Az év második felében 3 milliárd forinttal bővítik az építőipari kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) technológiai újítását támogató, idén megnyitott 6 milliárd forintos keretet, és újdonság lesz, hogy nemcsak eszközbeszerzésre lehet támogatást kérni, hanem szoftvervásárlásra is.
A gazdasági kabinet elfogadta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) által kidolgozott építésgazdasági stratégiát, amely nagy hangsúlyt helyez az ágazat termelékenységének, hatékonyságának a növelésére és az építőiparban használható digitális eszközök terjedésére. A stratégia megalkotására azért volt szükség, mert a magyar építőipar 2023-ig mintegy 25 ezer milliárd forint értékű megrendelés állománnyal rendelkezik, a tervezett beruházások teljesítéséhez pedig az ágazatnak 40-60 százalékos termelékenység növelésre van szüksége.

Palkovics László ITM miniszter tájékoztatója szerint az építőipar digitalizációjának ösztönzését a kkv-knak nyújtott pályázat kibővítése mellett az épületinformációs modellezés és tervezés, azaz a Building Information Modeling (BIM) rendszer minél nagyobb körben való elterjesztése is segíti. Ugyanis a miniszter szerint a BIM már megjelent a magyar építésgazdaság piacán, azonban ezt az alkalmazást az építő és az építész mérnökök, illetve a beruházók sem használják ki kellőképpen.  A stratégiában fontos szerepet kapott a képzés, az építőipar tevékenységét befolyásoló jogszabályi környezet felülvizsgálata, ésszerűsítése, valamint a gazdaság fehérítése és a jogszerű foglalkoztatás ösztönzése, egyúttal kiemelte, hogy az építésgazdaság jelentőségét mutatja, hogy az ágazat 2018-ban az elmúlt 15 év legjobb teljesítményét produkálta, 2019. első negyedévében pedig az építőipar termelési értéke 48,2 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

Az ÉVOSZ  elnökségi ülésén Koji László elnök azokról a sarkalatos pontokról beszélt, melyek nagymértékben befolyásolják, hogy hat év alatt, 2023-ig bezárólag milyen feltételekkel tudja teljesíteni a mintegy 25 ezer milliárd forintnyi megrendelést az építőipar. 53 százalékos teljesítménynövekedésre van szükség, ugyanakkor kérdés, hogy mindezt milyen kockázat mellett tudja teljesíteni. Egyenletes növekedés közepette, vagy a végén csúcsra járatva.

Nagy Ádám, az Innovációs és Technológiai Minisztérium helyettes államtitkára az ÉVOSZ elnökségi ülésén hangsúlyozta, hogy az elfogadott építésgazdasági stratégia részben erre a kihívásra válaszul született, megcélozva a termelékenység, hatékonyság növelését, valamint az ahhoz szükséges technológiai váltást és a vállalkozások erősítését. A vállalatok számára a legfontosabb kihívás a szakképzett munkaerő hiánya és az elaprózott cégstruktúra, tavaly például a kívánt koncentrációs trenddel szemben 10 százalékkal nőtt a bejegyzett építőipari vállalkozások száma. Az ágazatban még mindig alacsony a bérszínvonal, ami 30 százalékkal marad el a nemzetgazdasági átlagtól. A technológiai váltást, a hatékonyság javítását állami forrás segíti, eddig 31 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásról döntött a kormány, amelyet főként eszközbeszerzésre és vállalkozás menedzsmentre költhetnek a pályázok – mondta Nagy Ádám.

Az elmúlt két évben már komoly növekedést produkált az ágazat, tavaly 2500 milliárd forintról 3300 milliárdra nőtt a kibocsátás, idén is hasonló bővülés várható. A megrendelés-boom mellett mindenesetre már látszanak a 2019-2020 utáni időszak feszültségei, a mélyépítésben már csökken a megrendelés, és a kedvezményes áfa határidejének lejártával a lakásépítési kedv is visszaesik majd, ami az engedélyezés, bejelentés számainak csökkenésén érhető tetten – mondta Koji László elnök. Pedig az ágazat akkor tud jól teljesíteni, ha egyenletes pályán van, és elkerülheti a beruházási hullámokat, az egyik évről a másikra való 30-40 százalékos növekedést, vagy csökkenést – fogalmazott. Az egyenletesebb terhelés érdekében a szövetség számos javaslatot fogalmazott meg az ágazat súlyponti problémáival foglalkozó tanulmányában.

A hatékonyságjavítást szolgáló 3 év alatt 31 milliárdos támogatást kiosztó programmal kapcsolatban Koji László úgy fogalmazott, nem elégedetlenek, de ahhoz, hogy a szektorban érdemi hatékonyságjavulást elérjenek, az érintett cégek legalább 10 százalékát plusz forráshoz kellene juttatni, ami 90-100 milliós átlagos pályázati összeggel számolva, mintegy 40 milliárdos csomagot igényelne.

Guardian banner