Az energetikai tanúsítványok megoszlásának előrejelzése a francia és olasz épületállományban

222

Az épületek energiahatékonyságára vonatkozó európai és nemzeti politikák illetve célok alapján BDO BIPE, az Euroconstruct francia tagintézete, készített egy modellt mely 2050-ig előrejelzi az épületek energetikai tanúsítványának (HET) megoszlását az épületállományban.

Európai Keretrendszer

Tavaly december 15.-én az Európai Bizottság új irányelvet, 2021/0426 (COD), javasolt az épületek energiahatékonyságára. Ez része az EU Fit for 55 csomagjának (uniós szinten 55%-os kibocsátáscsökkentési cél 2030-ra), kiegészíti a 2021 júliusában elfogadott csomagot és 2050-re nulla kibocsátású épületállomány elérését célozza meg. A Bizottság szerint ez a javaslat kulcsfontosságú a 2030-as és 2050-es dekarbonizációs célok eléréséhez: jelenleg az épületek az EU-ban elfogyasztott energia 40%-át és az energiával összefüggő üvegházhatású gázok kibocsátásának 36%-át teszik ki, illetve a fűtés-hűtés és a használati meleg víz a háztartások energiafogyasztásának 80%-áért felelős. A Bizottság javaslatának az a célja, hogy megkönnyítse az épületállomány felújítását és ösztönözze új, zéró kibocsátású épületek építését. Például azt javasolja, hogy 2030-tól minden új épületnek zéró kibocsátásúnak kell lennie (az új középületeknek 2027-től) és hogy minden tagállam épületállományának legrosszabbul teljesítő 15%-át az energetikai tanúsítvány G fokozatáról legalább F fokozatúra kell felújítani (2027-re a nem lakóépületek, 2030-ig pedig a lakóépületek esetében).

Tagállami hosszú távú felújítási stratégiák:
Franciaország, Olaszország, Magyarország

Az európai kereten kívül minden tagállamnak van egy saját hosszú távú felújítási stratégiája 2050-ig.

A francia stratégiának négy célkitűzése van: 1) otthonfelújítás támogatása, üzemanyag-szegénység és a hőtermelő lakások megszüntetése; 2) a szolgáltató szektort kiszolgáló épületek felújításának felgyorsítása (2017 és 2022 között 15%-os energiamegtakarítás várható az állam épületállományában); 3) a régiók és helyi szereplők mozgósítása, bevonása; 4) egy dinamikus iparág létrehozása, a több, jobb és olcsóbb felújítás érdekében. Erre 14 milliárd euró állami támogatás van, melyet több mint 5 milliárd euró energiamegtakarítási tanúsítvány egészít ki közvetlenül az energetikai felújítás finanszírozására.

Az olasz stratégia is a középületek felújítására és a háztartások adókedvezményekkel történő ösztönzésére fókuszál: a „Superbonus” akár 110%-os adólevonást is biztosít a lakástulajdonosoknak az energiafelújítással és a szeizmikus kockázatok csökkentésével kapcsolatos kiadások után.

A Buildecon, az Euroconstruct magyar tagintézete is megnézte az ide vonatkozó célokat Magyarország hosszú távú felújítási stratégiájában (HTFS). Eszerint az a cél, hogy 2050-re felújítással a magán- és köztulajdonban lévő lakó- és nem lakóépületállomány nagy energiahatékonyságú és dekarbonizált legyen. A hangsúly a mélyfelújításokon, az energiaimport csökkentésén, az intelligens rendszereken, illetve az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR) bevezetésének és magas szakmai színvonalon történő működtetésén lesz. A HTFS operatív céljai és mérföldkövei pedig: 1) 2030-ra 20%-os megtakarítás a hazai lakóépület-állomány energiafelhasználásában; 2) 2040-re 60%-os csökkenés az épületek energetikai célú felhasználásához kapcsolódó szén-dioxid-kibocsátásban a 2018-2020-as átlagos szintről; 3) 2050-re a közel nulla energiaigény-szintnek megfelelő épületek százalékos aránya elérje a 90%-ot.

A francia és olasz épületállomány energiahatékonysága

A francia és olasz épületállomány szerkezete hasonlóságokat mutat a lakó- és nem lakáscélú épületek esetében: az épületek több mint 60%-a 1989 előtt épült. A 2000-es évektől épült lakóépületek nagyobb arányban vannak az állományban Franciaországban (27%) mint Olaszországban (22%). Ez a nem lakóépületek esetében fordítva van: Olaszországban 25%, Franciaországban 18%.

A lakás szegmens energiafogyasztását tekintve a francia energetikai tanúsítványok állománya 59%-a A-tól D-ig terjedő tanúsítványokból áll, szemben az olaszok 22%-ával. Franciaországban az energetikai tanúsítvány-állomány 17%-a F és G tanúsítványokból áll, szemben az olaszországi 61%-kal. Az olasz felújításnak tehát nagyobbnak kell lennie, mint a franciának, hogy elérje a Bizottság célkitűzéseit.

Módszertan

A BDO BIPE olyan modellt dolgozott ki mely országonként és épülettípusonként az épületállományt energetikai tanúsítványuk (HET) alapján jelzi előre 2050-ig és integrálja az Európai Bizottság energetikai felújításra vonatkozó irányelveit. Az épületállomány jövőbeni energetikai minőségét az új építések, a felújítások, a bontások, valamint az épületállomány jelenlegi energetikai minősége határozza meg (t: idő, i: épülettípus):

Jelenleg a matematikai modell háromféle forgatókönyvvel számol:

  • Nulla átállás: minden paraméter az utolsó ismert értékkel van rögzítve. Az energetikai felújítás hatása nulla az energetikai tanúsítványok eloszlására és az új épületek energetikai tanúsítványainak eloszlása ismert utoljára.
  • Késleltetett átállás: Az Európai Bizottság irányelveihez képest késleltetett lépések.
  • Rendezett átállás: 2020-tól rendezett átállás, az új építések idővel kevesebb energiát fogyasztanak; a felújítás követi az Európai Bizottság célkitűzéseit.

A következő grafikonok a francia lakóépületekre és az olasz nem lakóépületekre vonatkozó eredményeket mutatják be a harmadik forgatókönyvhöz.

 

Szerzők: Pascal Marlier, BDO BIPE Advisory.
Magyar verzió: Falucskai Eszter, Buildecon