Nagyszabású tanulmányt készített a Renovate Europe Campaign (REC), melynek keretében a tagállami Helyreállítási és Ellenállóképességi Terveket vizsgálta az épületállományuk energetikai felújítására vonatkozóan. A nemzeti helyreállítási tervekben megadott, az épületek felújítására fordítandó támogatási összegek és ösztönzők értékelése alapján a tanulmány kimutatta, hogy uniós szinten az ambíció továbbra is alacsony, és a tagállami tervek nem terjednek 2026 utánra. Egy olyan pillanatban, amikor az energiahatékonyság növelése a magasba szökő energiaárak miatt minden eddiginél sürgetőbbé válik, a tervek többsége hatalmas elszalasztott lehetőséget jelent az energiaigény jelentős mértékű csökkentésének szempontjából.
A Renovate Europe Campaign (REC) október 13-án online esemény keretében ünnepelte 10 éves fennállását, egy napon a ’Felújítjuk Európát’ szakmai nappal (ReDay). A ReDay évek óta az épületfelújítások jelentőségére és hasznaira igyekszik ráirányítani az európai és tagállami döntéshozók figyelmét. Ezen a napon hozták nyilvánosságra a Renovate2Recover című tanulmányt, amely 18 tagállam nemzeti reformprogramjainak épületekkel kapcsolatos elemeit vizsgálta. Eszerint a helyreállítási és ellenálló-képességi eszköz keretében rendelkezésre álló hatalmas összegeket a tagállamok nem használják ki teljes mértékben és megfelelően. A tanulmány a tagállami terveket az alapján vizsgálta, hogy azok lehetővé teszik-e a több és mélyebb épületfelújításra vonatkozó hosszabb távú célok elérését.
Az Európai Zöld Megállapodás keretében készült épületenergetikai stratégia, a Felújítási Hullám (’Renovation Wave’), 35 millió épület energiahatékonysági felújítását tűzte ki célul 2030-ig, amelynek jelentős része mélyfelújítás kellene, hogy legyen, annak érdekében, hogy az akkorra kitűzött energiahatékonysági célok teljesüljenek. Bár jelenlegi formájukban a helyreállítási tervek nem alkalmasak arra, hogy áttörést hozzanak az épületek felújításában, a tagállamoknak még van lehetőségük arra, hogy a végrehajtási szakaszban korrigáljanak. A tanulmány ezért kilenc ajánlást fogalmaz meg, amelyek lehetővé tennék a tagállamok számára, hogy léptékváltást biztosító felújítási terveket hajtsanak végre és teljesítsék a felújítási hullám célkitűzéseit.
Az összehasonlító tanulmány mellett minden egyes országhoz külön melléklet tartozik, amely részletesebben vizsgálja az egyes tagállamok nemzeti reformprogramjainak intézkedéseit és azok értékelését. Ahol lehetséges, az egyes programok finanszírozási előirányzatát is feltüntetik. A tanulmány és a tagállami mellékletek letölthetők innen.
A tanulmány a Renovate Europe Campaign nemzeti partnereivel és kampányirodájával szoros együttműködésben készült, az értékelést az REC megbízásából E3G tanácsadó dolgozta ki, felhasználva a Green Recovery Trackerrel kapcsolatos munkája során szerzett tapasztalatokat. Hazai részről a nemzeti reformprogramok értékeléséhez a Magyar Energiahatékonysági Intézet szolgált információkkal.
Az ’Épületfelújítással a Helyreállításért’ című tanulmány fő megállapításai – #Renovate2Recover
A zöld átmenet ösztönzése érdekében a tagállamok megbízást kaptak arra, hogy helyreállítási terveik keretösszegének legalább 37%-át az éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedésekre fordítsák. Ennek egyik, az Európai Bizottság által kiemelt eleme az épületenergetikai felújítás. A tanulmány megállapítja, hogy a 18 vizsgált tagállam átlagosan csak a keret 8%-át tervezi épületenergetikai felújításra fordítani. Ráadásul a legtöbb esetben csak 30%-os energiamegtakarítással számolnak, ami az EU-s iránymutatásokban előírt minimum A 2030-as célok eléréséhez mélyfelújítások vagy szakaszos mélyfelújítások lennének szükségesek, enélkül a 2050-ig kitűzött éghajlati célok teljesítése is komoly veszélybe kerül.
A tanulmány nemcsak a tagállamok szerepét vizsgálja, hanem kiemeli egy ambiciózus uniós szintű szabályozási keret létrehozásának fontosságát is, amely kiegészíti és ösztönzi a nemzeti reformprogramok által a tagállamokban megvalósított intézkedéseket. E tekintetben döntő jelentőségű lesz a “Fit for 55” jogalkotási javaslatok eredménye, amelyek mindegyike a nemzeti reformprogramok finanszírozása alatt lépne majd hatályba. Például az épületekre vonatkozó kötelező minimális energetikai teljesítményre vonatkozó szabványok bevezetése az épületenergetikai irányelv alapján erős jelzést küldene a teljes felújítási értékláncnak, az intézményi befektetőktől az épületek használóiig.
Az elemzés a 27 tagállamból 18-ra terjed ki, és megállapítja, hogy az általuk az energiahatékonysági felújításba beruházni tervezett összeg 39,9 milliárd euró, azaz a teljes finanszírozási keret 8,4%-a. A tanulmány szerint a tagállamok igen eltérő arányban tervezik a rendelkezésre álló forrásokat az épületek felújítására fordítani: ez az arány az alig több mint 3%-os osztrák értéktől a több mint 16%-os belgiumi értékig terjed. Az egy főre jutó összegeket tekintve is jelentős eltérések vannak az EU-n belül: Görögország egy főre jutóan 384 eurót tervez energiafelújításra fordítani, Ausztria pedig mindössze 11 eurót.
Az energetikai felújításokra javasolt beruházások a lakóépületekre koncentrálódnak, amelyekre a vizsgált tagállamok több mint 23 milliárd eurót (a teljes beruházási összeg 58%-át) fordítanak, a második legnagyobb beruházási célpontnak pedig a közszféra épületei számítanak közel 13 milliárd euróval (34%).
A tanulmány hazai vonatkozásai
A tanulmány hazánkra vonatkozó értékelése alapján Magyarország Helyreállítási és Alkalmazkodási Terve (HET) a rendelkezésre álló források 4-11%-át tervezi az épületek energetikai felújítására fordítani. A számítás azért nem pontosítható, mert a HET nem tartalmaz külön energiahatékonysági vagy épületfelújítási fejezetet annak ellenére, hogy a helyreállítás és a kibocsátáscsökkentés egyik legalkalmasabb eszköze az épületek nagyszabású felújítása lehetne.
A HET számos komponens, azaz fejlesztendő terület esetében infrastrukturális fejlesztéseket irányoz elő (pl. oktatási vagy egészségügyi épületek), de nem tartalmaz konkrét energiahatékonysági célokat és nem részletezi, hogy a támogatások milyen arányban irányulnak majd épületfelújításokra, azon belül is tényleges energiamegtakarítást eredményező komplex energetikai felújításokra. Nem biztosítja a terv az épületfelújítások felfuttatását lehetővé tevő keretrendszer felállítását, amelynek elemei a teljes értéklánc mentén együttesen biztosíthatnák a felújítások létrejöttét.
Az épületenergetikai felújítások előmozdítása érdekében a tanulmány Magyarország számára a következő javaslatokat fogalmazza meg:
- Ambiciózusabb és mérhető épületfelújítási célok kijelölése, a mélyfelújításokra külön részcélok meghatározása az épületek energiafelhasználásának és károsanyag-kibocsátásának csökkentése érdekében
- Az energiahatékonyság és a fűtési szektor dekarbonizációjának összekapcsolása oly módon, hogy a fűtési igényt csökkentő épületfelújítások kapjanak prioritást, megvalósítva az ’Első az energiahatékonyság’ követelményét, valamint biztosítva, hogy a támogatások hatékonyan hasznosuljanak
- A tényleges energiamegtakarítást eredményező, nagyléptékű épületfelújításokhoz szükséges energetikai és kivitelező szakemberek számának növelése, szakmai felkészítése, képzése valamit támogató keretrendszer kialakítása a felújításokat akadályozó információs, felhasználói korlátok mérséklésére (technical assistance).
További információ: www.mehi.hu
Forrás: MEHI
