Óvatosan a gyártói ajánlásokkal, nyilatkozatokkal!

975

Sajnos egyre gyakrabban fordul elő, hogy a tervezők, kivitelezők egy-egy műszaki probléma megoldására, a megfelelő építési termék, szerkezet kiválasztására az építőanyag-gyártóktól várják a választ.

GYÁRTÓI INFORMÁCIÓK

A gyártók információt arról tudnak és kötelesek adni, hogy milyen alkalmazási területre, milyen műszaki paraméterekkel, teljesítményjellemzővel, milyen kivitelezési előírásokkal gyártják és minősíttetik építési termékeiket. Sem kompetenciájuk, sem szakértelmük, de jogosultságuk végképp nincs ahhoz, hogy egy konkrét építési tevékenységgel összefüggésben nyilatkozzanak termékük megfelelőségéről.

A gyártó a termékével összefüggésben nyilatkozhat olyan teljesítményjellemzőről, amely nem került deklarálásra, például testsűrűség, de releváns méréseken alapuló, igazolható vizsgálatok vannak mögötte, vagy nyilatkozhat, hogy mit tartalmaz, mit nem tartalmaz a termék stb., sőt a termék felhasználási területét illetően is. A gyártói nyilatkozatok a termékek adott építési szituációban történő megfelelőségének igazolására önmagában nem elégségesek, és nem is használhatók fel erre a célra.

MEGFELELŐSÉG

Az építési termékek és szerkezetek megfelelőségét két szempontból kell vizsgálni.
1. Alkalmas-e a termék az építménnyel szemben támasztott alapvető követelmények (jogszabályi előírások) maradéktalan kielégítésére, és milyen teljesítményjellemzőkkel.
2. Hogy ezekre a teljesítményelvárásokra vonatkozóan rendelkezik-e megfelelő igazolásokkal, minősítésekkel, teljesítménynyilatkozattal stb.

A 275/2013. Korm. rendelet értelmében, ahol a jogszabály az építési termékkel szemben követelményt állapít meg, ott az építési termék beépíthetőségének feltétele, hogy a teljesítménynyilatkozat tartalmazza a követelménynek való megfelelést igazoló termékjellemzőt. Ahol jogszabály olyan épületszerkezettel szemben állapít meg követelményt, amely önmagában nem egy építési termék vagy nem egy készlet elemeinek összeszerelésével jön létre, hanem több építési termékből, az építési helyszínen, az építési tevékenység során keletkezik, akkor a követelmény teljesítését a tervező az építészeti-műszaki dokumentációban az adott szakterület műszaki előírásai szerint igazolja.

TERVEZŐI ÉS KIVITELEZŐI KÖTELEZETTSÉGEK

Tervezői kompetencia és kötelezettség, hogy az építési termékek, szerkezetek minősítéseinek ismeretében eldöntsék, és ha kell méretezéssel, számításokkal ellenőrizzék, hogy az adott építési tevékenységre vonatkozó jogszabályi előírások kielégítésére a választott termék, műszaki megoldás megfelelő-e. A kivitelezőnek ellenőriznie kell a terveket még a kivitelezési szerződés megkötése előtt, és a hibás, hiányos terv kijavítását kell kezdeményeznie, nem a gyártónál, hanem a tervezőnél! Ha nincs tervező, a kivitelező felel a választott termék, szerkezet jogszabályi előírásoknak való megfeleléséért. Akkor is, ha kicserél egy terven szereplő terméket másra, és nem kéri hozzá a tervező hozzájárulását. Tervezői felelősség és kötelezettség ugyanis annak eldöntése, hogy a cserénél a helyettesítő termék teljesítménye (műszaki papaméterei és igazolásai) az adott szituációban megfelelőek-e. A gyártó maximum annyit tehet, hogy összehasonlítja a két terméket, megmondja, hogy miben térnek el, de hogy az eltérés, a termék jobb vagy rosszabb műszaki paraméterű-e a tervezettnél, nem jogosult lenyilatkozni, mivel nem ismeri sem az építési tevékenységre vonatkozó jogi környezetet, sem pedig a tervezési programot – amelyben szerepelhetnek építtetői elvárások –, a hatósági kikötéseket, a rendszerminősítéseket – amelyekbe a tervezett építési termék beépítésre kerül –, az egyes energetikai, akusztikai, statikai, tűzvédelmi méretezéseket, és arról sincs ismerete, hogy például az épületet később minősíteni akarják-e bármilyen szempontból (LEED, BREEAM), amelyet a csere befolyásolhat.

A gyártók a termékeik eladásában érdekeltek, és sok esetben adnak olyan nyilatkozatokat, amelyek a megfelelőség igazolására nem alkalmasak, óvatosan kezeljük ezeket.

A gyártói katalógusok ajánlásai, a képzéseken elhangzó gyártói előadások anyagai nagymértékben az előnyös tulajdonságokat hangsúlyozzák, és egyáltalán nem hívják fel a figyelmet arra, hogy milyen területeken nem lehet vagy csak korlátozottan lehet termékeiket alkalmazni. Lehet bármilyen jó egy termék minősítése, ha a jogszabályi előírások alapján adott esetben nem alkalmazható.

KÖVETELMÉNYEKNEK MEGFELELŐ MŰSZAKI MEGOLDÁSOK MEGKERESÉSE

A tervezőknek és kivitelezőknek szemléletmód-változásra van szükségük. Az építési termékek, szerkezetek kiválasztását megelőzően minden követelményt tisztázni kell, ide értve a megrendelő elvárásait is. A tűzvédelmi követelmények az elsődlegesek, mert az OTSZ az egyes szerkezetek, építési termékek vonatkozásában konkrét minimum tűzvédelmi követelményeket támaszt. Ha nem ismerjük épületünk kockázati osztály besorolását, azt sem tudjuk eldönteni, hogy az általunk választott termék, műszaki megoldás megfelelő-e. Ezt követően jöhet a többi előírás, energetika, akusztika, statika, HÉSZ, településképi rendelet előírásai stb. A következő lépés a követelményeknek megfelelő műszaki megoldások megkeresése, az irányelvekben, szabványokban, gyártói rendszerminősítésekben lévő előírások meghatározása. Ha ezen is túl vagyunk, szükség esetén számításokkal, méretezésekkel, más esetben a rendelkezésre álló dokumentumokból meghatározzuk azokat a teljesítményjellemzőket, amelyekkel az elvárt követelmények az építési termék teljesítménye alapján kielégíthetők. A meghatározott teljesítményjellemzők alapján kereshetünk megfelelő építési terméket, amelynek teljesítménynyilatkozata tartalmazza mindazon jellemzőket, amelyeknek az igazolására szükségünk van.

Például energetikai szempontból elterjedőben vannak azok a gyártói ajánlások, hogy alkalmazzunk szarufák feletti hőszigetelésként (PIR/PUR) habokat azok kifejezetten jó hőszigetelő képessége okán. Igen ám, de jellemzően ezeknek a haboknak a tűzvédelmi osztálya E. A prospektusok, adatlapok ezeket nem igazán tartalmazzák, csak a teljesítménynyilatkozatokból derül ki legtöbb esetben. Azt sem írják le, hogy betervezhetőségük, beépíthetőségük tűzvédelmi szempontból jelentősen korlátozott.

E tűzvédelmi osztályú (PIR/PUR, EPS stb.) szigetelést magastető, tetőtér beépítése esetén kizárólag akkor alkalmazhatunk, ha az épületünk NAK (nagyon alacsony kockázati osztály) besorolású, és egy lakást tartalmazó lakóépületről van szó.

A Ptk. előírásai értelmében a tervezők és kivitelezők egyetemlegesen felelnek az előírások be nem tartásáért. Az ilyen mértékű tervhibát a kivitelezőnek is fel kell ismernie. Nem védekezhet avval, hogy ez volt a terveken, azzal sem, hogy a megrendelőnek kifejezett kérése volt, ő hozta az anyagot, vagy hogy a gyártó ajánlotta stb.

Ha a kivitelezett vagy tervezett szolgáltatással kapcsolatban el szeretnénk kerülni a hibás teljesítést, csökkentve a felelősségünket, minden esetben az előírásokból kiindulva határozzuk meg az elvárt teljesítményjellemzőket, és ezekhez keressünk olyan terméket, amelynek az igazolásra alkalmas dokumentumaival alá tudjuk támasztani annak megfelelőségét. Ne dőljünk be a gyártók értékesítési praktikáinak, színes kiadványainak, előadásaiknak. Nincsenek „jobb” vagy „rosszabb” építési termékek, a termékeknek műszaki paraméterei vannak, amelyek alapján a legoptimálisabbat kell kiválasztanunk, méghozzá a Ptk. tervezésre vonatkozó ajánlásait szem előtt tartva! A tervdokumentációnak műszakilag kivitelezhető, gazdaságos és célszerű megoldásokat kell tartalmaznia, és alkalmasnak kell lennie a megrendelő felismerhető, a felhasználás céljából következő igényeinek kielégítésére.

A vállalkozó köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása jogszabály vagy hatósági határozat megsértéséhez vezetne, vagy veszélyeztetné mások személyét vagy vagyonát.

ÜZENET KÜLDÉSE

Kérjük, írja be hozzászólását!
Kérjük, adja meg nevét