A román és szerb építési piac a koronavírus alatt – EECFA elemzés

185

Az EECFA (Eastern European Construction Forecasting Association) nyolc kelet-európai ország építési piacát kutató nemzetközi szövetség, mely a helyi kutatóintézetek, illetve az alapító valamint kutató és adminisztratív központ Buildecon és a módszertani hátteret biztosító Eltinga együttműködése.

ROMÁN PIAC

Dr. Sebastian Sipos-Gug (Ebuild, EECFA Romania) szerint eddig csak néhány jelentős építési projektet halasztottak el Romániában, sőt néhány esetében valójában a tervezettnél gyorsabban haladnak a munkák, például a híd- és útépítéseknél, a kisebb forgalom miatt. Úgy tűnik, hogy a magánerős felújítási munkák is folyamatosak (a kényszerszabadságon lévő munkások kihasználják az időt, hogy felújítási munkálatokat végezzenek) és a barkácsáruházak online értékesítése is jelentősen megnőtt. A folyamatban lévő építési munkákra gyakorolt ​​közvetlen hatás minimális volt, mivel nem voltak kifejezetten az építési munkákra vonatkozó korlátozások.

Az építőanyag ellátás miatt voltak kezdeti aggodalmak, de jelenleg nincs komoly hiány. Néhány gyártó a magánszemélyeknek nyújtott közvetlen értékesítésben csökkenést jelentett, a B2B anyagok értékesítése azonban továbbra is folytatódott és az online értékesítés nőtt. Volt némi munkaerőhiány, mivel néhány munkavállaló betegszabadságra ment vagy szabadságot vett ki, különösen a leállás korai szakaszában, de nem jelentettek jelentős munkaerőhiányt. Ugyanakkor egyes cégeknél elbocsátások voltak mivel 37.750 építési munkaszerződést felbontottak április 29-től.

A befektetések iránti érdeklődés lanyhul, különösen a szálloda és étterem szegmensekben, mely valószínűleg csökkenti majd a keresletet ebben az évben. Mivel a nyári szezon újbóli megnyitásának kevés esélye van, az idegenforgalommal kapcsolatos építkezéseket várhatóan elhalasztják majd. Az irodaépítés tendenciái szintén megváltoznak majd a növekvő otthoni munkavégzés miatt és a nyitott irodák terveit is átgondolják.

Az ingatlanügyletek lelassultak: 2020. márciusában 4,6%-kal kevesebb ház és 11,7%-kal kevesebb lakás került forgalomba az előző hónaphoz képest. A piac azonban 8,5%-kal aktívabb maradt, mint 2019. márciusában.

Az állami finanszírozás hiánya jelentős negatív hatást gyakorolhat az építési tevékenységre. Számos megyei önkormányzat beruházási alapjainak nagy részét a vírus terjedésének megelőzésére fordította, így kevés forrás maradt infrastruktúra-fejlesztésre vagy felújításra. Az államháztartási hiányt 2020-ban a GDP 6,7%–7,3%-ára becsülik, a GDP-ben pedig legalább 1,9%–4,7% csökkenés jöhet.

A magánfinanszírozás hiánya szintén komoly aggodalomra ad okot, mivel sok vállalat veszít jelentős forrásokat, és megtakarításait illetve hitelkereteit költi. Továbbá több mint egymillió román munkaszerződése került felfüggesztésre és 270 ezer vesztette el munkáját a vészhelyzet kezdete óta (április 29.-i állapot), és így vásárlóerejük is jelentősen csökkent.

Egyelőre nincs konkrét intézkedés az építőipar támogatására (április 29.-i állapot), azonban van néhány olyan intézkedés, amely közvetett módon segíthet:

  1. A kormány biztosítja a forrásokat a felfüggesztett szerződéssel rendelkezőknek a kezdeti bér 75%-ának kifizetésére.
  2. Április 28-án indult egy 15 milliárd RON összegű program a kis- és középvállalkozások támogatására (“IMM Invest”), amely államilag támogatott kölcsönöket biztosít a beruházásokhoz és a működő tőkéhez.
  3. 750 milliárd eurót különítettek el a Romániának nyújtott uniós forrásokból a kis- és középvállalkozások támogatására, további 300 milliárd eurót pedig a felfüggesztett szerződésekkel rendelkező munkavállalók támogatására.
  4. Az első lakástulajdonosoknak nyújtott jelzálogkölcsönök kormányzati támogatása várhatóan 2021-ben folytatódik („Egy család, egy otthon” program – „O familie, o casa”), amely némileg ellensúlyozza majd a járvány lakáspiacra gyakorolt negatív hatásait. Bár a program piacra gyakorolt ​​hatása 2019-ben csökkent mivel a normál hitelek majdnem ugyanolyan megfizethetőek lettek, a program az összes folyamatban lévő jelzálogkölcsön 45%-át fedezte 2019. márciusában.

SZERB PIAC

Dejan Krajinović (Beobuild Core, EECFA Serbia) szerint Szerbiában az építőipar az egyik legkevésbé érintett ágazat, csak a termelési volumenben és a logisztikai kapacitásban volt észrevehető némi csökkenés a karantén szigorú korlátozásai miatt, de szerencsére a munkák nem álltak meg és a károk minimálisra tehetők. Ennek ellenére néhány projekt megvalósításában késések mutatkoznak, mivel néhány építkezés külföldi munkaerővel dolgozik és az országhatárok lezárásával a külföldi munkavállalók nem tudtak időben utazni-érkezni, tehát ez befolyásolhatja néhány projekt befejezését.

A korlátozások azonnali hatása a lakáspiacon is érezhető volt, ahol a karantén megszakította a rendes piaci működést, különösen a keresleti oldalon. Látható volt az árcsökkenés, de erős piaci feltételek mellett ez a válság nem befolyásolja majd komolyan a lakásépítési piac kilátásait. A piac összes mozgatórugója erős maradt, tehát a helyzet csak enyhe hatással lesz majd a lakásépítés kétszámjegyű növekedésére 2020-ban.

A kiskereskedelmi szegmensben szinte minden nagy projekt már folyamatban van, és a projektindítások esetleges kisebb késéseivel együtt is a teljesítmény valószínűleg továbbra is erős lesz ebben az évben. A turizmus szenvedhet a legjobban majd a koronavírus hosszantartó hatásaitól, mivel az utazási korlátozások várhatóan további néhány hétig folytatódnak majd.

A növekvő építési teljesítmény az országban nagyrészt a nagy infrastrukturális projekteknek volt köszönhető. A legnagyobbak a legtöbb esetben továbbra is változatlanul valósultak meg, külön szállítással és elszeparált szállással a munkások számára.

A kivitelezők még eddig nem kérték a határidők meghosszabbítását, legalábbis nem a koronavírus miatt. A több éven át megvalósuló projektek esetében egy hónapig tartó projektleállás pedig elviselhető és gyakran várható is. Azonban a jövőben további bizonytalanságok lehetnek, mivel az érintett szolgáltató szektor és a reálgazdaság egyes részei meg fogják érezni a következményeket.

Szerbia számára a legnagyobb veszélyt a külső tényezők jelenthetik: a beruházások és a tőkeáramlás esetleges csökkenése, a kiterjedt válság a fő exportpiacokon illetve a pénzügyi rendszer nagyobb destabilizációja. A fény az alagút végén az lehet, hogy a legtöbb európai ország már megkezdte a korlátozások enyhítését és Szerbiában a vészhelyzetet május 6-án felfüggesztették. Időbe telik majd, míg a gazdaság újraindul, de nem várható, hogy a negatív hatások 2020 második negyedévénél tovább húzódnak majd. Bár még túl korai ünnepelni, úgy tűnik, hogy a legrosszabbon túl van Szerbia.

A 2020 nyári EECFA előrejelző tanulmányok várhatóan június 29.-én kerülnek kiadásra és megrendelhetőek a www.eecfa.com weboldalon.

 

 

Forrás: EECFA