Kőkemény feladat a kőbányászás, illetve sokféle terméket előállítani a kitermelt anyagból. Óriási mértékű és értékű gépesítés szükséges hozzá, amelyben a tardosi Dekor Stein cég megbízható partnere az AXIÁL.

Budai Attila

Kő kövön nem marad? Nem bizony, pedig szó sincs rombolásról, hanem éppen ellenkezőleg, építőanyagok előállításáról beszélünk. A gerecsei Tardos környékén a rómaiak nyitották az első kőbányákat, Árpád-házi királyaink is dolgoztattak itt, a tardosi vörös „márványból” faragták Mátyás visegrádi palotájának híres kútját, amelyből víz helyett bor folyt. Azért az idézőjel, mert a hegyképző geológiai folyamatok nem vegytiszta márványt hoztak létre, de a szakmai szempontból mészkőnek minősülő anyagot laikus nem tudja megkülönböztetni a márványtól. Mindmáig használják épületszobrászatra és felületképzésre, hazánkban és külföldön egyaránt.

Elegendő bányászni való van még, a vörös mellett szürke, lilás és sárga kőből. A Tardos fölötti, impozáns kiterjedésű, élénken sürgő-forgó kőbánya rejtelmeibe Budai Attila tulajdonos avat be.

CSALÁDI HAGYOMÁNYOK

Már a nagypapája is itt dolgozott, apukája robbantómester és bányamester volt, Attilát hétéves korától vitte magával a nyáron poros, egyébként sáros, az időjárásnak mindig kitett, embert próbáló munkahelyére.

Nem csoda, hogy autógépész mellett bányagépész (mellesleg vadgazdálkodási technikus) lett a fiatalember, az öreg szakik alá rendelve kezdte a gyakorlatát, és büszkén említi, hogy elnyerte megbecsülésüket.

A rendszerváltás után külföldi tulajdonba került a bánya, de az alkalmazottjukként dolgozó Attila sorra kivásárolta őket, ám nemcsak üzleti megfontolásból: „A múltat tisztelni kell, a jövőnek példát mutatni!

EZ A BÁNYA HUNGARIKUM!

Budai Attila azt szeretné, hogy viruljon a bánya, adjon munkaalkalmat, virágoztassa fel a közvetlen környéket, a régi gépeket nem kidobja, hanem megőrzi, hogy bemutathassa már készülő skanzenjében.

A bánya régóta felhalmozódott meddő dombjait áttúrva fellelhető anyagokból termékeket gyárt, például építőkövet, műkő alapanyagot. Nagy gondot fordítanak a kimerült bányaterületek rekultiválására is, hogy ne tájseb, hanem szép, természetes környezet maradjon vissza. „Ha látok egy darab követ, már tudom mi lesz belőle, semmi sem vész kárba.” A bányatulajdonos napközben gyakran kiül a mesterséges sziklafal tetejére, a következő fejlesztéseken gondolkodni. Ideája, hogy „Magyarország egyetlen vörösmészkő-bányája legyen hungarikum, nemzeti kincs!

A területen komoly anyagmennyiséget termelnek ki, dolgoznak fel, szállítanak el: díszítő, építő (5–200 kg), fagyálló víz- és útépítő tömböt, táblát, aprított szemcsét, évi tíz-húszezer köbmétert, ami csaknem háromszor ennyi tonnát jelent.

AXIÁL GÉPPARK

A gépesítés mértékére jellemző, hogy fúrással és víznyomásos repesztéssel választják le a kívánt méretű kőtömböket, majd gyémántdrótos vagy gyémántos tárcsájú fűrésszel vágják precízen méretre, tükörsimán csillogó vagy éppenséggel érdesített, csúszásmentes felülettel. Ezeket Manitou teleszkópos rakodógéppel viszik a bányaüzem sáros és nem is különösebben sima útjain a feldolgozó gépekhez, illetve rakják a cég tulajdonában álló kamionokra.

Budai Attila 250 hektárnyi növénytermesztő területtel is rendelkezik. Az AXIÁL-lal úgy került kapcsolatba, hogy használt traktorokat vásárolt a cég tatabányai telephelyéről, majd a kialakult jó kapcsolat és elégedettség alapján ezeket három, H 360-as és 260-as Hyundai lánctalpas forgókotró követte. Ezek a gépek főképp a nullásliszt-finomságútól a bőröndnyi kövekig terjedő vegyes anyag előállításán, például a meddő rendezésén dolgoznak.

SOKOLDALÚ FELHASZNÁLHATÓSÁG

A Manitou MLT 737 teleszkópos rakodógép nagyon sokoldalúan szolgál, vannak hozzá olyan eszközök is, amelyeket inkább a mezőgazdasághoz társítana képzeletében az ember (kanál, raklapvilla, trágyavilla), itt persze kőomladékot, kőtömböket kezel.

Aranyat ér a gép akkor is, mikor nagyobb homlokrakodókon kell kereket cserélni. A 3,5 tonnás Manitou MI 35 D villás targoncát a cég másik, dunaalmási kőfeldolgozó üzemében használják a feldolgozógépek ellátására, ilyenből még kettő vásárlását tervezik a közeljövőben.

Nagyon elismerően meséli Budai Attila, hogy az AXIÁL kapcsolatainak köszönheti, hogy Olaszországból olyan kőbányászati és kőmegmunkáló gépeket tudott vásárolni, amelyekkel a legmodernebb technológiát honosítja meg hazánkban. Szűk piac ez, nagy értékű gépekkel, jól jött egy kis segítség, nem várt irányból…

A tulajdonos roppant elégedett axiálos gépei teljesítményével, megbízhatóságával, tartósságával, ami sokat jelent a szó szerint kőkemény körülmények között.

Ami itt beválik, az másutt is brillírozhat! Meg is becsüli szerzeményeit Budai Attila, átalánydíjas szerződést kötött rájuk. Mint mondja: „a közeli Tatabányáról járnak ki a cég szerelői, szolgáltatásuk jó, ha egy kicsit drága is”.

VONZÓ MUNKAHELY

Ellentétben sok mezőgazdasági üzem tapasztalataival, a kőbányának nincs munkaerő-problémája. A dolgozók értékelik az egész éves fix keresetet, a korszerű gépek komfortját, ergonómiáját, de sokat számítanak a cégtulajdonos közösségépítő intézkedései is: minden hónap első péntekjén családi ebédet tartanak egy vendéglőben, illetve családostól igénybe vehetők bérletek labdarúgó-mérkőzésekre és wellnessre.

Ez a vállalkozás jó példa arra, hogy sokoldalú tudással, erős elkötelezettséggel, állandó odafigyeléssel, gondolkodással miként egyesíthetők kiválóan a gazdasági, a szakmai, a humán és környezet-, illetve természetvédelmi, kulturális örökség-megőrzési szempontok. Budai Attila két felmenő generációtól örökölte a bánya szeretetét, és most már idősebb lánya közgazdászként irányítja a kereskedelmi részleget. A fiatalabb lánya a Széchenyi István Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Karán tanul Mosonmagyaróváron. Kamasz fia, akárcsak anno ő maga, labdarúgó pályafutás vágyát dédelgeti, de ugyanazt az apai tanácsot kapja, mint egykor Attila: első a munka! Kő kövön, mármint az eredeti helyén, nem maradhat!

 

Karlovitz Kristóf 
okleveles mérnök, szakújságíró