Digitális kihívás

Az építőiparban is egyre nagyobb teret kapnak az új digitális megoldások, amelyek a tervezés mellett már a kivitelezés helyszínére is megérkeztek, illetve az építmények üzemeltetését is nagyban támogathatják. Ugyanakkor egyértelműen megfigyelhető az építőipar elmaradása e téren, amelynek számos oka van. A digitális technológiában rejlő lehetőségek minél jobb megismertetése érdekében egy önálló rovat indítása mellett döntöttünk „Az építőipar digitális átállása” címmel.

AZ ÉPÍTŐIPAR KIHÍVÁSAI

Az építőipar jelentős kihívások előtt áll, amelyekre lapunkban igyekszünk rávilágítani. Elég, ha a súlyos munkaerőhiányt nézzük vagy az ágazat nemzetközi versenyképességét vizsgájuk. És akkor még nem beszéltünk a kormányzati adminisztrációs változásokról és a ránk ömlő végtelen számú információ megfelelő menedzseléséről. Nem felejthetjük azt sem, hogy változik az általunk épített létesítmények okossága, hogy fejlődnek az eszközök a kezünkben.

A digitális technológia, a digitális átállás egyre jobban átszövi életünket, ma már a hatékonyság és a versenyképesség növeléséhez szinte elengedhetetlen az abban rejlő lehetőségek kiaknázása.

Új rovatunk céljai

• A legkorszerűbb technológia bemutatása a rovat egyik kiemelt célja, de nemcsak egy új vakolórobot vagy egy új okosház-megoldás lesz a célkeresztben, hanem minden olyan megoldás, ami egy építőipari cégben dolgozónak segítséget nyújthat az adminisztrációban, a fuvarszervezésben, vagy a dolgozók ellenőrzésében.
• A digitális átállás nem egyszerűen a különböző újdonságok alkalmazását jelenti, hanem épp a változás lehetőségét, az új üzleti lehetőségeket, a versenyképesség növelését. Elsősorban nemzetközi és hazai esettanulmányok, felmérések megosztásával szeretnénk ezt bemutatni.
• A digitális ipar és az építőipar egymásra találását elő kell segíteni, platformot kell nyújtani a digitalizációs megoldások ismertetésére, illetve rendezvényeken a kommunikációra. Itt fontos szerepet kaphat az online és közösségi média, ahol interaktívan (és digitálisan) lehet kommunikálni.
• A digitális átállás kihívásának megértése, az építőipar szereplőinek megfelelő segítségnyújtás talán a legfontosabb cél. Szeretnénk különböző kutatások meg-osztásával mindenkinek elmagyarázni a trendeket, mindenki számára érthetően meghatározni a sok ismeretlen fogalom, rövidítés definícióját, vagy csak olyan kis lépéseket javasolni, amit mindenki megtehet különösebb kockázat nélkül. Fontos szerepet szánunk a társadalmi változásoknak, milyen képességű munkavállalókra lesz szükség a jövőben vagy milyen új üzleti háló jön létre.

PÁR SZÓBAN A DIGITÁLIS ÁTÁLLÁSRÓL

Az informatikai eszközök az 1960-as évektől jelentek meg, és egyre több helyen és módon hatottak életünkre. A kutatók megkülönböztetnek digitalizálást és digitális eljárások időszakot (lásd „Fogalomtár”), de fontos elmondani, hogy ezek még nem hozták az adott társadalmi viszonyok változását, csak egyes folyamataink, eszközeink, a kommunikáció csatornái változtak meg.

A digitális átállás egy rendszerszintű változás, ahol a társadalom (jelen rovat szem-pontjából az ingatlan üzletág, ezen belül az építőipar) szereplői újrastrukturálódnak a digitális lehetőségek által. Ennek megfelelően a rovat nemcsak a technológiai újdonságok adatforrása lesz, hanem a digitális átállás miatti társadalmi változásokról is tudósítani kíván.

A digitális átállás hatását az üzleti életre számos kutatóműhely elemezte. Az egyik legelfogadottabb tanulmányból indulunk ki, amely 9 elemre bontja a digitális átállást. [1] A 9 elem 3 fő csoportba szerveződik, és ez a három csoport sokszor visszaköszön majd a jövőben:

• Felhasználói élmény növelése
  Három részeleme: megérteni az ügyfelet; ügyféllel való találkozás növelése (FB, Linkedin, Twitter); első osztályú megjelenés elérése. Az építőipari példa lehet, hogy Facebook oldalon hirdetjük szolgáltatásunkat, Messengeren beszélünk az aktuális problémáról a műszaki ellenőrrel, megosztjuk szakmai tapasztalatunkat a közösségi médiában, kitűnő videón mutatjuk be eddigi munkáinkat. Talán itt van a legkisebb elmaradásban az építőipar.
• Folyamatok javítása
  Részelemei: folyamatok digitalizálása; foglalkozás röghöz kötésének feloldása; a teljesítmények menedzselése. Senki nem vonhatja ki magát az elektronikus számlázás és az e-napló szolgáltatás alól, továbbá vállalatirányítási rendszert minden jelentősebb építőipari vállalat használ több-kevesebb sikerrel. Az általános magyarországi helyzet, hogy valamilyen rendszer már működik, de nem integrált, nem konzisztens, nem naprakész, így kevés segítséget nyújt a jobb döntésekhez.
• Az üzleti modellek átalakulása
  Ez eredményezheti a legnagyobb hatást. Részelemei: új digitális üzletek, régi üzletek digitalizálása, globalizáció. Az igazi kihívás itt van, hiszen a digitális forradalom lehetővé teszi, hogy személyes jelenlét nélkül vállalkozunk külföldön, vagy 6 vakolórobotot vegyünk, és bérbeadásából új üzletet fejlesszünk. De messzebb is mehetünk, ha arra gondolunk, hogy a jövőben felszabaduló kapacitásainkat okoshotel fejlesztésébe rakjuk, ahol szinte személyzet nélkül, robotizált takarítással, automatikus beléptető rendszerrel, jó felügyelettel tudunk újabb és újabb fejlesztéseket működtetni.

NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KÖRKÉP

Az építőipar sehol sem tekinthető a digitális átállás éllovasának, de nemzetközi területen számos jó példát találhatunk.

Az 1. ábrán rendkívül szembeötlő, hogy az EY [2] nemzetközi felmérése szerint a hatékonysági eltérés a teljes gazdaság egy órára vetített termelőképessége és az építőipar hasonló adata között 12 $/óra, amely azt jelenti, hogy 67% az iparág termelékenysége a gazdaság egészéhez képest. Ugyanez a kutatás megmutatja, hogy a változás fő hajtóerei a vevői igények és a költségracionalizálás. A tanulmány szintén foglalkozik a megfelelő munkaerő hiányával, ami városról városra eltérő képet mutat.

Talán a 2. ábra még elszomorítóbb, mivel az iparágak egyenkénti értékelésében az építőipar a lista végén van a hatékonyság/digitalizáció párban.

Szintén az iparág alacsony digitális átállási képességét mutatja Roland Berger [3] felmérése, amelyből kiderült, hogy a német építőipar szereplőinek kevesebb mint 6%-a használja ki a digitális tervezés eszközeit (elsősorban a BIM-re gondoltak).

Természetesen a nemzetközi felmérések nem állnak meg a kedvezőtlen kép bemutatásánál, hanem a kitörési pontokat is azonosítják. Legtöbb kutatás sok átfedést mutat, szubjektíven kettőt kiemelünk. Az amerikai fővállalkozók szövetsége (AGC) ez évi „2018 Construction Survey and Business Outlook”[4] című kutatása a következő területeket tartja a legfontosabbaknak:

• Vállalkozásokat átfogó technológiák jelentős fejlődése (BIM, lean, mobil megoldások), amelyek sokkal hatékonyabb együttműködést tesznek lehetővé a szereplők között.
• Mobil- és felhőmegoldások megjelenése az iparban, amelyek segítségével a vál-lalkozás jelentősebb infrastruktúra vagy beruházás nélkül a legmagasabb szintű szolgáltatást veheti igénybe.

Ha az európai piacról nézzük, a korábban már említett Roland Berger-kutatásban a következő kitörési pontokat azonosították (a sorrend prioritást is jelent):

• elektronikus tendereztetés,
• a digitális beszerzés időt és pénzt kímél,
• okos telephelyi, logisztikai megoldások lehetősége a kieső idők optimalizálására,
• drón- és robottechnológia lehetőségei,
• digitalizált termékekben (3D nyomtatás) rejlő lehetőségek,
• digitális eladói szolgáltatás,
• a digitalizáció lehetővé teszi, hogy a futó üzletekkel párhuzamosan a következő munkákat is előkészítsük,
• a BIM szabvánnyá válik minden épületben.

Sok más felmérést is idézhetnénk, de ennyiből is látható, hogy a válaszadók a nemzetközi piacon elég jól beazonosítják a lehetőségeket, de a kisebb, rövidebb távú megoldásokat előnybe részesítik a nagyobb ívű változással szemben.

A hazai építőipar jelentős lemaradásban van nemcsak a világ vezető építőipari cégeihez, de az ipar más ágazataihoz képest is. Nem rendelkezünk teljes körű kutatással az építőipar egészére, de két kutatás biztatónak nevezhető az elmúlt hónapokból. Lechner Tudásközpont BIM-mel kapcsolatos kutatása [5] főleg a tervezőket érte el. A BIM-mel kapcsolatban több mint 50%-uknak van tapasztalata, és közel 30%-uk tervezi használni a közeljövőben. A MABIM támogatásával létrejött OCUPLAN felmérésben [6] szintén a tervezők voltak többségben, ott a válaszadók 16%-a használta a BIM-et.

KORMÁNYZATI CÉLOK

A kormányzat kiemelt célja az elmaradás csökkentése, továbbá az 5G technológia bevezetése a mobilhálózatba. A napokban adták át az első kísérleti tornyot Zalaegerszegen, és a tesztpálya környezetében pillanatokon belül kész az alaphálózat. Ez nemcsak az önvezető autók irányításában lesz hasznos, hanem javul az építőipar logisztikai háttere, lehetővé válik a felhőmegoldások hatékony használata.

Fontos kiemelni a Lechner Tudásközpontban folyó munkát, ahol olyan, sok projektből álló fejlesztés zajlik, amely elsősorban az állami és hatósági feladatok digitalizálását célozza, de a piaci szereplők számára is hasznos lesz. A Lechner Tudásközpont vezetésével fejlesztett építésügyi alkalmazások használatához elengedhetetlen, hogy a szakma egy nyelvet beszéljen, a szükséges kompetenciák mindenki részéről rendelkezésre álljanak.
Így az alkalmazásfejlesztés mellett a szemléletformálásra is jelentős hangsúlyt helyeznek, ezért is készül többkötetes kézikönyv a BIM lehetőségeiről, eszközrendszeréről és használatáról. Ezekről a következő számainkban részletesen beszámolunk.

Talán a támogatási pályázatokkal kapcsolatos jó híreket várják a legjobban az építőipari vállalkozásoknál. 2017. november 24-én megállapodás jött létre a Nemzetgazdasági Minisztérium és az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége között abból a célból, hogy a hazánkban megvalósuló építőipari beruházások a korszerű elvárásoknak megfelelő, magas műszaki színvonalon valósuljanak meg. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter hangsúlyozta továbbá, hogy a technológiai korszerűsítéshez a kormány 20 milliárd forint összegű forrást biztosít az ágazat részére. [7] Már tavaly 8 milliárd forint összegű pályázatot írtak ki. Reméljük, rövidesen hasonló, ígéretek szerint emelt keretű pályázat jelenik meg. Rovatunkban ezzel kapcsolatban is szeretnék segítséget adni minden érdeklődőnek.

A kormányzat legátfogóbb programja a digitális átállás témában a Digitális Jóléti Program, ahol az élet számos területére határoz meg célokat és valósít meg felzárkóztató projekteket. Ilyen az Okosváros munkacsoport, az Ipar 4.0 egyes elemei, vagy a sportdigitalizáció létesítményekre vonatkozó alprojektjei.

KEDVCSINÁLÓ

A szaklapban megjelenő rovatban lapszámonként egy-egy témát dolgozunk majd fel. Következő vezető téma az Okosház, okoskörnyezet lesz. Foglalkozunk továbbá az épületfelügyeleti rendszerek fejlődésével. Az idei harmadik számot a BIM-nek szenteljük. A BIM (Building Information Modelling) talán legfontosabb trend az építőipar területén, hiszen az építőipar digitalizálásának az alapját teremti meg a strukturált, egységes leírással és számos felhasználással.

Minden lapszámban szeretnénk egy-egy okos mobilalkalmazást is bemutatni, amely a munkánkat segítheti, és általában nem kerül egy fillérbe sem, nem igényel tanulást sem.

Mivel a digitális ipar tele van új fogalommal, jövevényszóval, indítunk egy „Fogalomtár”-at, ahol rövid definícióval magyarázzuk az új és új kifejezéseket. Mint minden információ, ez is felkerül majd a Magyar Építéstechnika honlapjára, így rövidesen egy hasznos szótárt biztosíthatunk az iparág számára.

Nem hiányozhatnak a friss hírek sem. Megosztunk minden friss technológiai hírt, pályázati lehetőséget, ami fontos lehet az érintettek számára.

Terveink szerint a magazin online felületén a nyomtatott példány cikkeit bővebb, részletesebb formában közöljük, lehetőséget biztosítva a téma iránt érdeklődőknek hozzászólások, vélemények és blogbejegyzések publikálására. Fontos szerepet szánunk a közösségi médiának, amely az újdonságok és a hírek platformja lesz.

Remélem, rendszeresen találkozunk az újság lapjain és szinte minden nap az online felületen.