Palackok, harisnyák és víznyelő aknák – most már minden újrahasznosítható?

1172

Idén januártól a kötelező visszaváltási rendszer (DRS) keretében már Magyarországon is visszaválthatók és újrahasznosíthatók a műanyag palackok. A rendszer Norvégiában már 1902 óta létezik, a jövőben pedig elképzelhető, hogy akár otthon is beszkennelhetjük majd a visszaváltható palackok vonalkódját, mielőtt az okos hulladékgyűjtőbe dobnánk őket. Azonban nem csak újabb palackok, hanem víznyelő aknák, szikkasztó blokkok, vagy akár bicikliutak is készülnek újrahasznosított műanyagból, sőt, a Wavin Németországban például már egyes szennyvíz, gáz, valamint vízelvezető csöveket is visszavált. 

Ki találta ki a visszaváltási rendszert és hol állunk mi európai, illetve világviszonylatban?

Az újrahasznosítható csomagolások betéti rendszerben történő visszavétele kezdetleges formában 1902-ben Norvégiában már megvalósult. Európa a kötelező visszaváltási rendszerek éllovasa, de az USA egyes államaiban, így Kaliforniában vagy New York államban, illetve Ausztráliában is létezik DRS, Ázsiában pedig Dél-Korea az újrahasznosítás úttörője. Ami a közvetlen szomszédainkat illeti: Horvátország 2006-ban, Szlovákia 2022-ben, Románia pedig tavaly novemberben vezette be a kötelező visszaváltás és újrahasznosítás rendszerét.

Palackok és tejesdobozok, harisnyák és szőnyegek, szikkasztók és víznyelő aknák – minden műanyag újrahasznosítható?

Nem minden arany, ami fénylik, pontosabban: léteznek egyszerűen, és nehezen újrahasznosítható műanyagok is. A PET (polietilén-tereftalát) elsősorban italok és élelmiszerek csomagolására használt műanyag, viszonylag egyszerűen újrahasznosítható újabb palackok, vagy akár műszálas ruhák is készülhetnek belőle. A HDPE-t (magas sűrűségű polietilént) többnyire tejesdobozok, tisztítószerek és mosószerek flakonjainak gyártására használják. A PVC (polivinil-klorid) csövek, kábelek, ablakkeretek és padlók, a polipropelén pedig élelmiszer-tárolók, szőnyegek és műanyag bútorok alapanyaga.  „A Wavinnál a HDPE és a PVC anyagokat is újrahasznosítjuk: védőcsövek, csatornacsövek készülnek belőlük” – magyarázza Kain Péter, a Wavin egyik termelési vezetője. A legnehezebben újrahasznosítható műanyagok közé tartozik például a harisnyák jól ismert anyaga, a nylon.

Az újrahasznosítás terén nem csak az állam és a lakosság, hanem a gyártók szerepe is óriási, hiszen saját kutatás-fejlesztésüknek köszönhetően számos további termék kapcsolódhat be a fenntartható, körkörös gazdaságba. A Wavin például a nemrég piacra dobott Aquacell szikkasztók, illetve Tegra víznyelő aknák 100%-ban újrahasznosított műanyagból készülnek és egyben újrahasznosíthatók is, ráadásul a klímaváltozás miatt egyre fontosabbá váló esővíz-kezelésben is segítenek. A vállalat napenergiahasználattal és elektromos autóparkkal is kíméli a környezetet, 2025-től pedig eleget tesz az ún. zero landfill waste elvnek, tehát nem kerül majd hulladéklerakóba Wavintól származó hulladék.

A jövő műanyag bicikliúton, okos kukák felé vezet

A kötelező visszaváltási rendszer Magyarországon most bevezetett formája minden bizonnyal csak a kezdet. Jelenleg is folyó kísérleti projektekben a szakemberek például a digitális visszaváltási rendszerben (DDRS) rejlő lehetőségeket vizsgálják, így egyszer akár okostelefonnal is beszkennelhetjük majd az újrahasznosítandó tárgyak vonalkódját, mielőtt szelektív okos kukába dobnánk azokat.

A műanyag-újrahasznosítás lehetőségei szinte korlátlanok: a műanyag csőrendszerek terén világelső Wavin például részt vett a legelső, teljes mértékben újrahasznosított műanyagból készült út tervezésében, amely az útépítésben hagyományosan használt aszfaltot az óceánból összegyűjtött, újrahasznosított műanyaggal helyettesítené. Sőt, a Wavin 2023-tól Németországban a használt ivóvíz, szennyvíz és gázcsöveket is visszaváltja a Wavin Take Back Service keretében.

 

Forrás: Wavin