2018 decemberében az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 17,5%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. Mindkét építményfőcsoport termelése nőtt: az épületek építésének volumene 14,8, az egyéb építményeké 21,9%-kal.

A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az építőipar termelése 2,4%-kal csökkent az előző havihoz mérten. 2018-ban az építőipari termelés 22,3%-kal bővült a 2017. évihez képest. Az év egészében az építőipar termelői árai átlagosan 9,5%-kal magasabbak voltak az előző évieknél.

2018 decemberében az előző év azonos hónapjához képest mindkét építményfőcsoport termelésének volumene bővült: az épületeké 14,8, az egyéb építményeké 21,9%-kal. Az épületeknél ipari, kereskedelmi és lakóépületek építése, az egyéb építményeknél pedig továbbra is út-, vasút- és közműépítések eredményezték a növekedést.

Az építőipar ágazatai közül a termelés volumene az épületek építésében 21,2, az egyéb építmények építésében 18,6, a speciális szaképítésben 14,5%-kal nőtt.

A megkötött új szerződések volumene 71,9%-kal alacsonyabb volt a 2017. decemberi, magas bázisnál, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 21,3%-kal nagyobb, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 86,0%-kal kisebb volt az egy évvel korábbinál. Decemberben ipari, közlekedési és kulturális épületekre kötöttek nagy értékű szerződéseket.

Az építőipari vállalkozások december végi szerződésállományának volumene 7,7%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. Az épületek építésére vonatkozó szerződések volumene 7,3, az egyéb építményeké 7,8%-kal kisebb volt, mint 2017 decemberében.

2018. január–decemberben az előző év azonos időszakához képest az építőipari termelés 22,3%-kal bővült. Az épületek építése 16,0, az egyéb építményeké 31,4%-kal emelkedett 2018-ban.

A IV. negyedévben az építőipar termelői árai 10,7%-kal magasabbak voltak a 2017. azonos időszakinál. Az építőipar ágazatai közül az épületek építésében 13,2, az egyéb építmények építése vonatkozásában 8,0, a legnagyobb súlyú, speciális szaképítésben 10,7%-kal nőttek az árak a 2017. IV. negyedévihez mérten. Az építőipar IV. negyedévi árai az előző negyedévinél 2,3%-kal magasabbak voltak.

Az MTI-nek nyilatkozó makrógazdasági elemzők szerint az építőipar – csekély súlya ellenére is – érdemben hozzájárult a tavalyi GDP-növekedéshez, és 2019-ben is marad a kétszámjegyű növekedés, bár az üteme lassul.

Horváth András, a Takarékbank elemzője az építőipar tavalyi teljesítményét robosztusnak nevezte, amivel érdemben hozzá tudott járulni a GDP növekedéséhez a kis súlya ellenére is. A kibocsátás bővülése megfelel a várakozásaiknak, míg idén 16 százalékot elérő növekedést várnak az ágazatban, az erősebb bázis miatt.

Kifejtette: idén az újlakás átadási hullám fogja húzni az építőipart, legalább 25 ezer lakás átadására számít. Emellett a budapesti irodapiacon 700 ezer négyzetméter van megvalósítási fázisban, ami szintén érdemi átadási hullámot fog eredményezni a következő 1-2 évben, számottevően növelve a jelenlegi 3,6 millió négyzetméteres állományt. Jelezte ugyanakkor: a szakképzett munkaerő hiánya továbbra is jelentős probléma az iparágon belül, annak ellenére, hogy az építőipar foglalkoztatotti létszáma történelmi csúcson áll. A lezajlott létszámbővülés jelentős része képzetlen munkaerőből áll, ami egyelőre tovább nehezíti a kivitelezések teljesítését.

Horváth András további béremelkedésre és fehéredésre számít az ágazatban a következő években a munkaerőhiány és a hatékonyság fokozódásával párhuzamosan, így tovább folytatódhat a már megkezdődött trend, hogy a szakképzett munkaerő fokozatosan visszaáramlik a gazdaságba és enyhülhet a kivitelezői kapacitáskorlát.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője is azt emelte ki, hogy a 2018-as év jól sikerült az építőiparnak. Az ágazat bővülésének mértéke szerinte meglepte az elemzőket. “Ez volt az év meglepetése” – fogalmazott, hozzátéve: ezzel a növekedéssel az építőipar erősen hozzá fog tenni a GDP-növekedéshez. A szolgáltatások mellett – az ipar helyett – 2018-ban az építőipar lesz a második legfontosabb növekedési tényező, egy százalékpont körüli mértékkel. Az építőipar 5 százalék körüli súlyához mérten ez erős hozzájárulást jelent – fejtette ki.

A vezető elemző szerint ez a lendület nem feltétlenül tartható hosszú távon, mivel egyebek mellett a kedvezményes áfa hatása ki fog futni. Idén az építőipar növekedése lassulhat, azonban marad a kétszámjegyű növekedés, ami az elemző szerint 10-15 százalék körül lehet idén.

Az építőipar minden területe bővülni tudott, az ipari épületek építése jelentősen felpörgette az építőipart a kapacitásbővítő beruházásokon keresztül. Az uniós források 2019-ben is képesek lesznek emelni az egyéb építmények építését, és növelni az infrastrukturális beruházásokat, 2020-ra azonban kifuthatnak a jelentősebb projektek, a kormány szándékainak megfelelően – mondta.

A növekedés lassulására utal Virovácz Péter szerint az is, hogy december végén az építőipari vállalkozások szerződésállománya közel 8 százalékkal elmaradt az előző évitől.

További információ: www.ksh.hu

Forrás: KSH/MTI

ÜZENET KÜLDÉSE

Kérjük, írja be hozzászólását!
Kérjük, adja meg nevét