A tűzvédelmi célú légcsatorna a lehetőleg legfelül helyezkedjen el! (Helyes kialakítás)

A hő- és füstelvezető csatornák legtöbb kivitelezési hibája már a tervezőasztalon keletkezik, amit aztán a kivitelezés folyamán ellenőrzés nélkül valósítanak meg.

Tűzvédelmi szempontból az a legmegfelelőbb, ha az épületünk komfort- és tűzvédelmi célú légcsatornáit és a velük szemben támasztott tűzvédelmi követelményeket egységében kezeljük, ellenőrizzük.

Gyakori hiba szokott lenni, hogy a komfortot szolgáló légcsatornák esetén elmarad ez a vizsgálat, mondván, azok nem részei a tűzvédelmi rendszernek, így a kivitelezés alatt, vagy legrosszabb esetben a használatbavétel előtt/során derül ki, hogy a tűzvédelmi követelmények nem teljesülnek.

Első lépésként a légcsatorna funkciójától függetlenül ellenőrizzük – kivitelezőként is – hogy, mi a tűzvédelmi követelmény, tisztázzuk, hogy azokra a szerkezetekre, amelyeken a légcsatorna áthalad, milyen előírások vonatkoznak, milyen típusú szerkezetek, valamint, hogy hol vannak az épületen belül a tűzszakaszok.

VONATKOZÓ SZABVÁNYOK, IRÁNYELVEK

Egy tűzeset során funkcióval nem bíró (nem hő- és füstelvezető vagy légpótló) szellőző légcsatornát is lehet, hogy tűzvédelmi követelményeknek megfelelően kell kialakítani, amelynek során a vonatkozó vizsgálati (MSZ EN 1366-1) és osztályozási szabvány (MSZ EN 13501-3) az iránymutató: ebben az esetben „mindössze” az a cél, hogy a tűzeset által okozott alakváltozások, hősugárzási és hővezetési hatások következtében vagy egyszerűen a szellőzőnyílásokon keresztül a tűz és a füst ne terjedjen át a szomszédos tűzszakaszba, védett térbe a légcsatorna nyomvonala mentén. A vonatkozó irányelveket lásd a tűzterjedés elleni védelemmel foglalkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben, ezzel részletesen itt nem foglalkozunk.

Egy tűzeset során funkcióval rendelkező (hő- és füstelvezető vagy légpótló) légcsatornák tűzgátló kialakításával az előzőektől eltérő vizsgálati (MSZ EN 1366-8 vagy MSZ EN 1366-9) és osztályozási szabvány (MSZ EN 13501-4) foglalkozik. Ezek a légcsatornák egy tűzeset során vagy a tűz- és füst eltávolításában vagy a légpótlás biztosításában vesznek részt, melyet a vonatkozó szabványok a fenti jellemzőkön túl a füstszivárgási tulajdonsággal (S) jellemeznek. A Hő és füst elleni védelem Tűzvédelmi Műszaki Irányelv külön részben, a „J” mellékletben részletesen foglalkozik az ilyen célú légcsatornák tervezési és kivitelezési irányelveivel.

Helyes szigetelésfelhelyezés és -rögzítés. Fontos a minősítésben lévő maximum keresztmetszeti méret betartása.

Füstelvezető és/vagy légpótló légcsatornák egy tűzszakaszon belül (egyszakaszos légcsatornák) kialakítására csak akkor van mód, ha a csatorna egy tűzszakaszban marad, azaz sehol sem lép át másik tűzszakaszba (tipikus példa: egy tűzszakaszt alkotó, egyszintes mélygarázsok gépi hő- és füstelvezetése). A vonatkozó vizsgálati szabvány (MSZ EN 1366-9) tulajdonképpen a flashover előtti állapotot modellezi, a tűzgörbe maximuma 300 °C vagy 600 °C.

A csatornát egyidejűleg mindkét oldalról éri a tűzhatás, és a kívánt ideig csak az integritási (E) és a füsttömörségi (S) követelmény teljesítendő. Egy ilyen osztályozás például: E600 120 (ve,ho) S 1000 single.

Több tűzszakaszt keresztező füstelvezető és/vagy légpótló légcsatornák kialakítása (többszakaszos légcsatornák) a tűzszakaszok számától függetlenül tetszőlegesen kialakíthatók a szabvány (MSZ EN 1366-8) követelményei szerint: egy csatorna csak akkor vizsgálható, ha korábban a csatorna mindkét próbateste (külső, illetve belső tűzhatás) megfelelő volt a szellőzővezetékek tűzgátló kialakítására vonatkozó MSZ EN 1366-1 vizsgálat szerint.

A vizsgálat hőmérsékleti határérték nélkül modellezi a kifejlett tüzet (zárttéri tűzgörbe). A csatornát egyidejűleg mindkét oldalról éri a tűzhatás, és a kívánt ideig az integritási (E), a szigetelési (I) és a füsttömörségi (S) követelmény is teljesítendő.

Egy ilyen osztályozás például: EI 90 (ve,ho) S 1500 multi.

TERMÉKVÁLASZTÁSI KRITÉRIUMOK

Hő- és füstelvezető csatornák kialakítására igen kevés gyártó rendelkezik hazai viszonylatban is elfogadható igazoló dokumentumokkal, ezért már a tervezési fázisban kiemelten fontos, hogy ezek tartalmát, az alkalmazástechnikai útmutatókkal együtt részleteiben megismerjük (kivitelezéskor ellenőrizzük). A tervezés és beépítés során fokozottan ügyeljünk a választott termék/rendszer minősítésében (hEN, ETA, ÉME, NMÉ, MSZ EN 13501-4 szerinti osztályozási dokumentum) szereplő méretkorlátozások, nyomásviszonyok betartására!

Megfelelően kialakított belső merevítés

Keressük meg a választott hő- és füstelvezető légcsatornarendszer tanúsítványában és alkalmazástechnikai útmutatójában ezeket az értékeket.

Néhány beépítési korlát:

  • csak A1 vagy A2-s1, d0 csatornákat minősítenek;
  • alapvetően csak négyoldalú kialakítás lehetséges;
  • keresztmetszeti méretkorlátok vannak, vizsgálat nélkül a méret nem növelhető;
  • azonos vagy idegen tűzszakaszon történő elvezetésre más vizsgálati szabvány és ezzel összefüggésben minősítés vonatkozik, ezzel összefüggésben a kialakítás is más lehet;
  • a maximális nyomásviszonyok adottak;
  • kötött a szerkezetek típusa és mérete is, amin az átvezetés megfelelő tűzvédelmi teljesítmény biztosítása mellett megvalósítható;
  • a minősítések vízszintes vagy függőleges kialakításra érvényesek.
Időjárás elleni védelem kialakítása kültérben

Ahhoz, hogy a rendszer megfelelően kivitelezhető és üzemeltethető legyen, az alábbiaknak is meg kell valósulnia:

  • ott ahol azt a kialakítás megköveteli, a mérettől és/vagy nyomástól függő kötelező belső merevítések, a légcsatornaidomok közötti hőálló tömítések, valamint az acél légcsatornák hőtágulásával összefüggő, kötelezően beépítendő hőálló hőtágulási kompenzátorok kerüljenek elhelyezésre;
  • a légcsatorna csak akkor marad a kívánt ideig állékony, ha nyomvonalát, a rögzítéseket és a felfüggesztéseket is megfelelően alakítják ki;
  • a csatornaszakasz rögzítésére használt épületszerkezet legalább ugyanazzal a tűzállósági teljesítménnyel rendelkezzen, mint a légcsatornára előírt követelmény;
  • a felfüggesztésre használt acélmenetes szárak rögzítésére és rögzíthetőségére, sűrűségére, keresztmetszetére és legnagyobb megengedett húzó terhelésére figyelemmel kell lenni;
  • kivitelezhetőség, szerelhetőség, karbantarthatóság (nemcsak a keresztmetszeti méretekre, hanem a beépíthetőségre is figyelemmel kell lenni, pl. hogy a tűzvédelmi burkolatok elhelyezési és kivitelezési helyigénye is rendelkezésre álljon).

A légcsatorna fölött semmi sem helyezhető el, ami a tűzhatás során esetleg ráeshet, leszakadhat és roncsolhatja. Egy építkezés során célszerű az ilyen hő- és füstelvezető légcsatornákat elsőként kialakítani, és az összes többi szerelvényt a kész légcsatorna alatt (de nem ráfüggesztve!) szerelni.

ELLENŐRZŐ CSEKKLISTA

A Hő és füst elleni védelem Tűzvédelmi Műszaki Irányelv „M” melléklete egy olyan ellenőrző csekklista, mely a tűzállósági teljesítménnyel rendelkező szellőzővezetékek, légpótló, hő- és füstelvezető légcsatornák ellenőrzési szempontjait tartalmazza a tervezés és a használatbavétel során. Alkalmazása a generál- és szakági tervezők, kivitelezők oldaláról is elengedhetetlen – nem csak a tűzvédelmi tervezők számára iránymutató – annak érdekében, hogy az épületek tűzbiztonságát ellátó rendszerek egy épülettűz során is megfelelő módon működjenek. Kitér a követelmények meghatározására, a legfontosabb tervezési szempontokra, a tervezési és kivitelezési korlátokra, a minősítésekben foglaltak ellenőrzésére, valamint az utóellenőrzésre.

Szakszerűen kialakított és szigetelt légcsatornák

Mivel a legtöbb esetben a hő- és füstelvezető csatornák kialakítása több szakág munkájának eredménye, nemcsak a tervezési, hanem a kivitelezési oldalon is, ezért az egyes munkafázisoknál kiemelten fontos, hogy a már elkészült részek megfelelősége is ellenőrzésre kerüljön!

A legtöbbször előforduló hibák – méretés elhelyezési problémák, nem megfelelő merevítések, kompenzátorok hiánya, nem megfelelő szerkezeti átvezetések stb. – elkerülhetők, ha a légcsatornák tűz esetén betöltött szerepük oldaláról vizsgálva megfelelnek a velük szemben támasztott követelményeknek, a vonatkozó minősítésekben, valamint a gyártók alkalmazástechnikai útmutatóiban foglaltaknak.

Az igazoló dokumentumok megléte helyszíni ellenőrzés nélkül nem igazolja automatikusan azt, hogy a műszaki kialakítása annak megfelelően és rendszerben minden elemre kiterjedően valósult meg. Műszaki ellenőrként, felelős műszaki vezetőként folyamatosan ellenőrizzük a kivitelezett szolgáltatást a hivatkozott TvMI „M” melléklete szerint!

A ROCKWOOL Hungary Kft. által forgalmazott CONLIT DUCTROCK 120 termék akár EI 120 (ve-ho) S1500 multi 1250×1000 mm és 2500×1250 mm közötti keresztmetszeti mérettartományban alkalmazhatók.

 

Lestyán Mária 
építésztervező szakmérnök, 
szakújságíró, 
szakmai kapcsolatokért felelős igazgató 
ROCKWOOL Hungary Kft.