe menni, így ezt a nehéz helyzetet is könnyebb kezelni. A munkálatok jelenleg 32 helyszínen zajlanak, és folyamatosan dolgozunk, de várhatóan ez a darabszám valamelyest csökkenni fog. Előreláthatóan tíz projektet még a nyár végéig befejezhetünk, a múlt hónapban pedig öt új megrendelés futott be, továbbiak viszont egyelőre nincsenek a csőben. Lehet, hogy egy idő után a beruházók inkább kivárnak az újabb fejlesztésekkel, emiatt pedig lassulhat a piac.

VG: Az építőipar egészét tekintve milyen változásokon megy most keresztül a mély- és a magasépítés?

Scheer Sándor: A mélyépítések szinte kivétel nélkül állami és uniós forrásból történnek, legyen az autópálya-, vasútépítés, vízrendezési vagy közműprojekt. Tehát az esetek döntő többségében az állam a megbízó, amely képes szabályozni ezeket a kevésbé élőmunka-igényes beruházásokat. A mérnökök, a gépkezelők és a teher autósofőrök változatlanul teszik a dolgukat, ezen a területen nem látok nagyobb fennakadásokat. A magasépítés helyzete viszont egy fokkal bonyolultabb, hiszen a lakások, irodaházak, ipari és logisztikai létesítmények vagy éppen szállodafejlesztések megrendelői oldalán sokkal inkább a magánszektor dominál. A nagy élőmunkaigény miatt ezeken a területeken nehezebb a szervezés, hiszen az idősebb dolgozók és a külföldi vendégmunkások kiesése miatt a létszám 15-20 százaléka már lemorzsolódott az építkezéseken. Különböző módon kezelik az egyes építőipari cégek ezt a válsághelyzetet, de nem hallottam arról, hogy bármilyen munka leállt volna. Hacsak a döntéshozók nem határoznak másképp, az ágazatban minden megy tovább.

VG: Tavaly 180 milliárd feletti árbevételt ért el csoportszinten a Market. Mi várható az idén?

Scheer Sándor: Visszaesésre számítok, de ezt számszerűsíteni ma még képtelenség. Annál nemcsak az iparágban, hanem az országban és a világban is bizonytalanabb helyzet, mint hogy most álljunk neki üzleti tervet kiigazítani, korrigálni. A cégvezetői tapasztalataim alapján is azt mondom, a következő napot szeretném jól zárni, aztán a következő hetet, majd a következő hónapot. A napi döntéseket kell jól meghozni a dolgozóink védelme és a futó projektjeink fenntartása érdekében, minden más másodlagos.

VG: A cég közvetlenül 435, az alvállalkozókkal együtt 1135 embernek ad munkát. A külföldről hazatérő építőipari dolgozókra számítanak?

Scheer Sándor: Őrzünk minden munkahelyet, de a hatvan év feletti kollégákat két hete felszólítottuk, hogy maradjanak otthon. A fizetésüket megkapják, de rendelkezésre tartási állományba kerültek, igaz, vannak, akik ennek ellenére is inkább felveszik a munkát. A gyakornokoktól, akik az egyetem mellett jönnek hozzánk, türelmet kértünk, illetve kisebb mennyiségű, otthonról végezhető munkával láttuk el őket, a csapatot egyben tartjuk. Eddig a saját alkalmazottainkról beszéltem, a már említett 15-20 százalékos lemorzsolódást az alvállalkozóknál látom. Náluk jöhetnek szóba a külföldről hazatérők, de nagyon konzervatívan, körültekintően kell eljárnunk velük kapcsolatban. A mi építkezéseinkre csak akkor jöhetnek, ha előtte legalább két hetet otthon töltöttek karanténban, és ezt az őket foglalkoztató cégek igazolják, kontrollálják. Ha például valaki Ausztriából, az egyik legfertőzöttebb tartományból, Tirolból gyanútlanul behozza a vírust valamelyik építkezésünkre, annak beláthatatlan következményei lehetnek, és ezt nem engedhetjük.

VG: Már több mint 360 forintot kell adni egy euróért. Milyen következményei vannak az építőiparban az árfolyam mélyrepülésének?

Scheer Sándor: Csak kapkodjuk a fejünket, sajnos számos építőanyag-kereskedő azonnal árváltoztatással reagált, a többségük próbál átállni euróalapú elszámolásra. Elgondolkodtató, hogy a zömében 15 és 50 százalék közti árréssel dolgozó kereskedők az 5 százalékos árfolyam-különbséget miért akarják áthárítani az építőiparra, miközben a kivitelezői oldalon legfeljebb 5–10 százalék közötti a haszonkulcs. Arról nem is beszélve, hogy ha visszatérne a 340 forint körüli szintre az árfolyam, biztosan maradnának a megemelt árak, hiszen visszafelé még nem lépett egy kereskedő sem. Nem könnyű, de próbálunk velük is a józan ész diktálta kompromisszumokat kötni. Az árfolyamfedezeti ügyletek terén is nagy érvágás lehet a gyenge forint, mert ezeket leállás esetén is teljesíteni kell.

VG: Már csak a GDP-arányos súlya miatt is nemzetgazdasági érdek az építőipar zökkenőmentes működése. Az állam ehhez hogyan járulhatna hozzá?

Scheer Sándor: Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége arra jutott, hogy a munkavállalói közterhek bizonyos mérséklésével segíthetne az állam, például a járulékok csökkentésével vagy átütemezésével, de ezzel csak teljes leállás esetén értek egyet. A home office elsőre jó ötletnek tűnik, ám az építőiparban rendkívül nehéz így gördülékenyen felügyelni egy munkát, az irányítóknak ott kell lenniük a helyszínen. Az építőipar dolgozik, működik, termel, de nagy segítség lenne, ha nem engednék leállni az ágazatot kiszolgáló szervezeteket sem, hogy továbbra is folyamatos legyen az építési engedélyezés, a használatba vételi engedélyezés, a szakértői munka, beleértve a TSZSZ, azaz a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv működését. Emellett fontos lenne az is, hogy az állami megrendeléseknél felgyorsítsák a kifizetéseket. Szerencsére az állam aktívan nyomon követi a változásokat, és ha kell, remélhetőleg közbelép. Ezért is kedvező lehet, hogy a közelmúltban Boros Anita irányításával önálló államtitkárságot kapott az építésgazdaság az Innovációs és Technológiai Minisztériumban.

VG: A BMW-gyár területének előkészítése már tavaly is 15-16 milliárdos forgalmat hozott a Marketnek. Ez a debreceni munka hogy áll?

Scheer Sándor: Gőzerővel folyik a munka. Szerencsére ott könnyen megoldható, hogy a dolgozó a legalaposabb higiéniai intézkedések, teljes fertőtlenítés mellett a műszak elején beüljön a munkagép fülkéjébe, és anélkül láthatja el a feladatát, hogy másokkal érintkezne, a munka után pedig hazamegy. Április végéig kell végeznünk a majdani autógyár területének az előkészítésével, ha a BMW nem változtat nagyobb mértékben a műszaki tartalmon, jelen állás szerint ez időben meg is történik.

VG: A többi projekt milyen fázisban van?

Scheer Sándor: Csak hogy néhány példát mondjak: átadunk egy szállodát a Belgrád rakparton, ezekben a napokban vonulunk le, ugyancsak elkészült egy nagy, százezer négyzetméteres logisztikai raktár. Eközben az SK Innovation komáromi akkumulátorgyárában ütemezetten bocsátjuk technológiai szerelésre a csarnokokat, de a Rózsadombon és a Kopaszi-gáton lévő lakóingatlan-fejlesztésünk is finisel. Előretekintve, fontos feladat lesz egy autógyárhoz kapcsolódó létesítmény megvalósítása, ezt a munkát már elnyertük, a kivitelezés a nyáron kezdődhet el. Emellett mi építhetjük fel egy kereskedelmi vállalat közép-európai raktárát, egy villamos szerelési anyagok gyártásával és forgalmazásával foglalkozó társaság Pest megyei gyártelepén pedig új lakatosüzemet húzunk fel. Ezzel azonban a kör be is zárul, újabb megrendeléseket nem látni.

VG: A szállítási útvonalak sok helyen lassultak vagy leálltak. Az építőiparban szükség esetén kiválthatók az eddigi jól bevált importcsatornák?

Scheer Sándor: Az első reakció a pánik volt arra, hogy mi történik, ha nem jön Olaszországból alapanyag. Egy normális cégnél azonban ezt a pánikot már a következő percben a gondolkodás váltja fel. Mi Olaszországból minden létező építőanyagot elhoztunk, mindenre van megoldás, csak jól kell szállítmányozási céget választani, és külön-külön szükséges egyeztetni az olasz gyártókkal. Mi venni akarunk, ők eladni, rendszerint van megoldás. De létfontosságú az egyéb raktárkészletek, köztük a hazaiak újbóli áttekintése, emellett pedig elkezdtünk csehországi és lengyelországi beszállítókkal is tárgyalni. A válsághelyzet jó esetben az alkalmazkodóképességet váltja ki az emberekből, ahogy a hétköznapokban, úgy az üzleti életben is.

Gyöngyösi Balázs

 

 

Forrás: Market Zrt.

 

 

________________________________________________________________________

* A cikk másodközlés, az eredeti a Világgazdaság 2020.04.02.-i számában jelent meg.