A „A magyar építészetről szóló törvény koncepciója” tervezetének társadalmi egyeztetése keretében adott állásfoglalásában a hazai építőanyag és építési termék gyártókat összefogó Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség (MÉASZ) kifejti, hogy tagsága nagyra értékeli a minőségi magyar építészet és településképi fejlesztés irányába tett koncepcionális célkitűzéseket, azonban javasolja, hogy a 79 oldalas koncepcióból az építőanyag gyártást érintő rövid és helyenként erősen vázlatszerű, hatásaiban azonban jelentős építésgazdasági kockázatokat is hordozó részeit töröljék, és ezekre vonatkozóan külön koncepció készüljön – a gyártásban érdekelt szakmai képviseletekkel.
A MÉASZ elnöksége állásfoglalásában az alábbiakat emelte ki
- Az építőanyag gyártó vállalatokra és az építési termékekre a cégtulajdonlás szerinti megkülönböztetés helyett (i) magyarországi gyártási helyszínt (ii) magyarországi munkaerő alkalmazását és a (iii) magyarországi adózást együttesen javasolja érvényesíteni, mivel ezek alapvetően határozzák meg a nemzetgazdasági hozzáadott értéket. Mindezeket figyelembe véve a „hazai építőanyag gyártó” és a „hazai építési termék” fogalmakat javasolja alkalmazni.
- Állásfoglalásában a MÉASZ kifejti, hogy a hazai építőanyag-gyártók – függetlenül a tulajdoni háttértől – jellemzően és elsősorban a belföldi, hazai piacot tekintették és tekintik elsődlegesnek. Tevékenységük során – ahol csak megoldható – hazai nyers- és alapanyagokat használnak fel, hazai munkaerővel.
- A MÉASZ egyetért az importhányad és az importkitettség csökkentésére vonatkozó kormányzati célkitűzéssel, különösen, hogy korábbi, KSH elemzésen alapuló kimutatások szerint az import mintegy 48%-ot tett ki 2021-2022-ben.
A MÉASZ javasolja, hogy elsősorban az építőanyag import területekre, a hazai gyártóbázis hiányszegmenseire jöjjenek létre hazai gyártókapacitások, ezzel erősödjön az önellátás. Ennek elősegítésére az épületenergetikai fókusz mentén a MÉASZ elnöksége kiemeli például az épületgépészeti termékek és komponensek hazai részarányának növelésének célszerűségét – különösen a hőszivattyús berendezések és rendszerelemek terén, valamint a nyílászáró-gyártáshoz szükséges PVC-tömítőelem-gyártás hazai ösztönzését is. - A MÉASZ elnöksége hangsúlyosan felhívta a figyelmet az „építésgazdasági intézkedések” szakaszban olvasható elképzelések jelentős építésgazdasági kockázataira, kérve egyúttal törlését. Az e szakaszban felsorolt eszközök, úgy mint 30 napos export/import regisztrációs kötelezettség, termékekre bevezethető árszintek, illetve meghatározott árszintet meghaladó ár feletti részre vonatkozó 90%-os bányajáradék jellegű elvonás, továbbá akár veszteséges gazdálkodás mellett is termelés növelésére kötelezés lehetősége a hazai gyártási bázisú építőanyag-kínálat csökkenéséhez és ezzel együtt fokozódó importkitettséghez vezetne. Mindezek hosszabb távon pedig az értéklánc jelentősebb sérülését eredményeznék, kiváltva akár a hazai gyártási kapacitások leépülését, a gyártási know-how és a technológia távozását is.
- Az egyes nyilvántartási szakrendszerekre vonatkozóan a MÉASZ kiemeli, hogy azokat oly módon szükséges bevezetni, hogy azok az értéklánc valamennyi szereplője érdekét szolgálják, egyúttal az építésgazdasági teljesítményhez valóban hozzájáruljanak.
- A kiugró, speciális anyagigényű állami nagyberuházások hozzávetőleges összehangolása indokolt, amelyre a MÉASZ gyártói fórum létrehozását javasolja a szaktárca vezetésével. Adott időszakra eső beruházástömeg hozzávetőleges igényeinek előzetes kommunikációjával a gyártók kapacitás oldalról felkészülhetnek, így elejét lehet venni olyan piaci hullámzásoknak, illetve keresleti kiugrásoknak, amelyek a nagyobb közberuházási és ipari projektek mentén egymást erősítő lassulást és kínálatszűkét okoznak. Az előzetes tájékoztatás hozzájárul a piaci árhullámzások simításához és a tervezhetőbb projektekhez.
A MÉASZ részletes álláspontja innen letölthető: MÉASZ álláspont “A magyar építészetről szóló törvény koncepciója” című tervezetre
Forrás: MÉASZ
